A Szentháromság téri zöldterületek megújítása – A Hetedik Műterem pályaműve
A Szentháromság tér megújításáról szóló tervpályázat II. díjasa a Hetedik Műterem pályaműve lett. A koncepció egy minimális beépítéssel létrejövő, ám jól használható, egybefüggő zöld felület kialakítását célozza.
Bevezetés
A Budai Várnegyed polgárvárosának sűrű beépítései között eltéveszthetetlenül kitűnik a Szentháromság tér és környéke. Itt metsz össze talán a leglátványosabban a középkori város sűrű struktúrája a historizmus nagyvonalú gesztusaival. Ez a kettősség és a kerületben unikális zöldfelület jelenléte olyan térbeli összetettséget és heterogenitást eredményez, melynek rendezése pályaművünk legfőbb célja. Tehát egy olyan park kialakítása, mely szervesen kapcsolódik környezetéhez, mindenhol az adott viszonyrendszerben releváns téri helyzetet kialakítva. Nem uniformizált zöldfelületként, hanem saját és önmagán túlmutató léptékben is értelmezhető struktúraként működik, az egykori polgárváros és a Szentháromság tér szerves és unikális részeként.
Beépítési javaslat ismertetése – koncepcionális alapelvek
Jelenleg vegyes műszaki és építészeti minőségű építmények, eltérő helyzetekben, elszórtan helyezkednek el a park területén és annak peremén is. A Mátyás templom felé a néhány éve elkészült, Török Ferenc Kossuth-díjas építész által tervezett jegypénztár határozott támfalat alkotva határolja el és védi a park belső világát. A palotanegyed alatt húzódó barlangrendszer egyik lejárata, a Gulyás Zoltán és Reimholz Péter által tervezett Tárnok utcai társasházra és a hozzá kapcsolódó kőfalra tapadó vendéglátó épület és a zenepavilon is a meglévő épített környezettől idegen építészeti kialakításban, a park belső, legértékesebb területeit használva helyezkednek el. A pavilonokhoz kapcsolódó burkolt felületek kisebb területekre tagolják a zöldfelületet, széttördelt, nehezen használható részekre bontva azt.
Tervünkben a fenti helyzetértékelésnek megfelelően a következő alapvetéseknek igyekeztünk építészeti- tájépítészeti kereteket megfogalmazni:
1 – A polgárvárosban unikális, összefüggő zöldfelület megtartása és erősítése az elsődleges célunk, a terület jelenleg bizonytalan határának rendezésével, a park külső és belső közlekedési rendszerének egyszerűsítésével.
A Várnegyed szövetéből kilógó park kialakításakor azt kontextusához kell igazítani, csak így érhető el, hogy a polgárváros aktív részévé váljon. Koncepciónk szerint a parkban csak a szükséges, minimális funkciókat szabad elhelyezni, maximalizálva a jól használható közpark területét. Tervünkben egy jól artikulált, a környezetének mozdulataira aktívan reagáló kialakításra törekedtünk. Az épített elemek kifeszülnek a park határára, asszisztálva az előbb említett cél eléréséhez. Különböző helyzetek sokaságáról lehet és érdemes beszélni, megérkezési irány, használat vagy látványok tekintetében. Míg a Tárnok utca felől érkezve egy, a látószög kiszélesedésével felnyíló térfallal találkozunk, addig a Mátyás-templom irányából a tér és park határa összemosódik, a szintkülönbséget egyenletesen veszi fel a tervezett, hosszú elfogyó lépcsősor. A Halászbástya felé a meglévő jegypénztár alakítja ki a park egyértelmű lezárását, melyet a keleti oldalon tovább folytat az illemhelyet rejtő támfal. A belső zöld park teraszos kialakítással lépcsőzik le a Mátyás király játszótér bejárata előtti védettebb teresedéshez, egyfajta intimebb, árnyas, védett belső teret alkotva.
A környező telkek nyugat-kelet irányú tagoltságát egy, a Balta köz direkt folytatásaként kialakított, a déli térfalhoz tapadó gyalogos út erősíti fel, miközben a parkon áthaladó útvonalat hoz létre a Mátyás király játszótér felé. Ugyanennek az elvet felel meg a parkot két részre osztó tört tengelyű útvonal is. Alapvetően ezek a nyugat-kelet irányú vonalak tagolják a parkot különböző karakterű részekre, a tipikus polgárvárosi telekosztás emlékét is megidézve. A két útvonal egy-egy lépcsővel kapcsolódik a keleti oldalon lévő alacsonyabban elhelyezkedő árnyas területhez. A már említett játszótérhez vezető, a park mellett keleten végigmenő sétány a Várnegyedre leginkább jellemző karaktert mutatja. Ez szerintünk mindenképp értékes és megtartandó, az új parkkontúr csak korrigálja a támfal vonalvezetését, kiszélesítve a bejárati zónát. A várfal menti, kockakővel burkolt teresedéshez közvetlenül kapcsolódik a két lépcső közötti rézsűs terület, intenzív növényzetét, három tört vonalú, szintvonalakra szerkesztett, szerelt, acélszerkezetes, faburkolatú terasz jellegű átkötés tagolja. A teraszos kialakítás és a DK-i, árnyas sarokban lévő teresedés ideális helye lehet – a csendesebb megpihenés mellett – kisebb rendezvényeknek is. A két útvonal közötti terület egybefüggő tisztás jellegű zöldfelületét további egy átkötés tagolja, mely kapcsolatot teremt a kelet-nyugati irányú sétautak között.
2 – Jól használható, eltérő karakterű parki helyzetek kialakítása, egyértelmű téri kapcsolatok megfogalmazásával.
Koncepciónk a parkban eltérő karakterű területeket határoz meg. Alapvetően a tér külső határain szilárd burkolatos felületekkel kapcsolódik a meglévő, jellegében burkolt térszövethez, majd egy stabilizált kőzúzalék burkolatos réteg képez átmenetet a park belső, intenzív zöldfelületei felé.
A burkolt Szentháromság térhez közvetlenül kapcsolódik az elfogyó lépcső és az előtte lévő burkolt tér, melyet újonnan telepített fákkal és egy hosszú paddal határolunk. A terület összemossa a parkot és a teret, a Mátyás-templomra nyit, teret ad a szemlélődésnek, pihenésnek. A lépcső tetején egy árnyas, ligetes, stabilizált kőzúzalék burkolatos terület képez átmeneti zónát a park intenzív zöldfelülete és a Szentháromság tér alapvetően burkolt területe között, különböző térbeli karaktereket fogva össze, melyet keletről a kávézó és a hozzá kapcsolódó fedett-nyitott tér zár le. Az ettől délre húzódó, összefüggő intenzív zöldfelületet csak néhány, a rézsű felől ritkuló faburkolatú ösvény tagolja. Az összefüggő zöldfelületet egy cserjesáv, és az átmeneti tér finombeton pilléreire felfuttatott növényzet szűrőként választja el a Tárnok utcától. A park nyugati fele egy szabadon hagyott „napozó rét", mely a meglévő fák sűrűsödéséből adódóan kelet felé egyre árnyasabb, sűrűbb jellegűvé válik. Ennek végpontjaként jelenik meg az egykori kert lenyomataként megmaradt rézsűs területen kialakított, teraszos pihenőkert, mely a hozzá kapcsolódó védett, burkolt teresedéssel ideális kisebb rendezvénytérként is.
A park peremén további két, kisebb stabilizált kőzúzalék burkolatú területet alakítottunk ki, a kelet-nyugat irányú tengelyek felvastagodásával, kiteresedésével. A jegypénztár feletti terület tökéletes rálátást biztosít a Mátyás- templom és Halászbástya felé, míg a Balta köz folytatásaként kialakított déli ösvény végén egy védettebb, kisebb tér alakul ki, a hozzá kapcsolódó vendéglátó pavilonnal.
A parkban jelenleg megtalálható apróbb elemek (kút, emléktáblák, dombormű) mindegyike megmarad, az új struktúrához igazodó helyen. Az északi támfalon lévő kút mögé új támfal készül, de pozíciója változatlan marad. A nemzeti emlékhelyet jelző totem a lépcső tetején a burkolat törése mellett közvetlenül a fűben kap helyet. A tér sarkán lévő réz szobor, mely a Mátyás-templomot és a Halászbástyát ábrázolja, jelenlegi helyéhez közel, egy enyhén védett pontra kerül.
Javaslatunk a meglévő zöldfelületet növeli ugyan, de véleményünk szerint a szabályozás szerinti zöldfelületi mutató túlzó a jelen területet tekintve. Ugyanakkor a javasolt kialakításban a stabilizált kőzúzalék burkolat és a lebegtetett pallóburkolat a parki karaktert erősíti.
3 – Az építészeti program és a beépítés minimalizálása volt a célunk, a szükséges funkcióknak, épületeknek a park peremén való elhelyezésével. Homogén építészeti karakter kialakítására törekedtünk, a térileg hiányzó Tárnok utcai térfal megidézésével, a meglévő, értékes építészeti elemek továbbírásával.
A javaslatunkban megfogalmazott funkciókat a park peremén, eltérő építészeti helyzetekben, támfalakként és pavilonokként alakítottuk ki. A keleti oldalon, a meglévő vizesblokkot tartalmazó XIX. századi beépítésből mementóként megmaradt falat és a mögötte felvezető lépcsőt elbontottuk. Az új támfal a meglévő, támfalszerű jegypénztár épületének sarkáig húzódik vissza, ezzel teret enged a Halászbástyának és kiszélesíti a keleti várfal előtti árnyas, védettebb területet. A szükséges vizesblokkot a támfal déli végébe rejtve helyeztük el, figyelembe véve a felette elhelyezkedő fák pozícióit, azok védelme érdekében.
A terület határán két pavilonszerű épületet terveztünk. A Mátyás templom felé a meglévő jegypénztár épületét és annak támfalszerű karakterét továbbépítettük nyugati irányba, elhelyezve itt egy minimális vendéglátó pavilont a park szintjén. Az épülettömeghez kapcsolódó fedett-nyitott tér a park területére benyúlva kellemes helyzetet teremt a kávézóhoz kapcsolódóan és egyben lezárja a terület ÉNY-i sarkában található ligetes, kőzúzalékos átmeneti zónát.
A Tárnok utca mentén a terület DNY-i sarkába helyezett vendéglátó pavilon (fagyizó és turista információs pont) és a barlanglejárat tömege között kifeszített fedett-nyitott tér egyszerre idézi meg a hiányzó térfalat a Tárnok utcában sétálva, finoman lezárja és elválasztja a park belső világát az utcától, illetve kifelé működő fedett-nyitott pihenő helyzetet teremt a buszmegállóhoz és információs ponthoz kapcsolódva.
Építészeti kialakítás
A park jelenleg építészeti szempontból is inkább zavaros képet mutat. A korábbi beépítés nehezen érthető mementójaként megmaradt, mára funkciót váltott támfal, és több, eltérő, a második világháború után épült elem is jelen van. A barlanglejárat és a zenepavilon idejétmúlt architektúrája, a déli határoló falra tapadó „bástya" nehezen értelmezhető posztmodernje és a Török Ferenc által tervezett jegypénztár erősen tektonikus karaktere mind valamilyen módon releváns építészeti nyelvet próbáltak alkalmazni. Nem fér hozzá kétség, az utóbbinak sikerült a legjobban. Tervünkben tehát annak kialakításához igazodtunk, úgy véljük, támfalszerű karaktere fontos eleme a Szentháromság tér ezen részének, a Halászbástya folytatásának. A park szintjén nagyrészt átmeneti tereket terveztünk, melyek alatt helyenként apró zárt terek jelennek meg. Homlokzatuk a jegypénztáréval azonos terméskő, a rajtuk lévő megnyitások pedig a födémig felfutó acél felületek. A mindezt körülvevő tető és pillérei előregyártott mészkőzúzalékkal színezett, műkő minőségű finombetonból készülnek, a vári épületek karakterének mívességéhez igazodva. A zárt terek falazata monolit vasbetonból készül, melyre hőszigetelés és mészkő terméskő burkolat kerül.
A park elsődlegesen park kell maradjon, a benne elhelyezett funkciók a lehető legkevesebb teret foglalhatnak el. Ebből következően a jelenlegi területen megtalálható rendeltetések sorát nem bővítjük, csak új, egymással összefüggő architektonikus rendszerbe foglalva, jobb pozícióba hozzuk azokat. A hozzájuk tartozó zárt tereket a jelenlegihez képest drasztikusan csökkentjük, míg az átmeneti tereket növeljük.
A barlangrendszer bejáratának használata hosszabb távon is csak vezetett túra keretében képzelhető el. Ebből következően nem lehet cél egy ilyen lejárat kihangsúlyozása, hiszen az erre felfigyelő csak egy zárt ajtóval találkozik. Tervünkben a nyugati épületbe integrálva a térfal részeként jelenik meg. A jegypénztár változatlanul, a Török Ferenc tervei alapján készült épületben marad, míg a mosdók szinte azonos helyen, de a rendezett kontúr új támfalában találhatók. Kávézó vagy ahhoz hasonló szolgáltatás kioszk-szerűen, zárt fogyasztótér nélkül képzelhető el a parkban, utcabútorokkal. Megegyező elvet követ a turista információs pont kialakítása, persze utcabútorok nélkül. Véleményünk szerint szabadtéri rendezvényre dedikáltan teret, dobogót, színpadot kialakítani talán túlzás lenne, hiszen ezzel a mindennapokban kihasználatlan tereket alakítanánk ki. Ugyanakkor tervünk több része is alkalmas lehet ilyen rendezvények számára: ilyen a keleti rézsűs kert vagy a jegypénztárak fölötti szabadtéri fogyasztótér és a hozzá kapcsolódó fedett-nyitott tér.
Táj- és kertépítészeti javaslat ismertetése, meglévő és megtartandó növényzet ismertetése
A területen 66 lombos-, és tűlevelű fát mértünk fel. A meglévő faállományról elmondható, hogy igen vegyes egészségi és esztétikai állapotú. A fák területi eloszlása nem egyenletes, így nagyobb napos gyepfelületek és sűrűn árnyékolt kertrészek is találhatók. Egységében elmondható, hogy a terület fával való borítottsága túlzó, az optimális parki használatot már akadályozza. A fás területek alatt, nagy kiterjedésű magas, kevéssé esztétikus, bozótos területek találhatók, melyek rendezetlenség benyomását keltik, fenntartási problémákat eredményeznek, és közbiztonsági szempontból se kedvezőek. Javasoljuk a bozótos területek teljes kipucolását, és a sűrű lombkoronaszint ritkítását, aminek eredményeképpen a talajszinti területekre több fény jutna, és esztétikus, intenzív cserjeszint kialakítására nyílna lehetőség.
A tervezett átalakítás 9 darab fa kivágását teszi szükségessé, melyek közül három (a keleti rézsű lépcsőjének aljában álló) kifejezetten rossz állapotú (odvas, csonkolt, ferdén elnyúlt), dendrológiailag kevéssé értékes papíreper fa, valamint 6 darab felkopasztott tiszafa bokor. A további kivágásra javasolt 16 fa az új parki kialakítás szerint a helyén megmaradhatna, kivágásukat leromlott egészségi állapotuk, csekély esztétikai értékük, és a kivágással járó kedvezőbb téri helyzet megteremtése indokolja.
A tervezett állapotban a park északnyugati sarkát megnyitjuk, és a szomszédos terekkel összefűzzük. A díszes templom körüli tér és a park határán egy átmeneti zónát alakítunk ki, ami jellemzően burkolt, de a kockakő és zúzalék burkolatban ligetes fatelepítést tervezünk. E területen igen fontos az átjárhatóság/átláthatóság, ezért laza lombkoronájú, kifejezetten magas törzzsel nevelt fák ültetését javasoljuk. Itt nem cél sűrű térhatár kialakítása, a ligetes, szórt állású fákkal egy finom árnyéki szövet képzése a célunk, ami az alatta kialakított tartózkodó hely mikroklímáját élhetővé teszi, a területet finoman árnyékolja. Mivel a fák itt burkolatba kerülnek, különös gondot kell fordítani a gyökérzóna megfelelő kialakítására, a fák egészséges fejlődéséhez szükséges életkörülmények biztosítására. Ennek érdekében a burkolatban álló fák gyökércellás rendszerbe kerülnek kiültetésre. Ezen felül fák közvetlen közelében minden esetben zöldfelületet alakítunk ki, intenzív növénykiültetéssel.
Hetedik Műterem
Szerk.: Winkler Márk
Bendicskó Laura
