A tatai Geológus kert rehabilitációja – Veszelovszki-Petró Liza diplomamunkája

A terv célja, hogy a tatai Geológus Kert értékeit egy megfelelő infrastruktúrával minél többen megismerhessék. Veszelovszki-Petró Liza egy új látogatóközpont létrehozásával bevonná a területet az oktatási programokba is, hiszen a környezettudatos nevelés első lépése már óvodás korban el kell, hogy kezdődjön.

Inspiráció
Tata meghatározó hely a számomra. Itt töltöttem a gyerekkoromat, itt nőttem fel. A szobám ablakából a Kálvária-domb mosolygott nap mint nap vissza rám. Megfigyelhettem télen, nyáron, pirkadatkor, napnyugtakor, napközben és éjszaka, esőben, hóban, ködben és még hosszasan sorolhatnám. Mivel nagyon közel laktunk a Kálváriához, rengeteg emlékem kötődik hozzá. Óvodás koromban ide jártunk szánkózni, később a nővéremmel bejártuk a domb minden szegletét, szerettünk itt játszani. Sok minden köt ide, így amikor tehetem visszajárok. Ez a hely újra, és újra elbűvöl, sőt talán soha el nem enged.

A tervezés helyszíne
Diplomamunkám tervezési helyszínéül a Kálvária-domb lábánál elterülő területet választottam. Ennek egy része jelenleg az ELTE Geológus Kertjeként működik, másik része pedig jelenlegi formájában közpark. A Geológus Kert számos földtörténeti-, régészeti-, barlangászati és botanikai értékkel rendelkezik. Sajnos jelenleg ezek értékvédelme, állapotuknak fenntartása nem biztosított megfelelő módon. Egy olyan hely megteremtése volt a célom, mely ezeket az értékeket méltó módon kezeli, és amely sokakhoz eljuttatja azok – és a minket körülölelő természeti környezet – értékességét.

Problémafelvetés, programalkotás
A Geológus Kert jelenlegi állapotában sajnos nem alkalmas nagyobb tömegek, látogatói csoportok fogadására. Nincs meg a megfelelő infrastrukturális háttér és az itt elterülő értékek védelme sem biztosított. A jelenlegi múzeum külső megjelenése, fogadóépülete sem hívogató. Célom volt a Geológus Kert, mint múzeum megfelelő infrastruktúrával való ellátása, értékeinek minél tágabb körökkel való megismertetése. Ebből az igényből fakadt a látogatóközpont gondolata. Ezen túl nagyon nagy lehetőséget láttam abban, hogy a területet bevonjam az oktatásba is, ugyanis hiszek abban, hogy a környezettudatos nevelés első lépése, annak mozgatórugója már óvodás korban elkezdődhet, akár szervezett formában is, a természeti környezetünk értékességének felfedezésével.

A program megalkotása során célom volt, hogy ne csupán a turistáknak szánt épületegyüttest hozzak létre, hanem olyat, ami a helyieket is megszólítja. Szeretném, ha az itt található értékanyag minél több emberhez, minél korábban eljutna. Így egy olyan oktatási funkció elhelyezése fogalmazódott meg bennem, ami lehetővé teszi a helyi iskolások számára, hogy kihelyezett természetismeret órák keretében megismerhessék az itt felfedezhető természeti értékeket. Mindezen okokat alapul véve képzeltem el ide egy oktató- és látogatóközpontot.

Az épület létrehozása kapcsán fontos volt számomra, hogy az épületet a környezetével egységben kezeljem, hogy olyan épületet hozzak létre, mely próbál minél inkább belesimulni a környezetébe. Ezt segítik a fedett-nyitott terek és a zárt épületrészek váltakozásai, és a területen körbefutó, az épületbe becsatlakozó rámparendszer, mely a terület akadálymentesítésének is fontos eleme. Éppen ezért az épülettömegek kicsik, a minimális belső térigényre adnak választ, ugyanis a tényleges látnivalók nem az épület belsejében, hanem kint, a Geológus Kert területén lakoznak.

Anyaghasználat
Az épület megjelenését és karakterét a geometriai kialakításon túl, nagyban befolyásolta a “külső burkolat" megválasztása is. Ugyanis az épület karakterének meg kellett tudnia felelnie annak az elvnek, melyet megfogalmaztam a tervezés során: az épület kifelé mutasson valamiféle zártságot, tömbszerűséget, próbáljon illeszkedni a mellette elhelyezkedő hatalmas szikla tömegébe oly módon, hogy ne akarjon annak szerves részévé válni. Olyan anyag választására volt szükség, melynek formálási lehetőségében ez a kettősség lakozik. Egyszerre tudjon határozottan, monolitszerűen megjelenni, miközben nem rivalizál a mellette álló természeti képződménnyel.

Így esett a választásom a látszóbeton szerkezetre, melyek felületképzési lehetősége határtalan, és amely távolságtartóan tud megjelenni a hatalmas kősziklák mellett. A felületét egyéni kőmintázat borítja a már itt megtalálható kőzetanyagot alapul véve. Mindez a külső oldalon durvább, míg a belső oldalon finomabb formálással, így kintről erősebb karaktert mutat, míg befele lágyul, megnyílik, mint maga az épület.

Veszelovszki-Petró Liza

Szerk.: Pleskovics Viola