Közélet, hírek

A többség támogatja a Semmelweis Egyetem új kutatóközpontját

2024.09.06. 13:16

Lezárult a Józsefvárosi Önkormányzat által meghirdetett lakossági véleményezés a Semmelweis Egyetem új kutatóközpontjával kapcsolatban. A beruházást támogatók aránya az összes kategórián belül lényegesen magasabb az elutasítókénál, az kerületi lakosoknak nyújtott szolgáltatások közül pedig a nyitott zöldfelületek és az étteremben történő kedvezményes menüztetés bizonyult a legnépszerűbbnek.

 

A Semmelweis Egyetem új kutatóközpontját a Kőris utca–Diószegi utca–Dugonics utca–Kálvária utca által határolt foghíjtelkeken, illetve a bontásra érett kisebb épületek helyén tervezik megvalósítani. Négy új kutatóépület, továbbá a tömbrehabilitáció eredményeként egy nyitott, átjárható, zöldfelülettel gazdagított belső park épülne meg a CÉH Zrt. tervei alapján.

A beruházás a szükséges forrás rendelkezésre állásától függően egyben vagy több, egymás utáni építési ütemben valósulhat meg, jó esetben 2026 első felétől. A beruházás mértéke és az Orczy negyedre, valamint a helyiek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt a Józsefvárosi Önkormányzat a Semmelweis Egyetemmel közösen lakossági véleményezést indított, amely június 19. és július 10. között zajlott.

A véleményezést összesen 238 fő töltötte ki. A válaszadók lakóhelyét tekintve a kitöltők 55,05 százaléka él az Orczy negyedben, amiből 14,71 százalék a közvetlenül érintett házak valamelyikében. A kitöltők 38,24 százaléka lakik Józsefvárosban, de nem az Orczy negyedben, és a nem Józsefvárosban élő kitöltők aránya 6,72 százalék. Életkor szerint a legnagyobb számban a 25–34 éves korcsoportból töltötték ki a kérdőívet, és a kor előrehaladtával fokozatosan csökken a kitöltők száma.

A  válaszadók 90 százaléka inkább elégedett a tervekkel kapcsolatban (4-es vagy magasabb értékelést adott), amelyből 53 százalékuk nagyon elégedett. A kitöltők 10 százaléka fejezett ki elégedetlenséget valamilyen mértékben, 3-as vagy alacsonyabb értékeléssel.

Ha azonban a tervekkel való elégedettséget lakóhely szerinti bontásban nézzük, látható, hogy van eltérés az elégedettséget illetően, ugyanis a közvetlenül érintett házak lakói körében a valamilyen formában elégedetlenek aránya már 26 százalék, ami jóval magasabbnak mondható nem csak azokhoz képest, akik nem közvetlenül érintve, de mégis a negyedben élnek, hanem a Józsefvárosban élőkhöz és a nem Józsefvárosban élőkhöz viszonyítva is. A beruházást támogatók aránya azonban minden kategórián belül lényegesen magasabb az elutasítókénál.

A kitöltőket azzal kapcsolatban is megkérdezték, hogy a különböző tervezett szolgáltatásokkal kapcsolatban mennyire tartják fontosnak, hogy azok a kerületi lakosság számára is elérhetők legyenek ingyenes vagy kedvezményes formában.

A felsorolt lehetőségek közül a nyitott zöldterület használata bír a legnagyobb támogatottsággal: a kitöltők 70 százaléka nagyon fontosnak tartja, hogy azt a kerületi lakosok igénybe tudják venni. A nyitott zöldterület után az étteremben történő kedvezményes menüztetést tartják a második legfontosabbnak a válaszadók, majd az egyetem nyitvatartási idejében látogatható kávézó és a  tudományos-innovációs bemutatótér következik, melyek közel azonos értékelést kaptak. Legkevésbé a kedvezményes könyvtári olvasókártya mozgatta meg a kitöltőket, bár itt is elmondható, hogy a többség alapvetően ezt is fontosnak érzi valamilyen szinten.

Az építkezéssel összefüggésben a Dugonics, a Kálvária, valamint a Kőris utca esetében is átalakítások szerepelnek a tervekben. Ha a válaszadók egészét nézzük, mindhárom utca esetében 80 százaléknál nagyobb a tervezett átalakítások teljes támogatottsága, és a részben támogatók aránya is magasabb a nem támogatókénál.

Arról is megkérdezték a válaszadókat, hogy milyen fejlesztéseket látnának szívesen az Orczy negyedben. A kitöltők közül legtöbben egy közösségi tér kialakítását látnák a legszívesebben, (73 százalékuk jelölte valamilyen formában fontosnak), de a különböző vendéglátóhelyek kialakítását is sokan fontos ügynek tartják (70 százalékuk támogatná), emellett a háziorvosi rendelő (64 százalék), valamint a kulturális intézmények kialakítása (63 százalék) is az élmezőnyben szerepel. A legkisebb prioritást a posta, valamint a kereskedelmi egységek jelentettek a kitöltők szemében, bár hozzá kell tenni, hogy szinte az összes fejlesztési javaslatot illetően 50 százalék felett volt azoknak a kitöltőknek az aránya, akik valamilyen formában fontosnak tartanák azok fejlesztését.