A továbbépítés új rétege - az Egyheted Studio és a Zip Architects terve a Mathias Corvinus Collegium pályázatán

Megvételt nyert az Egyheted Studio és a Zip Architects közös pályaműve a Mathias Corvinus Collegium új főépületére kiírt tervpályázaton. Az épületet logikus rend és a program tisztelete, a hozzá tartozó udvarokat pedig sokszínű használati minőség jellemzi. A karakter a hely adottságaiból fakad.

A tervezési programban meghatározott funkciócsoportokat azok térbeli kiterjedése, dimenziója, a használatukból eredő technológiai kötöttségek és az „egészen" belül elfoglalt pozíciójuk szerint – a domborzat nyújtotta lehetőségeknek megfelelően – a lehető legkisebb beavatkozással kívánták a tervezők elhelyezni.  A cél egy mértéktartó épület tervezése volt, amely nem rombolja a Gellérthegy látképét, ugyanakkor könnyen beazonosítható, emblematikus példája az innovatív, de tradíciókon alapuló Tudásközpontnak.

RASZTERVONALAK, IRÁNYOK, TELEPÍTÉS

A kígyózó épülettest – a határoló utcák tengelyvonalával párhuzamosan – három hosszanti, szabályos geometriájú elemből épül fel. Az épületszárnyakba költöző funkciók – azok introvertált vagy éppen a nagyközönség számára megnyíló, környezetével kommunikálni vágyó természete alapján – jól elkülönülnek.

Az épülettestek átfedésében, metszetében alakul ki a kollégium, valamint a publikus funkciókat tömörítő intézmény főbejárata.

AGORA / KÖZPONTI TÉR

A tervezési programban megfogalmazott számos, a szellemet és testet építő rendeltetés a főbejáraton át elérhető központi térről, agoráról nyílik. Ez a korábban megnevezett irányokból, rasztervonalakból eredeztetett belső téri struktúra alkalmas a konferenciateremben tartandó rendezvények forgalmát, a könyvtárba és tornaterembe igyekvő – épülni vágyó – embereket, egyúttal a kollégiumi folyosón át érkező hallgatóságot befogadni, útba igazítani. A rendezvényterem és könyvtár szerkezeti rendszerétől független, az agorát „védelmező" lemez az oktatás és könyvtár számára a csendes elvonulást biztosító tetőkertként funkcionál.

A SZELLEMI ÉS LELKI ÉLET KÖZPONTJA - ORA ET LABORA, ET LEGE! Imádkozz, dolgozz, olvass! / Nursiai Szt. Benedek Regulája 20; 48 /

Az épület gerincéül szolgáló funkciókat – mint a kollégium, oktatás, iroda – tömörítő főépületet kettő, annak észak-déli, ellentétes oldalán megjelenő, szabadon formált épülettömeg egészíti ki.

A nagyközönség számára is nyitott étterem és könyvtár-kávézó a főbejárat tőszomszédságában kapott helyet. Az emeleti szinteken a fa lamellával burkolt, belső átriumos térben a szabadpolcokon elérhető kötetszám alacsony, helyette az olvasótér élmény dominál. Innen szinte 180 fokos szélességben látható a teljes Budai hegyvidék a Várhegyig.

A kollégium udvarán – kizárólag az itt élők lelki egészségét, hitét táplálandó – tömegalakításában és anyaghasználatában a könyvtár épületével rokon, keletelt kápolna épül. A domboldalba ékelődő, ovális alaprajzú liturgikus tér kisebb csoportok egyidejű befogadására alkalmas. A ház a fénnyel is bensőséges viszonyban van, a csendes elvonulás, Istennel találkozás helyszíne.

TÉRI MINŐSÉGEK, ZÖLDFELÜLETEK

A telepítés erőssége, hogy a domboldalba ékelődő intézmény és a környező területek, közterületek kapcsolata rendkívül változatos. Három jól elkülöníthető, alapvetően eltérő szerepet betöltő teresedés alakul ki.

A. A főbejárat, kollégiumi megérkezés és könyvtár – étterem által kijelölt főtérre pezsgő életet vizionáltak a tervezők. Az itt élők – tanulók, az esti oktatásra érkező „külsős" hallgatók, a könyvtárat látogatók és a sport- vagy kulturális rendezvényre meghívottak egyidejűleg használják azt. Igazi agora, a „város" társadalmi és „kereskedelmi" központja. Víz és zöldfelületekkel szabdalt, burkolt dísztér.

B. A keleti épületszárny – oktatás, iroda – és a Szent Sebestyén köz által határolt, a tornacsarnok felett kialakuló ligetes zöldterület mind az épületben dolgozók, mind a környéken élők számára korlátlanul használható. Kétszintű növényzettel – gyep, cserje – intenzív zöldtető létesül. A II. emeleten, az I. emeleti oktató helyiségek megfelelő benapozását biztosító, angolakna-szerű eltartás felett átívelő hídon az irodablokk közvetlen elérhető.

C. A Szent Sebestyén köz és a kollégiumi szobákat rejtő épületszárnyak „ölelésében" a közterülettől kerítéssel elválasztott privát udvar létesül. A belső kétszintes, átriumos közös konyhán át elérhető udvart a kollégiumot használó diákok és a IV. emeleti oktatói apartmanok bérlői szabadon használhatják. A földszinti, kollégiumi szobák és a burkolt közösségi tér között 5 méter széles, nem járható zöldfelület telepítése indokolt.

TÉRSZERVEZÉS, FUNKCIONÁLIS KAPCSOLATOK

Agora

Az Agora az épületen belül elfoglalt központi pozíciójának hála egyfajta origóként szolgál. Itt futnak össze az útvonalak, így találkozási pontként funkcionál. A főtérről nyíló, hangsúlyos főbejáraton át háromszög alakú térbe lépünk. Innen nyílik a nagyméretű konferencia- és rendezvényterem, a könyvtár épület földszintjére pozícionált étterem. Lépcsőn át jutunk a tornaterem-, fitneszterem-, fürdő blokkba, valamint az emeleti oktató és irodaterekbe, könyvtárba. A kollégiumot és az intézmény egyéb területeit összekötő belső, zárt folyosó az épületen belüli közvetlen kollégium-agora kapcsolatról gondoskodik. Az agora pilléreken nyugvó födémlemeze mentén – mely a könyvtár és az oktatási-irodai szárny épülettömegétől szerkezetileg független – az eltartásoknak köszönhetően súrlófény jelenségnek lehetünk szemtanúi.

Kollégium

A kollégiumi szállás funkció akkor gazdaságos és könnyen üzemeltethető, ha a lakószobák egyetlen folyosóra felfűzve, szerkezeti raszterbe rendezve sorakoznak. A részletes tervezési programban megfogalmazott igény – amely szerint a kiíró nem támogatja a szintenkénti közös helyiségek kialakítását, elkerülve a kisebb csoportosulások létrejöttét – a középfolyosós struktúra irányába mutat.  A monoton középfolyosós rendszert a tervezők élhetővé, szerethetővé kívánták tenni. Azáltal, hogy a kollégiumi szárny lakószobákat elválasztó falai nem a körítő falakra merőlegesen szerkesztettek, a belső közlekedőt nem két, egymással párhuzamos fal határolja, hanem a szobák bejárati ajtaja a középfolyosó helyett annak bővületeként értelmezhető kis térre nyílik. Ez a gesztus természetesen kihat a homlokzatképzésre is. A fűrészfogas struktúra nemcsak a kollégiumi szárnyon, hanem az egész épületen tetten érhető.

Az átutazó vendégprofesszorok a IV. emeleti apartmanokban szállnak meg – a közösen használható tetőterasz kapcsolat a nyugati tömbön létesül.

Irodatér

Az irodatér, irodai szintek az agorából egy vertikális közlekedőn át közvetlen elérhetők. Az építészek jónak látták, hogy önálló, direkt közterület kapcsolattal is rendelkezzen, így a Szent Sebestyén köz felőli homlokzaton, a II. emeleten hidat építettek, amely a park peremén parkoló dolgozók bejutását, ebédidejüket a szabadban eltölteni vágyó alkalmazottak egyszerű és gyors, az agorát tehermentesítő ki- és bejutását segíti.

A II.-III.-IV. emeleten egyterű open office irodák, míg az V., felsővezetői szinten kisebb, cellás struktúrájú vezetői irodák is megjelennek – a panoráma maximális kihasználásával. Az ezen a szinten létrehozott reprezentatív, magas biztonsági szintű tárgyalót terasz kapcsolattal láttuk el. A teljes felsővezetői szint számára biztosított a középső épületszárny tetőkertjére történő kijutás.

Könyvtár

A korábban hivatkozott „Ora et labora, el lege!" jelige hangsúlyos eleme, egyúttal az épületformálás meghatározó pillére.

A könyvtár szabadon formált, simára csiszolt kavics geometriája, belső pillérvázas szerkezeti rendszere, a III. emeleten áttört, belső átriumos téri struktúrája könnyed, lebegő hatást kelt. Ezen megjelenést tovább erősíti a födémek előtt futó, függesztett függönyfal légiessége – a külső hártyaként, burokként felkerülő 50 centiméter mély fa lamella, passzív árnyékolóként működő „díszítő elem" osztása. A rendezvényterem és könyvtár szerkezeti rendszerétől független, az agorát „védelmező" födémlemez az oktatás és könyvtár számára a csendes elvonulást biztosító tetőkertként funkcionál.

Mátyás király, a nagy reneszánsz uralkodó kultúra és művészet, humanizmus iránti elkötelezettsége, nyitottsága újra visszaköszön a könyvtár extrovertált kialakításában, belső téri világában.

Sport

A jellemzően labdasportokra használandó multifunkcionális tornacsarnok és a fitneszteremmel közös zuhanyzó-öltöző blokk, valamint rekreációs tér az agorából nyíló, félszinttel megemelt padlóvonalú épületszárnyban kapott helyet. A természeti környezetet, domborzati adottságokat szem előtt tartva az építészek igyekeztek elrejteni az épületrészt, így a Szent Sebestyén köz felőli, keleti telekvégre, a földbe süllyesztve hozták létre. Természetes bevilágítása az oktató termek falától eltartott angol akna segítségével, nagyméretű ablakokon át biztosított.

HOMLOKZATKÉPZÉS

A kollégiumi szárny szerkesztettsége, a vele járó homlokzati rendszer erős, markáns eleme az épület homlokzatának. A fűrészfogas struktúra nemcsak a kollégiumi szárnyon, az egész épületen végig vonul. Az ennek rendszeréből eredeztetett ferde pillérek a mögöttes funkció kívánta osztással futnak végig az irodák és oktató termek előtt.

A megérkezés terét északról lezáró térfal a kollégiumot és az intézmény egyéb területeit összekötő belső, zárt folyosó perforált téglafalán át beszűrődő fény spirituális, szakrális többlettartalommal bír, a profán, kollégiumi funkció és az oktatás, a fejlődés helyszíne közötti átmenetet, felkészülést tovább erősíti.

Választott anyaguk a világos színű tégla. A magyar téglaépítészet a XIX.-XX. század fordulójától kezdődően egyes nagy építész személyiségek munkásságában, kiemelkedő művek során keresztül olyan hagyományt teremtett, amely mostanra egy tendencia-szerűen jelen lévő építészeti gondolkodásmód alapját vetette meg. Gondoljunk csak Lajta Béla műveire, de a kortárs építészetben is nap mint nap tetten érhető.

A tégla lehetőséget teremt a finom részletképzésre, változatos, karakteres homlokzatot eredményezve.

Az iroda-funkcióból és a kilátással rendelkező telepítéséből eredő követelmények nagyméretű nyílásokat, üvegfalat eredményeznek. A kiegészítő épületek, mint a könyvtár és a kápolna, fa lamellával burkolt, szerelt szerkezeti rendszerűek. A tégla és fa, valamint az üveg kombinációja segíti az alapelvként megfogalmazott illeszkedést, idomulást.

A bírálóbizottság leginkább a nagyméretű zöldfelületeket, illetve a logikus térszervezést érezte a terv erősségének:

„A terv nagy előnye, hogy viszonylag alacsony homlokzatmagasságok mellett nagy zöldfelületekkel építi be a területet. Funkcionálisan működőképes, miközben a környezetével kommunikál. A 300 fős előadóterem, a központi felvezetés jól szervezett a központi térből. A tervpályázat értékes elemeket tartalmaz, főként racionális szerkesztése révén, a jin-jang jellegű szerkesztésével külső-belső zártabb térré osztja a területet, amely jó terület-felhasználást eredményez, és amelyet az anyaghasználatban is követ."

Szerk.: Paár Eszter Szilvia