A Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola, AMI épületének felújítása – Szalkai Gabriella diplomamunkája
Már építésének idején az ország egyik kiemelkedő és legjobban felszerelt zeneintézménye volt a váci Bartók Béla Zeneiskola. Épülete mára sajnos leromlott állapotba került. Egy jövőbeli felújítással talán vonzóbbá válhatna a ház, melyre Szalkai Gabriella kínál alternatívát Bartók Kékszakállú Herceg Vára operája, és Kass János hozzá készített illusztrációi által inspirálódva.
A cél: egy határozott gesztussal feloldani a szigorú bezártságot. Ez a gesztus az előtetőben, a homlokzati ritmusban –, melyek Bartók operájából az első énekhangok vonalbeli majd térbeli leképezései – és az áramlások menti külső-belső térszervezésben jött létre. Ezen elemek a szín-, és anyaghasználatban is a koncepciót erősítik.
Az épület Vácon a Schuszter Konstantin tér 8. szám alatt található. Az EMERICANA (Foderatio Emericana = Imrés Szövetség, a katolikus egyetemi és főiskolai hallgatók szövetsége) helyén 1971 szeptemberére épült fel a Bartók Béla Zeneiskola. Az akkori városvezetés a központi elhelyezkedés és a könnyű megközelíthetőség miatt jelölte ki ezt a helyet.
Jelenleg a zeneiskola már nem önálló intézmény, hanem a Váci Bartók- Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskolával összeolvadva működik, fenntartója a Klebelsberg Központ. Építésének idején az ország egyik kiemelkedő és legjobban felszerelt zeneiskolája volt. Mára sajnos lerobbant állapotban van, egy jövőbeli felújítással azonban újra vonzóvá és virágzóvá válhatna ez az intézmény.
Urbanisztikai szempontból vizsgálva ezen épületet és környezetét megfigyelhető, hogy az épület előtt széles járda lett kialakítva, amit egy fasor választ el az úttesttől, valamint az utcák kereszteződésében egy járdasziget is található. A nemrég megváltozott forgalmi rend következtében a háromszög alakú járdasziget és a zeneiskola között útszakasz a járműforgalom alól felszabadult, ezért itt egy teresedés kialakításával összekapcsolható lenne a járda és a járdasziget.
A teresedés kialakítása segít kihangsúlyozni a bejáratot, valamint közösségi funkciókat lát el. A környező útszakaszokon a gyalogos elsőbbségű utcák kialakítása a biztonságos megközelítést szolgálják.
Koncepció
Az első számú kiindulási pont a tervezés során a zene volt. Kifejezetten Bartók Béla egyik operája, a Kékszakállú Herceg Vára volt a forrás. Ezzel párhuzamosan a zeneműhöz készült szitanyomott illusztrációkat is tanulmányoztam, amiket Kass János grafikus készített. Valamint Steven Holl “térhallás" gondolkodását is szem előtt tartottam.
Zene - színek - vonalak: ezen kulcsszavak mentén alakítottam a munkámat a tervezési folyamat alatt. Így jött létre a jelenlegi komor, bezárt és szigorú épületkép helyett egy játékos, nyitott és könnyed térszervezés, aminek szerves része az előtte lévő urbanisztikai területképzés.
Ahogy Bartók Béla a zenében kutatta a múltat, az ősit, és abból hozta létre a modernt megújított zenét, úgy törekedtem a tervezés során kiindulni a régiből, amire rászervezhettem az újat. Így létrehozva egy olyan használható épületet, ahol szívesen töltik az időt a diákok, tanárok, vendégek egyaránt.
Terv
A zene megjelenik a homlokzaton a ritmikusan váltakozó színek és fények segítségével. A líra megjelenik az előtetőben. Az élet megjelenik a kis téren és az épületben. A főbejárat nagyobb hangsúlyt kapott egy kültéri fedett előtérrel.
A bejárat mellett jobbra helyeztem el a portát, ahonnan kilátni a külső előtérre, valamint a belső előtérre is. Az akadálymentes megközelítést egy rámpával oldottam meg, ami végigfut az épület szemközti homlokzatán és a kávézó terasz podesztjéhez kapcsolódik. A koncertterem előtere az egyik főtengelyen helyezkedik el, jobb oldalán kapott helyet az önkiszolgáló, lockerekkel beépített ruhatár, egy paravánfallal elválasztva az előtértől. A ruhatár világítása nem hangsúlyos, minden locker saját belső világítással rendelkezik.
Az előtérben egyedi falburkolat található a koncertterem két bejárata között. Kották és magyar zeneszerzők neveinek felhasználásával készített grafika díszíti. A háttérben Bartók Béla és az iskola másik névadója, Pikéthy Tibor nyomtatott és kézzel írt kottáiból készített montázs látható. A zeneszerzők nevei egyszerű geometriai formákra visszavezetett betűkből állnak össze.
Színben, formavilágban és kompozícióban a konstruktivista művészet eszközeit használva jött létre a grafika. A hangulatában melegséget árasztó háttér romantikáját oldja az előtérben felrajzolt, határozott vonalú betűképek sora. Szintén, mint a tervben mindenhol, a magában való kontrasztot alkalmazom, a fekete, fehér, sárga, piros, kék, narancs és szürke színekkel. A szigorúan megszerkesztett kották hatásának ellenpontozása a nevek betűinek elszórása a képen.
A tervezési terület másik főtengelyén található a büfé/kávézó, valamint a folyosón továbbhaladva a mosdóhelyiségek. Ez az épület déli homlokzata, így bőségesen kap természetes fényt. A kávézó terasza egy bővítéssel jött létre a jelenlegi állapothoz képest, ezzel is a “nyitás a köztér felé" elvet hangsúlyozva.
A teraszról látni lehet a kis szabadtéri színpadot, ami többfunkciós tájépítészeti eleme az azt körbevevő füves pihenőparknak. A mostani úttestkialakítás megváltoztatásával létrejöhetett egy jól használható teresedés az épület előtt, bekapcsolva az intézményt a városi szövetbe. A parkban íves kialakítású hosszú padokat, valamint póznákat helyeztem el. Ezek az oszlopok mint zászlórudak vagy mint napvitorlatartók is használhatók. Utóbbi esetben a fák mint élő póznák is részei az árnyékolók rögzítésének.
Az anyagfelhasználást tekintve, ahol csak lehet, ott újrahasznosított, illetve fenntartható forrásból származó alapanyagokat terveztem. A bővítés és a tájépítészeti betonelemek is újrahasznosított építőanyagokból készülnek, a homlokzati fém díszítőelemek szintén, a napvitorlák anyaga pedig újrahasznosított polipropilén (legalábbis nagy százalékban). Az előtérben található falburkolat alapanyaga gyapjú és különböző növényi rostok, illetve vegyszermentes festék felhasználásával készülnek.
A koncepcióban felvázolt lírai megközelítés egy határozott vonalú előtetőben, a homlokzati elemekben –, amelyek az opera első hangjainak vonalbeli, majd térbeli leképezései –, a Kass-grafikák alapján kiválasztott színek használatában, valamint az áramlásos külső-belső belső térszervezésben manifesztálódott.
Szalkai Gabriella
