A világűr is 440 Herzen rezeg

Szereti a szakmáját, nem csak műveli. Nagyon tudatosnak kell lennie, ha tényleg jót akar alkotni — mondja Vadász Orsolya építészmérnök, a Sporaarchitects és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egyik alapító munkatársa — mert a terveit, a vízióit el kell tudnia fogadtatni azokkal, akik a kivitelezést képviselik. Az építészet komplex szakma: sokféle tudást igényel, és persze gyakorlati tapasztalatot.

Amikor Orsiék 2005-ben megalapították a Sporaarchitects-et, úgy találtak egymásra a kollégákkal, hogy azonos értékrendet képviseltek: fontos volt az emberközpontúság, és az is, hogy barátságos, játékos munkalégkör legyen. Kreatív közeg volt és szerették a hangulatos irodát. Az egyetemen szigorú építészetet oktattak: kicsit ez ellen fordultak. Azokban az időkben alapították meg a Kortárs Építészeti Központot is (KÉK). Az volt a fő cél, hogy a szakmát közelebb hozzák az emberekhez. A kollégákkal egész nap be nem állt a szájuk, hülyéskedtek, úgy alkottak, órákat tudtak filozofálgatni mindenen.

Orsinak a vizuáltechnika a hobbija, amit elektronikus zene alá vetítenek. Ez tölti fel. Egy ilyen partin ismerte meg a fiút, aki goa-dub-techno bulikon vizuálozással, olykor DJ-zéssel foglalkozik és akivel úgy négy-öt éve kicsit hányatottan, de együtt él.

Annak idején a 4-es metró két állomásának tervezése nagy élmény volt Orsi számára. Egyetemi tanulmányai után Erő Zoltánnál dolgozott a Palatium Kft.-nél és nála pályáztak a 4-es metró állomásainak építészeti kialakítására, melyet akkor megnyert az iroda. Zoltán a tervpályázat 2. és 3. helyezett építészirodáival (Puhl Antal, Dévényi Tamás), Orsiékkal (Sporaarchitects) és a Gelesz–Lenzsér iroda bevonásával tervező konzorciumot hozott létre, ahol közösen kidolgozott koncepció mentén az egyes építész irodák szabad kezet is kaptak a tervezésben. A Sporaarchitects a dunaparti két állomáson, a Fővám és a Gellért tér tervein dolgozott. Az évekig tartó építés alatt izgalmas volt végigkövetni, hogy épülnek fel ezek az óriás léptékű monumentális szerkezetek a föld alatt.

Közös építészeti koncepció volt, hogy már a korábban eldöntött építéstechnológia építészeti előnyeit hozzák előtérbe. A metróállomásokat föntről leásva, „réselve” akarták megépíteni, ezt kihasználva teremtettek nagy, tágas, fényes tereket a föld alatt.

Az állomásokon látható random gerendahálók szerkezeti elemek, melyeket megtartottak szerkezeti őszinteségükben. Ahogy az építés közben ástak lefelé szintről szintre, földzsalukon öntötték ki a lefelé egyre több földnyomást kapó, ezért egyre vaskosabb vasbeton tartógenedákat, melyek tartják, támasztják a körítő falakat.

 

Az eredeti mérnöki koncepció szerint eltakarták volna a hatalmas üregeket a rengeteg kihasználatlan térrel, majd az utastér felől álmennyezettel rejtették volna el. Ez lényegében a 2-es metró szűkös, klausztrofób tereihez hasonló tereket eredményezett volna.

A Gellért tér spirál mozaikmintáját Komoroczky Tamás képzőművésszel együtt dolgozták ki. Sajnos kevés pénzt szántak már a burkolati elemekre, így majdnem kudarcba fulladt a dolog, de végül, szinte utolsó pillanatban találtak egy magyar céget, mellyel együtt kooperálva sikerült a mintát minimál költségvetésből megoldani. A mozaikminta alapanyaga hat különböző színű, 3-4 ezer forintos kínai mozaik, melyet itthon kézzel raktak össze kb másfél–két méterenként ismétlődő mintákban. Így 10-15 ezer forintos négyzetméteráron kihozhatták a dolgot és átment a rendszeren.  

 

Annak, hogy a felsőteret puritán megoldással nyitva hagyták, az volt a lényege, hogy látható legyen az egész szerkezetet valós őszinteségében, hogy indusztriális jellegű legyen. Az is fontos volt számukra, hogy ahol lehet, természetes fényt csempésszenek az állomásokra. Az, hogy a terek tágasabbak, nem vált ki klausztrofóbiát az erre érzékeny utasokból.

A 4-es metró terve már a ’90-es évek eleje óta a FŐMTERV-UVATERV után maradt óriás mérnökirodáktól örökölt, többször végig gördített és állandóan tolódott projekt volt. Rengeteg kritikát is kapott ahhoz képest, hogy mennyire drága volt, és a felszíni közlekedésen nem sokat javított.

A tervezés alatt felmerült, mi lenne, ha a metróvonalat a kelenföldi pályaudvaron kivezetnék a MÁV sínekre, és az agglomerációs közlekedést komfortosabbá tehették volna, de ez sajnos nem valósult meg.

 

A Kopaszi-gátnál épülő BudaPart projekt ingatlanfejlesztője a Property Market Kft., kivitelezője a Market Zrt. A BudaPart egyik, BRB elnevezésű lakóépületét a Spacefor Kft. tervezte, a projektben a beépítési koncepció kidolgozásában mint megbízott alvállalkozó vett részt Orsolya, a Paradigma Ariadné építészirodával közösen. A tervezés alatt a koncepcióval kapcsolatban folyamatosan konzultáltak az ingatlanfejlesztővel, így a szabályozások figyelembevételével és a költségvetés optimalizálásával a lehető legtöbbet sikerült kihozniuk a projektből, lendületes formákkal, jó tájolásokkal.

Orsi egyik kedvenc tervét Észak-Norvégiába készítette, ez Bodo kisváros városházának bővítése. Nyílt tervpályázaton ezzel a tervvel harmadik helyezettek lettek a Sporaarchitects-szel. A Díjkiosztóra Észak-Norvégiába utaztak januárban, ez nagy élmény volt számára.

Nagyon szereti a DasNestHostel Budapestet is, mely saját munkái közül az első megépült belső tér, amely az Akácfa utcában egy tetőtérben kialakított hostel. A hostel közösségi tere nyitott, szellős tér sok fénnyel. Régi belvárosi bérház tetőterében épült, ahol meghagyta a régi szarufaállásokat és egyszerű módon fém-fa és újrahasznosított anyagokból egészítette ki a belső tereket.

 

 

Jelenleg Kistarcsán az internáló tábor mellé Scheiber Ágnes építésszel együtt terveznek egy internáló tábort bemutató múzeumot.

A Gulág-emlékév keretében a kormány úgy döntött, hogy támogatja Kistarcsán az emlékmúzeum létrehozását, amelyet a volt táborparancsnoki épületben fognak berendezni. Az internálótábor életének három korszaka volt: az első a nyilasok idején, a második a kommunista rendszer alatt, a harmadik pedig amikor az ’56-os forradalom leverése után ismét több ezer embert zsúfoltak be ezekbe a barakkokba iszonyatos körülmények közé.

Eredetileg ebben az épületegyüttesben kapott volna helyet a városi könyvtár is, szeretnék, ha itt minél több rendhagyó történelemórát tartanának majd az érdeklődőknek.

Mielőtt Orsi bekapcsolódott a tervezési folyamatba, már pár éve zajlott a tervezési mizéria, közben sajnos a pénz egy jó része elfogyott, úgyhogy a könyvtár része már nem fog tudni megvalósulni. Eredetileg a múzeum és könyvtár két, a háborúban épített épületben kapott helyett. A könyvtár épületének lebontása helyett arra ösztönzik az önkormányzatot, hogy inkább tartsák meg ezt az épületet is „kibelezve”, szerkezetkészen, válaszfalakat lebontva, tetőt felfújva. Így félkész állapotában a nyári hónapokban rendezvényeket lehet tartani és nem vész el a lehetőség arra sem, hogy ha később a város  pénzt nyer a könyvtár kialakítására, megvalósítható legyen a projekt viszonylag kis erőforrásokból.

Orsinak jelenleg az István utcában egy tizenegy lakásos tetőtér beépítési terve épül, valamint nemsokára elkezdődik a Várkert rakparton egy Dunára néző tetőtéri luxuslakás építése is. Mellette pár családi ház illetve egy-két belsőépítészeti projekt is a tervezés stádiumában van. Egyik kedvence egy régről ismert barátnője részére tervezett szobabővítés a Bojai utcában, a Gül Baba türbétől nem messze épült századfordulós villa kertjében lévő növényház bővítményeként. Ezt is a nyár folyamán kezdik el építeni.

Orsinak az elektronikus zene az őrülete. A minimál technó szigorú ütemei mellett változtatja a ritmust, nem tartja szigorúan a váltásokat. Érzi, hogy mennyi frekvenciával kell „csapatni”, hogy tudat alatt szívverésként kezdjen lüktetni. A zenében ez az ütem célja. Lendületet, életet hoz. A képi megjelenítés lényege pedig az, hogy a színeknek is különböző frekvenciájuk van, amiket hangokban is meg lehet jeleníteni. Mikor vizuált készít egy-egy partin, ezzel dolgozik. A világűr is 440 Hz frekvencián rezeg, de ez a világ zenészei között, azaz globálisan egyeztetett normál zenei „A” hang, vagyis nem véletlenül van ránk hatással, és vált ki harmóniát belőlünk.  Orsinak ezért ez a kedvenc pihentető időtöltése.

L. J.