A vízé a főszerep - A Pagony Iroda 3. díjas terve

A Liget Budapest Project parkrekonstrukcióra vonatkozó pályázatán harmadik helyezett Pagony Táj- és kertépítész Iroda tervei egy fenntartható, természetes élővilágot eredményező koncepcióval rukkolt elő. 

A Városliget fejlesztésének gyökerei a hely természeti- és kulturális adottságaiból, valamint a városban betöltött szerepéből és kapcsolataiból
táplálkoznak. Ezekre alapozva egy magas ökológiai értékű, fajokban és élőhelyekben gazdag, egészséges és minél inkább önfenntartó egység
kialakítása a cél. A fejlesztést nem szabad csak objektumtervezési vagy parkrekonstrukciós szempontból megközelíteni, hiszen a megújítással
lehetőségünk van egy eleven élőhely-láncolattá alakítani a Ligetet. Az élőhely-restauráció (nem rekonstrukció!) eredményeként a látogatók
nagyon változatos környezetben tölthetik el a szabadidejüket a tisztástól a lepkés patakparton át a szöcskés rétig. A megújuló Ligetben a használati
intenzitás és módok alapján elkülönített zónák jönnek létre.

Víziónk egy gépjárműforgalomtól mentes Városliget, ahol a park életét a város moraja csak gyűrűként fogja körül, de nem zavarja meg. A Liget
életében az egyik legjelentősebb változás, hogy a gépjárműforgalom elől lezárttá válik a Kós Károly sétány, így a közlekedési rend teljes újragondolására
is mód nyílt. A park teljes egysége akkor állítható vissza, ha a Városligeti körúton haladó forgalom is korlátozódik. Így a kibővült
Fővárosi Állat- és Növénykert és a Cirkusz környezete is szervesen tud kapcsolódni az újra egységessé váló Ligethez. Az M3-as autópálya Liget felöli lehajtójának megszűnésével annak helyén új fogadókapu alakul ki, átellenben a Hősök terével. Az átalakuló Kós Károly sétány a Széchenyi-fürdő előtti dísztérbe fut be, amelyet a rózsakert foglal egységbe az épület napos „oldalkertjeiben”.

Koncepciónk alapjai között szerepel a víz szerepének és jelenlétének erősítése a Ligetben. Ez mind történeti, mind ökológiai szempontból indokolt. Helyreállításra kerül a parkon keresztülfolyó patak a hozzá kapcsolódó Hattyú-szigettel és vizes élőhelyekkel. A megcsonkított és betonnal burkolt Városligeti-tó visszakapja teljes méretét és természetközeli partkialakítást kap. A Ligeten belül sajátos egységet jelentő Botanikus kertben, a Kreszparkban, a Rondó körüli kettős platánsor között és a Promenád Dózsa György úti oldalán is új vízfelületek jönnek létre. A műemléki épületek környezetének reprezentativitását erősítjük a közelükben tervezett vízarchitektúrákkal mind a Széchenyi-fürdő előtt, mint az Olof Palme ház környezetében.

A Rondó, mint a park legelső tervezett és megvalósult szerkezeti elemeinek egyike, történeti jelentősége folytán a koncepciónk egyik fő alappillére. A Rondó visszaállításával az 56-os emlékmű és a Promenád hármasa egy szerves egységet képez, amely a város és a Liget találkozásának felületeként interaktív rendezvénytérként is működik, amelynek összetartó eleme a víz. Az élővilág változatossága mellett a terep morfológiai változatosságára is hangsúlyt fektettünk a tervezett terepalakulatokkal, dombokkal. Erre a Liget Ajtósi Dürer sor felöli részén van nagyobb igény, ahol az út forgalmának zajától védenek és a tervezett funkciókat erősítik.

A Városliget képes Budapesten belül egy sajátos ökoszisztémaként működni. Mind a városlakóknak, mind a városnak nagy szüksége van újra egy olyan helyre, ahol találkozhatnak a természet szépségével, teremtő erejével és változatosságával mindamellett, hogy kulturális, sportolási és egyéb igényeiket is megélhetik benne.

A meglévő és a tervezett funkciók működésének és kapcsolatrendszerének megfogalmazásakor, ill. újraértelmezésekor a történeti értékek és
átlátások elemzése jelentett támpontot, ugyanakkor szem előtt tartottuk a modern kor kívánalmainak való megfelelést is. A megújuló Ligetben
aktív és passzív módon egyaránt eltölthetik az idejüket az ide érkező környékbeliek, fővárosiak, ill. belföldi és külföldi turisták. A különböző
igényekből és időtöltésből eredő konfliktusokat a térszervezés segítségével feloldottuk. Az attrakciók és szolgáltatások könnyen átlátható, logikus rendszert alkotnak, amit online felülettel is rendelkező, az infokommunikációs akadálymentesítést is segítő információs rendszer egészít
ki.

A Liget tervezésekor Nebbien fő koncepciójából indultunk ki. A Liget tájképi jellegét, természetközeli atmoszféráját megőriztük. Az egykor mocsaras területre természetes jellegű vízfelületek és egyéb vízarchitektúrák formájában visszahoztuk a vizet, ami azonban a kor elvárásainak
megfelelően fenntartható városi vízelvezetési rendszer részét képezi, és egyben gazdag élőhely-láncolatnak is otthont ad. A Nebbien-i világ
mellett ugyanakkor a mára műemlékké vált épületek térszervezését is figyelembe vettük. A Ligetben a tó őrizte meg legjobban a Nebbien-i
tájképi kialakítást. Ahogy azt a 3. tablón egy korabeli képpel is illusztráltuk, a tó kialakítása eredetileg természetes jellegű volt. Ezt a hangulatot
kívántuk visszaidézni, így nem csupán az Alsó-tó, hanem az egész Városligeti-tó partját természetközeli módon alakítottuk ki.

Ezen felül a Nebbien-i terv elemei közül a patakot és annak szigetét, a Páva-szigetet visszahoztuk a Ligetbe. A mára hangsúlytalanná vált Rondó is visszakapja történeti jellegét: hármas fasor szegélyezi, és ide fut be látványtengelyként a Promenádra merőleges egykori tengely. Környezetében a
foltszerű zöldfelületek formavilága is az eredeti állapotot vetíti mai kontextusba.

A történeti utak 3. tablón jelölt, jelenleg is ligeti funkciókat összekötő szakaszai is újra manifesztálódnak a terven. A lineárisan a Ligetbe ékelődő,
azt fragmentáló, indokolatlanul hangsúlyos Kós Károly sétány ligeti terek összefüggő láncolatává szelídül: a Hősök tere ívében, a Millenniumi hídra kettős fasor vezet rá. A Millenniumi-híd a szintén Nebbien-i Nádor-szigetre érkezik meg, ahol részben burkolt, rendezvények tartására is alkalmas térré öblösödik. Az egykori Fővárosi pavilont visszaidéző pavilon is itt kap helyet. A Széchenyi fürdő felé haladva aztán elkeskenyedik a jelenlegi Kós Károly sétány, és a Széchenyi fürdő előtt geometrikus vízmedencében ér véget. Így lehetőség nyílik az épület előtt a történelmi külső előtér visszaállítására. A terven megszűnő Kós Károly sétányt látványban egy korábban hangsúlyos, a terepmorfológiában még ma is felfedezhető domb zárja le, amelynek a térformáló szerepét ezáltal újrafogalmaztuk. A dombtetőről feltáruló látványtengelyek újra helyet kapnak a Ligetben.

A gépjárműforgalom számára nyitott, történeti gyökerekkel rendelkező utak ligeti kapuinál, ill. Ajtósi Dürer sor menti Liget-sarkoknál a parkot
feltáró utak bevezetését zöld szigetekkel, fa- és cserjefoltokkal látványban megtörtük, ezáltal megakadályozva, hogy a periférikus területek
elveszítsék intimitásukat és senki földjévé degradálódjanak.

A teljes leírást mellékletben közöltük.