Csaknem öt évvel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után, 2006. május 23-án került átadásra a Ground Zero első nagy épülete, az 52 szintes 7 World Trade Center, amelyet a Skidmore, Owings and Merrill (SOM) iroda tervezett David Childs irányításával. A felhőkarcoló, amely 10 emelettel magasabb elődjénél, a szintén összeomlott eredeti 7 World Trade Center-nél, Larry Silverstein ingatlanfejlesztő beruházása és a World Trade Center két leomlott tornyának közvetlen közelében, azok helyétől északra áll. Az irodaház, jórészt a New York-ban is újdonságnak számító építési megoldásoknak köszönhetően, határidő előtt készült el.
A 700 millió dollárból megépült toronyház többek között azért is érdekes, mert belesimul New York belvárosi negyedébe. Üveghomlokzata olyan átlátszó, alacsony vastartalmú üvegből készült, amely a környező épületekénél jóval világosabb. A viszonylag keskeny épület a keleti telekhatártól visszahúzva, de a manhattani utcaraszterbe illeszkedve épült meg, így alaprajza szabálytalan. A visszaléptetett homlokzat előtt Ken Smith tervei alapján kis park épült, amely egyben bejárat a 7 WTC telkének többi részéhez.
Hasonlóan a szintén a SOM által tervezett Freedom Tower-hez, a 7 WTC is vasbeton biztonsági alappal épült, amelyben egy, a Lower Manhattan-t kiszolgáló áramellátó állomást és az épület mechanikai rendszerét is elhelyezték. A 11 emeletes alap felületét tükröződő fémpanel-installáció fedi, amely James Carpenter new-york-i művész és a SOM közös munkája. Nappal a külső fényt tükrözi vissza, míg éjszaka LED-ek utánozzák a felületen az elhaladók mozgását. Az előcsarnokban, amelynek üvegfedése folyamatosan változtatja színét, Jenny Holzer New York-ról szóló mozgó szöveg-installációja is helyet kapott.
Az épület terei tágasak és pillérmentesek. A kivételes kilátást a városra minden oldalon teljes szintmagasságú üvegfalak biztosítják. A déli oldalon rálátást kapunk az épülő Freedom Tower-re is.
Az épület az első toronyház, amely megkapta az ún. LEED tanúsítványt New York-ban, és ezzel az USA egyik legkörnyezetbarátabb felhőkarcolója lett. Míg a fenntartható építésmód nemrég akár 20%-kal is megnövelte az építési költségeket, manapság az új építőanyagoknak köszönhetően ez az arányszám már csak 2–5%. Az összegyűjtött esővizet a park locsolására és a toronyház hűtésére használják, valamint újrahasznosított acélt használtak az építéshez. Az épület hasznos alapterületének 90%-a természetes megvilágítást kap. Az előcsarnok kőpadlója télen melegít, nyáron pedig elnyeli a hőt. A Belgiumban gyártott üvegek bevonatuknak köszönhetően elnyelik a nap levegőt felmelegítő besugárzását. Az előcsarnok mozgólépcsői mellett három szinten lezúduló vízesés hűti és egyben párásítja a légteret.
Nem meglepő módon az épület megannyi biztonsági szerkezettel van ellátva, amivel a többi, az ezen a helyszínen megépítendő toronyház modellje is lehet. A vasbeton alap mellett az épületen végigmenő betonmag biztosítja a ház stabilitását. A vészlépcsők, közvetlenül az utcára nyíló kijáratokkal, jóval tágasabbak, mint amilyenek a régi 7 WTC-ben voltak, és ventilátorok és szellőzők akadályozzák meg, hogy megteljenek füsttel. Mivel nagy valószínűség szerint a dízel generátorok tankjainak felrobbanása okozta az eredeti 7 WTC összeomlását, ezért a vészgenerátorokat most az épület körvonalától távolabb helyezték el. A légellátó rendszerbe biológiai és kémiai szűrőt tettek, amely akár a kintinél tisztább levegőt biztosít majd. A tűzcsapokat betonvédelemmel látták el. Az üveg függönyfal robbanásálló, és a teljes épületet extra tűzbiztos anyagokkal építették.
Az irodaházba a bérlők az ősz folyamán költöznek majd be, a bérleti díj ötven dollár négyzetlábanként, vagyis mintegy százezer forint négyzetméterenként. Ez az ár azonban még mindig jóval kedvezőbb, mint amit Manhattan más, felkapottabb területein kérnek a luxusirodákért.
Kapcsolódó oldalak:
WTC: egy telek, hat elképzelés
Romantika és üzlet találkozása a romokon
(epíteszforum.hu összeállítás)