A XI. kerületi egykori Kinizsi laktanya területének kerületi szabályozási terve és környezetalakítási javaslata

Mikus Melinda diplomamunkája a Magyar Urbanisztika Társaság dícséretében részesült. Budapesti Corvinus Egyetem - Tájépítészeti kar 2007,
Egyetemi kiegészítő levelező településmérnök szak

DIPLOMATERV 2007.
Budapest, XI. kerület, Rodostó u. – Beregszász út – Haraszt u. folytatása – Nagyszeben út – által határolt terület (egykori Kinizsi laktanya) kerületi szabályozási terve és környezetalakítási javaslata

Tervezési terület:
Budapest, XI. kerület, Rodostó u. – Beregszász út – Haraszt u. folytatása – Nagyszeben út – által határolt terület, az egykori Kinizsi laktanya te­rülete (továbbiakban: a terület).

A terület az M1 – M7 autópálya közös bevezető szakaszától északra, megközelítőleg 300 méterre található. Közlekedés szempontjából Bu­dapest városszerkezetében frekventált helyen fekszik. A terület környéke folyamatos átalakulásban van. A tervezési terület szintén átalakuló, funkcióváltó terület. A beépítetlen terület szerkezeté­nek, területhasználatának valamint beépítésének kialakítása kedvező tervezési feladat. Témaválasztásom többek közt ez indokolta. A diplomamunka feldolgozása térinformatikai szoftverekkel, szöveg- és táblázatszerkesztő programmal készült.

Vizsgálatok:
Épített környezet
A megfelelő tervezési program megfogalmazásához feltétlenül szüksé­ges a tervezési terület tágabb környezetének vizsgálata. Tágabb kör­nyezet alatt értendő a Gazdagréti út – Rétköz utca – Háromszék utca – Sasadi út – Rimaszombati út – Vasút utca – Etele tér – Cirmos utca – Neszmélyi u. – M1 – M7 autópálya – Méhkas utca által határolt terület. Területhasználat szempontjából heterogén a környezet. A Gazdagréti lakótelep nagyvárosias lakóterület, átellenben, keleti irányba a Sas hegy déli lejtőjén kertvárosias lakóterület jellemző. A lakóterületek közé beékelődve intézményterületek (óvoda, általános iskola, középiskola) is találhatók. A Budaörsi út mentén lévő lakóterületek folyamatos átala­kulásban vannak, a lakófunkció mellett mára a gazdasági, kereske­delmi, szolgáltató területek kerültek túlsúlyba. A Budaörsi út és az M1 - M7 autópálya közös bevezető szakasza mentén a forgalomból adódó környezetkárosító hatások indították meg az út menti lakóterületek „elsorvadását”, és telepítették meg a gazdasági funkciót.

A tervezési területet határoló Beregszász úton közepes állagú, új épüle­tekkel vegyes, karbantartott Fsz illetve Fsz+1 szintes családiházas és társasházas lakóterület alakult ki. A Haraszt utca folytatása mentén igényes, új beépítésű Fsz+3 szintes, lapostetős lakóépületek kisvárosias hangulatot képeznek (ld.: jobbra a foton). A Nagyszeben úton lakó, keres­kedelmi és intézményi területek találha­tók. Itt intenzív fejlődés figyelhető meg. A közelmúltban létesült a Fsz+2 szintes MATÁV telefonközpont és MARTINI irodaház - raktár, a Fsz+3 illetve Fsz+4 szintes Eleven Center bevásárló központ és parkolóház, valamint egy lakóépület. A Rodostó utcában néhány Fsz+2 szintes, közepes állagú magastetős lakóépület mellett egy Fsz+3 szintes, lapostetős középiskola található.

Zöldfelületi rendszer:
A Gazdagréti nagyobb összefüggő közhasználatú zöldfelületet leszámítva csak a Beregszász téri zöldterület funkcionál közkertként egy kisebb, gondozott játszótérrel. A tervezési terület két oldalán, a Nagyszeben úton és a Beregszász úton nyílt, betonelemekből kiépített csapadékvíz elvezető árok található. A Beregszász út szinte teljes hosszában hiánytalan, jó állapotban lévő fasorral rendelkezik. Az egykori Kinizsi laktanya területét magas betonelemes kerítés határolja. A beláthatóság alapján növényborítottsága megközelítőleg 40%. Az egykori katonai épületek elbontása után is rengeteg a burkolt, biológiailag inaktív felület. A területen lévő cserjefelületek gyomosak, elhanyagoltságról árulkodnak. A terület nagy részén erőteljes gyomosodás indult meg, mind a középső részen lévő burkolt felületen, mind a terület szélein.

Közlekedés
A térség közlekedési hálózat legjelentősebb eleme az M1 – M7 autópálya közös bevezető szakasza, amelynek jelenlegi csomópontrendszerén keresztül kapcsolódik a tervezési terület az országos úthálózatba. A belső városrész irányába a kapcsolat közvetett, mivel csak jelentős kerülőút megtétele árán biztosított. Ezen indirekt kapcsolatot a Sasadi út kivezetésénél tervezett kétszintű (szintben körforgalommal) csomópont megoldhatja, mely közvetlen kapcsolatot biztosít a belváros felé.

Tervezési program, cél:

Alapvető cél egy olyan területhasználat létrehozása, amely a meglévő városszerkezetbe illeszkedik. A tervezési terület közvetlen környezetében, a Nagyszeben út menti intézményterület és a Rodostó utcában lévő középiskola kivételével, lakófunkció jellemző. Az egykori laktanya területének hasznosítását a tágabb terület fejlődési irányait tekintve intézménnyel vegyes lakóterület kialakításával célszerű megvalósítani. A tervezési területet feltáró tervezett úthálózat a meglévő úthálózat folytatásaként kerül kialakításra. Ezáltal a volt laktanya középső részén létrejött terület közösségi célokat szolgáló zöldterületként hasznosítható. A többi kialakuló tömbben intézménnyel vegyes lakóterületi funkció javasolt.

Településszerkezeti terv és Fővárosi Szabályozási Keretterv:
Budapest Főváros Településszerkezeti Tervének módosítása nem szükséges, mivel a Szerkezeti tervben kisvárosias lakóterületi besorolású területeken a Fővárosi Szabályozási Kerettervben (továbbiakban: FSZKT) alkalmazható az I jelű intézményi és a Z jelű zöldterületi keretövezet. Az FSZKT intézményterületi keretövezetbe sorolja a teljes tervezési területet. Ezért azonban az FSZKT módosítása már elkerülhetetlen. A fejlesztési koncepciónak megfelelően, kis mértékben ugyan, de szükséges az FSZKT módosítása a tervezett zöldterületi közkertet illetően. Tehát a jelenleg érvényes intézményi keretövezeti besorolás a tervezési terület nagy részén megmarad, csak a középső részen javasolt az intézményi keretövezet módosítása zöldterület közkert keretövezetre.

Javaslat, tervezett beépítés:
A tervezett tömbökben a beépítés szabadonálló . Szintszám tekintetében fontos szem előtt tartani a meglévő állapotot, a Gazdagréti lakótelep 10 emeletes épületeit valamint a tervezési terület másik, keleti oldalán lévő Fsz és Fsz+1 szintes beépítéseket. Célszerű egy nyugat – kelet irányú csökkenő szint­számú beépítés létrehozása. Ezért a tervezett épültek zömében Fsz+3 illetve Fsz+2 szintesek. A Beregszász út mentén a Fsz+2 szintesek, a Beregszász térrel szemben Fsz+1 szintesek, a kialakult állapothoz illeszkedve. A Haraszt utca folytatásában az utóbbi években épült, F+3 szintes igényes kialakítású lakóépületek szerves folytatásaként többnyire Fsz+3 szintes, szabadonálló épületekkel terve­zett új beépítés (Szent Kristóf utca folytatásában) a környezettel har­monizál, a tervezett úthálózattal egységes városszerkezetet biztosít. A tervezett épületek lapostetős kialakításúak.
A lakóépületeken kívül szükséges az újonnan ideköltöző családok szá­mára egy alapfokú oktatási ellátást biztosító intézmény, óvoda. Az óvoda az egykori laktanya középső részén kerül elhelyezésre, szemben a tervezett közkerttel. A lakófunkciót kiegészítő, fentiekben említett funkciókon kívül az intézményi- és a kereskedelemi szolgáltatás igénye is felmerül. A tervezési terület belső részében kialakuló zöldterületet határoló utak menti záró térfalakat alakító beépítések földszintjén szol­gáltató, kereskedelmi illetve vendéglátó funkció, az első esetleg má­sodik szinten irodák, a második és harmadik szinten lakások tervezettek. Ugyanez a funkció séma javasolt a Rodostó utcán elhelyezendő épü­letek esetében. Az összes többi épület esetében kizárólag lakófunkció létesülhet.

A tervezési terület súlypontjába tervezett, többszintes növényállo­mánnyal rendelkező közkertben három funkcionális egység kerül kiala­kításra:

• egy játszótér a gyermekek, esetleg az óvodások számára,
• egy pihenő kert padokkal, asztalokkal, növényzettel befuttatott pergolával az idősebb korosztály számára
• valamint egy díszburkolattal, padokkal és vízfelülettel ellátott kel­lemes környezetű tér a közösségi programok számára.

A tervezett központi zöldterületen kívül a beépítésre szánt tömbbelsők­ben további zöldfelületek kerülnek kialakításra. A tervezett tömbbel­sőkben szükséges mind a gyalogos, mind a gépjármű forgalom szá­mára útfelületek kialakítása. A szükséges parkolóhelyek telken belül biztosítottak mélygarázsban, terepszinten illetve garázsban.

Eredmény: A tervezési terület a környező átalakuló területek mellett jelenlegi értékének megfelelő területhasználatot kap, amely megteremti a lehetőséget a terület felértékelődése következtében a környezettel harmonizáló, egységes beépítés kialakulásához.

Mikus Melinda
Budapesti Corvinus Egyetem - Tájépítészeti kar
Egyetemi kiegészítő levelező településmérnök szak
konzulens: dr. Gajdos István