"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat
Kiemelt megvételt nyert: Pálfy Sándor, Hőnich Richárd, Félix Zsolt, Borók Tamás Építész Stúdió Kft.
Gyüre Borbála (s73)
Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
Kiemelt megvételt nyert: Pálfy Sándor, Hőnich Richárd, Félix Zsolt, Borók Tamás Építész Stúdió Kft.Gyüre Borbála (s73)
Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.)
Koncepció
„A Budapest XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítására” meghirdetett ötletpályázathoz
Jelenlegi állapot, a hiányzó városrészközpont:
A Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződése a mai formájában egy jól működő, többszintes, nagy forgalmú közlekedési csomópont. A föld alatt a metró és a gyalogos aluljárórendszer, a föld felett tömegközlekedés és gépkocsiforgalom, amiből a Váci út átmenő forgalma szintben kiemelkedik. A közlekedési szerep hosszú távon nem fog változni, zavaró hatását mindenképpen kezelni kell. Jelenlegi formájában a közlekedésen kívül semmilyen egyéb emberi funkcióra, általában véve az emberi életre nem alkalmas a tervezési terület. A növényi élet is csak foltokban, mostoha körülmények között ’vegetál’. A Duna felől fújó erős szél porral és szeméttel teríti be a területet, nyáron pedig szinte elviselhetetlen sivataggá változik az aszfalt tenger.
A földből kinövő új épületek mintha ebből a gazdátlan környezetből szeretnének kiszakadni, egymást túlszárnyalva törekednek a napfény és a szép kilátás felé. Egymásról és a városról tudomást nem véve alakítják belső életüket, amelyből kilépve az embereknek csak egy célja lehet: minél előbb kocsiba ülni vagy elérni a következő metrót, távolsági buszt. Semmi nincs a területen, ami csak egy kicsit is marasztalná a rajta áthaladókat. Hiányoznak az emberi élet terei, felületei és funkciói. Hiányzik a városrész központja. Pedig maga a városrész nagy tempóban gyarapodik, ’körbenövi’ a nem létező központot. Házak épülnek, újabb és újabb munkahelyeket teremtve, egyre több embert egyre messzebbről idecsalogatva. A városrészközpont hiányából adódó feszültség a területen egyre fokozódik.
Városépítészeti koncepció:
De milyen is legyen a XIII. kerület központja?
Röviden: méreténél, jelentőségénél fogva legyen alkalmas a központ szerepre, ugyanakkor méltó keretéül és színteréül szolgáljon a minőségi emberi életnek.
E célok elérésének általunk javasolt koncepcionális elemei a tervezési területen a következők:
-
Fővárosi léptékű épített jel, mint városépítészeti elem legyen a kerület központja.
-
A jelenlegi heterogén városépítészeti környezet összefogása.
-
Illeszkedés a ’városból érkező’ beépítési szövethez (a magasságot is beleértve).
-
A jól működő épületek és funkciók megtartása.
-
A városrészközpont közösségi életét létrehozó új funkciók elhelyezése a területen.
-
A közösségi élet új tereinek intenzív kapcsolata a meglévő és tervezett közterületekkel.
-
A jól működő közlekedési csomópont megtartása (a távolsági buszállomással együtt).
-
A közlekedés zavaró hatásának a megszüntetése.
-
A meglévő zöldterületek megtartása és minél nagyobb új zöldfelületek létrehozása.
Tervezett beépítés:
Az egyik előképet a városok történelmi kialakulásának és fejlődésének példája adta. Többségükben egy vár falain belül alakultak ki, majd a kereteket kinőve bővültek a falakon kívül. Az egykori falak fizikai valóságukban vagy lenyomatukban szinte valamennyi történelmi városban felismerhetők, őrzik a történelmi város valódi központját, létükkel jelzik a város életének folytonosságát. A történelmi mag nemcsak önmagában erős, hanem a köréje növő várost is szervezi, összetartja, karakterét alapvetően meghatározza. Vajon meg lehet-e ezt a történelmi folyamatot fordítani? Lehet-e egy városba (városrészbe) utólag beültetni egy ilyen erejű ’magot’, hasonlóan egy szerv beültetéséhez?
Pályázatunkkal erre tettünk kísérletet. A területen érezhető rendezetlenség és beépítési vákum szinte felkínálja ezt a lehetőséget. A helyhez méltó, egy történelmihez hasonló erejű városközpont csak fővárosi léptékű markáns városépítészeti koncepció alapján jöhet létre. A ’mag’ utólagos elhelyezése (akár egy szerv beültetése) feltételezi a maximális odafigyelést a meglévő adottságokra és a maximális illeszkedést a meglévő kapcsolatrendszerhez.
A beépítés képlete: a közlekedési csomópont zavaró hatását megszüntető háromszintes ’alagútépület’ egy kb. 245x265 méter alapterületű ’közösségi szintet’ hord, magassága a tőle délre lévő épületekhez illeszkedik, teteje teljes értékű zöldfelület. A beépítésnek ez a két rétege anyaghasználatban, nappali és esti megjelenésében jól elkülönül egymástól. A közösségi szint még további lábakra is letámaszkodik, amelyeknek ismétlődő elemei a terepszint és a felsőbb szinti közterületek közötti intenzív kapcsolatot biztosító üvegliftek. Nappal a közösségi szint ezeken a lábakon és az ’alagútépület’-en áll, este kivilágítva ezek felett lebeg.
A beépítés kontúrja a kialakult beépítési vonalakhoz illeszkedik. Felnyílik azokon a helyeken (József Attila Színház, paneles lakóház), ahol befogadónak kell lennie (információink szerint a V. Pázmándi Margit által tervezett középület bontása már eldöntött tény, ezért azt nem tekintettük adottságnak). A József Attila Színház bővítésére a tervpályázatnál nagyobb lehetőségeket nyújtó és a koncepció szerves részét képező beépítést javasolunk (de szükség esetén a koncepció a nyertes tervet is be tudja fogadni). A beépítés különböző helyeken perforálódik, különböző arányú és funkciójú városi tereket hozva létre.
A buszpályaudvar a jelenlegi megközelítéssel, a jelenlegi helyén marad, befogadva a parkoló buszokat is. A személygépkocsi-parkolást a buszpályaudvar alatt és a terület északkeleti negyedében, a föld alatt három szintben javasoljuk megoldani.
A tervezett közterületek elképzelt karaktere:
0.00-ás szinten
A BRFK előtt zöldfelületekkel kombinált burkolt tér.
A beépítés belső udvarában szoliter fákkal kiegészített burkolt városi tér.
A (a +13 méteres szinten visszapótolt) bútoráruház helyén a Duna és a Buda-i hegyek felé kinyíló, a meglévő zöldterületeket megtartó, vízfelülettel kombinált, részben burkolt városi tér.
A paneles lakóépület környezetében feljavított, intenzív zöldterület, a színház környezetében burkolt városi tér.
A főutak mentén védőfasor, a zaj- és levegőszennyezés csökkentésére.
+5.00 méteres szinten
A buszpályaudvar felett extenzív zöldtető.
+13.00 méteres szinten ( „alagút épület” tetején)
Burkolt városi tér, árnyat adó, szoliter fákkal.
+21.00 méteres szinten
Teljes értékű zöldfelület, amely a +13 méteres szintről rámpákon keresztül közelíthető meg, burkolatok csak azokon a felületeken vannak, ahol intenzív használat várható.
A szálloda tetején az akvárium üvegdoboza jelenik meg.
A tervezett beépítési paraméterek:
Beépített alapterület: 57.610 m2
A telekterületekre vetített beépítési % és szintterületi mutató ebben a koncepcióban nem értelmezhető.
Bruttó szintterületek: felszín alatt: 91.617 m2 (parkoló), felszín felett: 187.484 m2 (művelődés, sport-wellness, vendéglátás, szálloda, iroda, kereskedelem-szolgáltatás).
Zöldfelületek: 47.449 m2 (a zöldfelületi számításban 38.273 m2-ként vehető figyelembe).
A becsült személygépkocsi parkolószám a három föld alatti szintben elhelyezve, összesen: kb. 3.300 db.
Az elhelyezhető busz parkolószám (a távolsági buszállomáshoz kapcsolódóan): kb. 20 db.
Az építménymagasság meghatározóan 21 méter, egyetlen elem (a szálloda fölötti akvárium) esetében 29 méter.
