A Zala Megyei Kórház struktúra váltása

A kórház célja aktív ellátások egy telephelyre koncentrálása, a működtetett épületek számának csökkentése, költséghatékonyan fenntartható épület(ek) kialakítása. Bemutatjuk a Zala Art Építész Iroda tervét a kórház átalakítására.

Részlet a műleírásból

A Zala Megyei Kórház jelenleg két, egymástól mintegy 5 km-re lévő telephelyen működik. Az 1848-ban megalapított Ispotályból lassú, fokozatos fejlődést követően érte el jelenlegi építészeti struktúráját. A belső telephely fejlesztése a szakmák változásának megfelelően (Intenzív Osztály, CT, MR, radiológiai diagnosztika, központi laboratórium) követte az elmúlt évtizedek egészségügyi szakmai változásait, ugyanakkor a külső kórház területén is működnek olyan aktív betegellátó osztályok, melyek a modern korban magas diagnosztikai igénnyel bírnak.

Külső telephelyünkön, az onkológiai, szemészeti, pulmonológiai és kardiológiai rehabilitációs osztályunkon összesen évente kb. 7000 fekvőbeteget látnak el. A betegek jelentős részénél van szükség a belső telephelyen kivitelezhető diagnosztikai vizsgálatra, ami vagy a beteg, vagy bizonyos vizsgálati minták, anyagok szállítását igényli.

Ez óriási logisztikai feladatot ró az intézményre, és ez a feladat költséghatékonyan, ugyanakkor kulturált körülményeket teremtve, és az igényeknek rugalmasan megfelelve nem oldató meg.

A kórház különböző működési egységeinek építészeti adottságai és színvonala is jelentősen eltérő képet mutatnak. Míg például a gyermek- és a neurológiai osztály korszerű, a XXI. századi igényeknek megfelelő, új épületben került elhelyezésre, a szülészet-nőgyógyászat a „zöld épület” egyik felének felújítását követően szintén megfelelő színvonalat biztosító elhelyezésre képes, addig más osztályok méltatlan körülmények között kénytelenek dolgozni a mindennapokban. Igaz ez elsősorban az igen nagy igénybevételnek kitett, és a morbiditási adatok alapján kiemelkedően fontos területet ellátó kardiológiai osztályra, valamint gyakorlatilag az összes, a külső telephelyen működő, aktív ellátást végző szervezeti egységre (pulmonológia, onkológia, szemészet, valamint a kardiológiai rehabilitációs részleg).

Azon túl, hogy a régi, korszerűtlen épületek semmilyen funkcionális szempontból nem felelnek meg a mai követelményeknek, működtetésük gazdasági szempontból is előnytelen, hiszen fenntartásuk, működtetésük, az állandóan szükséges fejlesztések és javítások elvégzése fajlagosan jóval nagyobb költségigényű, mint egy korszerű technológiával, funkcióra tervezett épület esetében.

A széttagoltság a rendelkezésre álló humán erőforrás gazdaságos kihasználását is megnehezíti. Az egészségügyi pálya az elmúlt években jelentősen veszített presztízséből. A magyar kórházak orvos ellátottsága jelentősen csökkent, és hasonló a helyzet a szakdolgozók vonatkozásában is. Nem várható, hogy ez a helyzet a közeljövőben gyökeresen megváltozzon. Kulcsfontosságú tehát, hogy a rendelkezésre álló humán erőforrást az intézmény a lehető leghatékonyabban tudja a szükséges feladatok elvégzésére beosztani.

A két telephely, az izoláltan működő osztályok, a sürgősségi osztály hiánya olyan önálló orvosi ügyeleti rendszerek működtetését kívánja meg, melyek teljes fenntartása a pályázati elképzelés megvalósulása esetén nem lenne szükséges. Sikeres pályázat esetén az aktív ellátások centralizálása, valamint az időközben megvalósuló Sürgősségi Osztály teljesen új helyzetet teremt, és racionálisabb működtetési megoldások alkalmazását teszi lehetővé.

A telephelyek közötti mozgás értelemszerűen meghosszabbítja a betegutakat is. Akkor, amikor az intézmény diagnosztikai rendszerei szinte kivétel nélkül a belső telephelyen összpontosulnak, nyilvánvalóan nehezen kezelhető helyzetet eredményez, hogy a külső telephelyen is működnek aktív osztályok. Ugyanez vonatkozik a járóbeteg szakellátásra, hisz ma már nem ritka, hogy egy betegnek több, egymásra épülő szakellátást kell igénybe vennie. Az a tény, hogy bizonyos szakrendelések a belső, míg mások a külső telephelyen vannak, fölösleges logisztikai feladatokat generál. További adalék, hogy a külső telephelyen lévő aktív osztályaink között vannak olyanok, melyek mind a külső, mind a belső telephelyen működtetnek szakrendelőt.

Fentiekből következően célként jelölhető az aktív és krónikus ellátás homogenizálása, amit a kórház fejlődésének korábbi szakaszaiban az ad hoc döntések, illetve a kényszerhelyzetben.

Tervezett fejlesztések:

- A fejlesztés során a külső telephelyről a belsőre települnek illetve a belső telephelyen átrendeződnek az alábbi elemek (osztályok).

• Kardiológiai osztály (aktív ágyak, rehabilitáció) és szakrendelés
• Szívsebészeti osztály és szakrendelés
• Pulmonológiai osztály és szakrendelés
• Onkológiai osztály és szakrendelés
• Szemészeti osztály, műtők és szakrendelés
• Központi sterilizáló az új épületben a központi műtőblokkhoz közvetlenül kapcsolódóan

A fejlesztés térbeli lehetőségei korlátozottak. A struktúraváltoztatás célja racionális, gazdaságos, humánerőforrás-takarékos telepítés, funkcionális rend kialakítása, amely során az egyes egységek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
Az épületegyüttes az új épület telepítésével belső közlekedőrendszeren átjárható lesz, a diagnosztikaigényes osztályok közvetlenül vagy belső úton közvetve kapcsolódnak a diagnosztika épületéhez. A fejlesztés során a Szent László utcában lévő családi házak bontásra kerülnek és az ottani funkciók a diagnosztikai épületben, a megszűnő Központi Sterilizáló helyére kerülnek. A családi házas területen tömbparkoló létesül.

[...]

A beruházás során az alábbi konkrét fejlesztések tervezettek

Az MR-rel összeépülő új épület földszintjén kardiológiai és szívsebészeti szakrendelés, tüdőszűrés, az I. emeleten a műtőkhöz szervesen kapcsolódva a központi sterilizáló és a szívsebészeti osztály, majd a zöld épület kapcsolódó szintjével együtt a II. emeleten a Kardiológiai osztály, a III. emeleten a Pulmonológiai osztály , a IV. emeleti szinten az Onkológiai osztály létesül.
A Zöld épület É-i szárnyában z pulmonológiai szakrendelés kerül elhelyezésre a, Szemészeti osztály a főépületben a szívsebészeti osztály megüresedett helyére kerül, közvetlenül kapcsolódva a központi műtőblokkban kialakításra kerülő szemészeti műtőhöz.

A Főépület 5. emeletén lévő szívsebészeti-kardiológiai intenzív részleg a jelenlegi helyén megújul.

[...]

Alkalmazott anyagok, szerkezetek

Új épület:

Az Új épület az MR épület részleges bontása után, annak körülépítésével készül. MR épület értékesebb, technológiát, speciális szerkezeteket (pl: antimagnetikus vasbeton) tartalmazó része megmarad, bizonyos építési fázisokat kivéve építés alatt is üzemelhet. 

A meglévő MR épület bizonyos épületszerkezeteit és helyiségeit integráltuk az új épületbe, úgy, hogy az nem akadályozza az új épület megfelelő kialakítását, közbenső pillérek elhelyezésével az építéstechnológia, épületszerkezeti rendszer nem tér el az általánosan alkalmazottól, az emeleti rész a rendeltetésnek megfelelően kialakítható.

A Neurológia és Gyermekgyógyászat épülete felé vezető hidat elbontjuk, és a tervezett É - D-i tengelyre helyezve újjáépítjük.

Az új épület két dilatációs egység, közös alapozással, tartószerkezeti műszaki leírás szerint. Az épület részben alápincézett, ötszintes. Monolit vasbeton vázszerkezetű, monolit vasbeton merevítőfalakkal, lépcsőházi falakkal és liftfalakkal.

[...]

ÖSSZEKÖTŐ HÍD a Neurológia és Gyermekgyógyászat épülete felé

A meglévő összekötő híd újjáépítés utáni szerkezetei: a híd középen monolit vasbeton pillér tartja, amely vasalt beton tömbalapon nyugszik. kétoldalt dilatációs kapcsolaton keresztül felül a Neurológia és Gyermekgyógyászat épületének meglévő, valamint az Új épület tervezett földszint feletti födémére. A Neurológia és Gyermekgyógyászat épületénél a csatlakozási pont, annak szerkezeti elemei nem változnak. A híd szerkezetei: monolit vasbeton födém, parapetsávba elhelyezett acél rácsostartó szerkezet, acél tartóváz és merevítő szerkezet, tűzgátló gipszkarton belső borítással, nem éghető alumínium üvegfalak és tetőszerkezet, amelyek tűzszakaszok határán átégést gátló tűzgátat biztosítják.

ÖSSZekötő híd „Hotel épület” felé

A tervezett Új épület emeleti szintjei összekötésre kerülnek a „Hotel épület” egyes szintjeivel, ezzel biztosítva az épületekből történő menekülést védett térbe, illetve a kórházi épületeken belüli közlekedést, és betegforgalmat. Az egyes szintek közötti akadálymentes forgalmat a folyosókban kialakított rámpák, legfelső szinten a tervezett tetőteraszról pedig lépcső biztosítják.

[...]

Diagnosztika épülete

A kialakuló közlekedő rendszer függőleges súlyponti közlekedő magja a Diagnosztikai épület Ny-i lépcsőháza lesz, amelyet füstmentes lépcsőházként és a meglévő vasbeton aknát felhasználva két új biztonsági lifttel újjáépítünk. Ez a betegfogadás, É-D-i betegmozgás vonatkozásában a földszinten és az I. emeleten valósul meg.

Emellett az épület 3. emeletén – a kiköltöző központi sterilizáló helyén – létesülő igazgatási zóna új belső szerkezeteket kap.

[...]

A jelenleg meglévő nyaktag épület a „Zöld épület” és a „Hotel épület” között helyezkedik el zártsorúan építve, hagyományos téglafalas szerkezet, sávalappal, vasbeton födémmel, alagsor – földszint  szintszámú lapostetős kialakítású. Az épület részlegesen elbontásra kerül, az alagsor középső, közlekedő része megmarad, mert a födém alatt több gépészeti vezeték (orvosi gáz, távhő, stb.) megy keresztül a „Hotel épület” felé. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető a vezetékek kiváltása és a folyamatos üzem megszakítása.  A megmaradó részt gyakorlatilag körbe építjük az új nyaktag épülettel, a meglévő szerkezet többlet terhelést nem kap, függőleges tartószerkezetei mellett új teherhordó szerkezetek létesülnek. Az új nyaktag épület alagsor – földszint szintszámú MARAD, lapostetős kialakítású. A két szomszédos épület közötti átjárás az épület mindkét szintjén lehetséges.

[...]

A beruházás során a tervezett Új épülettől keletre létesítendő új térszíni parkolóban kettő darab, a Kórház déli területén a Szent László utcával párhuzamosan létesítendő térszíni parkolóban három darab akadálymentes parkolóhelyet alakítunk ki. Az akadálymentes parkolóhely a gépjárműforgalmából kivontan megközelíthető. A parkolóhely és a járda szintje, amely a kiszállási zónát képezi azonos járószintűek, magasságkülönbség áthidalására nincs szükség.

A parkolóhely környezetében a csatornafedő rácsok hézagai maximum 2 cm-esek lehetnek, a burkolatoknak csúszásmentesnek kell lenniük és felületi egyenetlenségük nem haladja meg a 0,5 cm-t. A teljes terület megfelelő vízelvezetéssel kell, hogy rendelkezzen, a víz nem gyűlhet össze sem a parkoló sem a gyalogos területen. Így a parkoló teljes területének burkolata megfelelő lesz az akadálymentes közlekedéshez.

A parkoló felől a bejáratig egyértelmű és könnyen megtalálható útvonalon lehet eljutni. Mozgáskorlátozott, vagy az őt szállító személy járműve számára minimum 3,60 x 5,60 méteres alapterületű hely áll rendelkezésre. A parkolóhely 2,10 m gépjármű- szélességet és 1,50 m kiszálló- közlekedő sávot jelent. A kiszálló zónát a burkolaton 45°-os sávozás vagy eltérő színű burkolat különböztetni meg és a mozgássérültek nemzetközi egyezményes szimbólumát ábrázoló tábla található a szegély mellett. Ez a szimbólum a parkolóhely burkolatára is felfestett.

A parkoló egyenletes, megfelelő látóteljesítményt biztosító, látási diszkomfortot nem okozó világítással felszerelt.

További információ a csatolt műleírásban olvasható.