A zalaegerszegi református templom tetőfelújítása
A helyszín Zalaegerszeg belvárosában, a zalaegerszegi Rózsák terén álló Református Templom. A ma is eredeti állapotában használt épület a lakosság számára fontos kulturális rendezvények lebonyolítására is szolgál, a tér pedig gyülekező és pihenő funkciót is ellát. Emiatt is döntött az egyházközösség 2018-ban úgy, hogy egy nagyobb léptékű beruházás keretében felújítja a megöregedett tetőszerkezetet és a hiányos tetőhéjazatot.
A templom története
Az 1930-as évek végén, a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését, az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást. Hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával.
Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel. Szeghalmy korábban Miskolc főépítésze volt, 10 évig Nagykanizsán dolgozott, s ő tervezte a keszthelyi református templomot is. A két világháború közötti időszak talán legismertebb templom-építője volt.
A zalaegerszegi református templom az erdélyi építészet és a kalotaszegi motívumok hagyományait használja fel. Festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeivel. Virágos cserépkályháját Németh Gábor kályhásmester készítette. Folyamatos karbantartás mellett mondhatni: jó állapotú volt az épület..
Felújítási feladatok
Épületfelújításkor minden esetben a legfontosabb szempont az épület arculatának, szellemének megőrzése, illetve helyreállítása azokban az esetekben, amikor az az idők folyamán sérülhetett. A kiindulás az eredeti tervek vizsgálata alapján történt alapos helyszíni méretellenőrzéssel és szerkezeti vizsgálatokkal. A beruházó döntése alapján az épület eredeti megjelenésével harmonizáló új tetőhéjazat és bádogos szerkezet kialakítása volt a cél. További igényként merült fel az időtálló műszaki megoldások és anyagok alkalmazása a műtárgy együtteshez megfelelő megjelenéssel.
I. Tetőszerkezet megerősítése, rovarölő bevonattal kezelése
II. Tetőhéjazat és bádogozás cseréje
Néhány helyen a megoldatlan vízelvezetés miatt sürgős beavatkozást igényelt a tetőhéjazat. A meglévő épület funkcionálisan négy részre tagozódik, amit a tetőszerkezet is lekövet:
- A főbejárat felett helyezkedik el a torony, ami egy fedett-nyitott kilátó tér a harang számára.
- A templomtér felett helyezkedik el az üres fedélszék a fogópárok felett.
- A Kálvin tér felett egy keresztirányú függesztőműves fedélszerkezet metsződik össze a főhajóval
- A feljáró felett egy alacsonyabb kontyolt tető zárja a lelépcsőző épülettömeget
Szerkezeti szempontból is megfigyelhető ez a tagozódás, mert az egyes épületrészek zárófödémének szerkezeti kialakítása és magassága is lelépcsőzik. Az épület hangulatát meghatározó építőelem a terméskő és a fa, ami visszaköszön a padlóburkolatokon, a lépcsőn, a nyílászárókon, bútorokon, a látszó ácsszerkezeten és a torony deszkázatán is, ezzel természetes harmóniát áraszt az urbanizáció és a természet határán. Szervező erejű a templomtér oldalán álló cserépkályha is. Az épület műszaki állapota megfelelő volt, de több helyen is felújításra szorult volna a mindennapi használat miatt.
A felújítás eredetileg csak a tetőszerkezetet, a héjazatát és a kiegészítő bádogozást érintette. Az épületegyüttes tervezési programját – szakértői segítséggel, a lehetséges felújítási koncepciók vizsgálata után – a fenntartó Zalaegerszegi Református Egyházközség és a tervezők alakították ki. A végső tervezési program a több tervezési fázisban bemutatott koncepció és vázlattervek műszaki, építészeti, kulturális tartalma beépítésével finomodott. A felmérés során néhány feltárás történt, tetőt és padlószerkezeteket vizsgáltunk. Faanyagvédelmi szakértő, illetve statikus tervező szemrevételezte a szerkezeteket, ami alapján különböző megerősítési javaslatokat, cseréket tettek. Ezek a munkálatok a szerkezeti egységeknek megfelelően ütemezhetőek voltak a megrendelő igénye szerint.
A felmérés, kivitelezés után olyan mértékű statikai megerősítés vált szükségessé, mely a homlokzat bizonyos részeinek jelentős megbontását is igényelte. A templomtérben szerencsére tisztasági festést kellett csak alkalmazni, a kis teremben a födém felső megerősítése miatt egy nagyobb mértékű beavatkozás vált szükségessé a belső térben is: a gerendák rekonstrukciója, vakolás, festés is szükséges volt.
A beruházás során elkészült a torony és a hajó héjazatcseréje, megtörtént a tetőszerkezeti hibák javítása, a Kálvin Terem fölötti födém megerősítése, a villámvédelem kiépítése. A tetőfelújítás az állványozás kapcsán a templom csatornázását, bádogozását és a belső, valamint homlokzati festését is magával vonta. Így a kezdeti költségvetés a drasztikus építőanyag áremelkedések miatt is többszörösére emelkedett, kísérteties hasonlóságot mutatva a II. világháborús időszakkal.
A templom zavartalan működése a tervezés és kivitelezés során folyamatosan biztosítva volt. A felújítás során egy közel 80 éves időkapszulát is találtak az ácsok. Tartalma nagyon rossz állapotban vészelte át az utóbbi nyolcvan évet. A kapszulában térképeket, portrékat és újságot is találtak, melyen a dátum 1943. június 15. volt. Az időkapszulát az eredeti helyére helyezték vissza.
ALFATERV-2000
Felhasznált források:
https://www.zaol.hu/hetvege/2017/11/templomepites-haboru-arnyekaban
https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2022/11/felujitottak-a-zalaegerszegi-reformatus-templomot-galeria
https://orszagepito.net/templomepites-a-haboru-arnyekaban-reformatus-templom-zalaegerszeg/
https://demokrata.hu/magyarorszag/felavattak-a-megujult-zalaegerszegi-reformatus-templomot-611826/
https://www.egerszegihirek.hu/kultura/az-osszefogas-szimboluma-is-lehetne
