A zöldfelület-gazdálkodás törvényi visszásságai
Rendeletek és jelentések – OTÉK, ÖTM, ÁSZ – összevetése a zöldtető-építő szemszögéből. Bellavics László zöldtető szakértő írása. Javaslata: bevezetni a közhasznú zöldfelület fogalmát.
Rendeletek és jelentések – OTÉK, ÖTM, ÁSZ – összevetése a zöldtető-építő szemszögéből
A zöldfelületek jogi szabályozása körül az utóbbi hónapokban megpezsdült a szakmai élet. Látszatra úgy néz ki, hogy helyre akarják tenni az elmúlt húsz év hiányosságait. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezte a zöldfelület-gazdálkodással kapcsolatos követelmények, jogok, kötelezettségek felülvizsgálatát – a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/B §-a; 1995. évi LIII. Törvény –, egy új „zöldtörvény” megalkotását. Az Önkormányzati Minisztérium (ÖTM) a területek biológiai aktivitásértékének számítását kívánja felülvizsgálni.
Ez örvendetes, de közben azt látom, hogy egymástól elkülönülve, különböző teamek dolgoznak egy-egy problémakör megoldásán úgy, hogy közben nincsen véleménycsere köztük. Ezt a hazai jelenséget számomra legtalálóbban Iványi György közgazdász fogalmazta meg: „A városfejlesztési döntések komplexitásából adódik, hogy azok politikai jellegűek, így a döntések nem a szakmai érvek, hanem az egyes szempontokat képviselő csoportok érdekérvényesítő képessége alapján születnek. A szakmai, a politikai és a civil-szervezeteket egyaránt terheli a fundamentalizmus, amely egyes szakmai elemeket, részszempontokat és részérdekeket abszolutizál, míg elutasítja más szempontok, érvek, érdekek figyelembe vételét.” forrás: vati.hu
A rendszerváltásig létezett átfogó, központi zöldfelület szabályozás. Az Országos Építési Szabályzat (OÉSZ) konkrétan meghatározta, és irányt szabott az önkormányzatoknak a közcélú zöldfelületek helyi szabályozásával kapcsolatban. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 182/2008 (VII. 14.) kormányrendelet érvénybe lépése óta mindez az önkormányzatok szándékán múlik. Az OTÉK terminológiája ráadásul csak a környezetalakítási tervet ismeri, még csak nem is nevesíti a zöldfelületi rendszert. Így nem csoda, ha mást ért a környezetmérnök, mást az építészmérnök és mást a tájépítész. Az OTÉK közvetve akadályozza az új zöldfelületek létesítését is, mivel a zöldfelületi arányt csak a magánbirtokon szabályozza, a közterületeken nem. Jelenleg a településtervezés a beruházói érdekeknek, az ingatlan lobbynak van alávetve, ami maximalizálja a beépítést és minimalizálja a zöldfelület létesítést.
A másik oldalt tekintve, az ÁSZ által felülvizsgált törvény hatálya csak a köztulajdonban lévő épített környezet természeti környezetére terjed ki. Tehát egy önkormányzaton belül más rendeleti szabályozás alá tartoznak a magán és – köztulajdonú zöldterületek.
A fenntartható fejlődés, az egészséges környezet védelme érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről törvény (Étv.) keretében bevezetésre került a biológiai aktivitásérték fogalma. Minden terület rendelkezik a területen lévő növénytársulások révén valamekkora biológiai aktivitásértékkel, amely jelentős mértékben hozzájárul a település kondicionálásához, a településökológiai adottságainak javításához. Amennyiben egy területet az eddigitől eltérően másként kívánnak használni, akkor azt csak úgy lehet megtenni, hogy a közigazgatási terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértéke nem csökken. A beépítésre szánt területekre megadott értékmutatók az OTÉK építési használatok esetére – legkisebb zöldfelületi arányra – vonatkoznak. Tehát az ÖTM rendelet az OTÉK rendeletére alapozva szabályoz.
Alapvető probléma: az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) kormány rendelete, már a telek legkisebb zöldfelületi arányának meghatározásának tekintetében is önellentmondást tartalmaz. A telek zöldfelülete a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
Magyarán ez azt jelenti, hogy csak az számít a telek zöldfelületének, amely termett talajon van. Ezt követően az 5. számú mellékletben ez olvasható: "A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe" – ami szintén ellentmondás, hiszen a tetőkön a termőtalaj alatt több réteg, majd a födém található.
Javaslatom új fogalom meghatározás: Telek zöldfelülete: a telek azon növényzettel borított területe, amely az eredeti altalajon van, kiegészülve a telekre előírt zöldfelület mértékébe beszámítható tetőkerttel és homlokzati zöldfelülettel.
Tekintettel arra, hogy a zöldtetők, tetőkertek településökológiai értelemben biológiailag aktív felületnek számítanak, így az ÁSZ törvényi szabályozása alá kell, hogy essenek. (Lásd! I. Fejezet, Általános rendelkezések) „A törvény hatálya kiterjed: a) köztulajdon biológiailag aktív, a település szabályozási tervében meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon növényzettel részben vagy egészben borított közterületeire, zöldfelületeire, fasoraira, a település zöldfelületi rendszerét képező kertek, parkok, ligetek, parkerdők, botanikus és gyűjteményes kertek, közlekedési, ipari, lakó, üdülő, intézményi területek zöldfelületeire.”
A fentiekből következik, hogy a zöldtetőknek szerepelniük kell a „2. § Fogalom meghatározások” között.
A jelenleg használatos zöldfelület fogalmát – „Zöldfelület: a zöldterületnél általánosabb fogalom. A különböző terület-felhasználási egységekhez is tartozhat (lakó, ipari, közlekedési stb.). Minden olyan terület, amelyet részben vagy egészben növényzet borít.” – javaslom módosítani ezt, az OTÉK „Telek zöldfelülete” meghatározással analóg. Lásd! Zöldfelület: Minden olyan terület, amelyet részben vagy egészben növényzet borít, beleértve az OTÉK építési használatok esetén beszámításra kerülő legkisebb zöldfelületi arányt.
A helyi zöldfelület-gazdálkodási szabályzatoknak a legnagyobb hiányossága, hogy csak a település zöldfelületi rendszerének azon elemeire terjed ki, amelyek az önkormányzatok tulajdonát képezik. Az önkormányzat közigazgatási hatáskörébe tartozó, de magántulajdonú zöldfelületek állagmegóvása nincsen szankcionálva, sem nyilvántartva. Az OTÉK rendelkezik a beépíthetőségi százalékról, a minimális zöldfelületi arányról, de nem támaszt követelményeket sem a termett talajon, sem a födémen létesített zöldfelületek átadás kori minőségével szemben. Az önkormányzat hasonlóan nem ellenőrzi a későbbiekben a kert ápolását. – Sajnálatos, hogy amíg a köztulajdon zöldfelületei a vagyonmegóvás tárgykörébe tartoznak, és törvényileg leszabályozottak, addig ez alól a beruházói magánszféra mentesül.
A törvény kimondja, a zöldfelület-gazdálkodás stratégiai kérdése az épített-környezet természeti elemeinek, a köztulajdonú vagyonnak a védelme. Ennek értelmében, egy beépítés során bekövetkező művelési, használati módváltozás nem csökkentheti, nem ronthatja a környék lakóinak életkörülményeit. Éppen ezért helyi rendeletben szabályozni kell a magántulajdonhoz kapcsolódó zöldfelületek megőrzését.
Javaslatom: Az önkormányzatok a közigazgatási területükön épülő kommunális és gazdasági célú beruházások használatbavételi engedélyét kössék kötelező, ellenőrzött zöldfelület-gazdálkodáshoz. Ez alól a tulajdon változás se adhasson mentességet, az üzemeltető mindenkor zöldfelület fenntartási kötelezettséggel tartozzon. A rendelet hatályát a korábbi használatba vételekre is kiterjeszteném. Jogalapot az adhat, ha a biológiai aktivitásérték megőrzését közhasznúnak nyilvánítják.
A kivitelezés módja:
- 1990-ig visszamenőleg nyilvántartásba venni – családi házak kivételével – az építési engedélyhez kötött beruházások zöldfelületeit.
- Kidolgozni a kertek és tetőkertek, a biológiailag aktív felületek átvételének, fenntartásának, fejlesztésének, felújításának és rekonstrukciójának szabályait.
- Kiképezni az ellenőrzést kétévente – költségtérítés ellenében – végző szakembereket.
- Amennyiben az ellenőrzés során az adott zöldfelület minősége nem éri el a kívánatosat, úgy közhasznú zöldfelület károsítása címén bírságot szabnának ki. (Az öt évnél idősebb ingatlanok esetén két év türelmi idővel kerülne a rendelkezés bevezetésre.)
Visszakanyarodva a rendeletek összehangolásának szükségszerűségéhez, alapvető ellentmondás van a települések legkisebb zöldfelületi arányának megállapítása, így a zöldtetőépítés szabályozása, OTÉK 182/2008 (VII. 14.) kormány rendelete, valamint a ÖTM-KvVM (Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének m) pontjában a területek biológiai aktivitásértékének számítása között. (az idevonatkozó táblázatok a csatolt pdf-ben!)
A jogszabályban meghatározott építési használatok elviekben az OTÉK legkisebb zöldfelületi arányára vonatkoznak, de ezek az elvek a valóságban nincsenek szinkronba hozva. A biológiai aktivitás érték mutatói között ugyanis nem veszik számításba az egyszintes, pozsgás növényekkel borított, extenzív zöldtetőket, amely az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) rendeletben 10%-os beszámítási értéken szerepel.
Amennyiben a biológiai aktivitás érték számításakor zöldtetőknél az extenzív zöldtető nem képez kompenzálási értéket, úgy a könnyűszerkezetes csarnokok – kicsi födémterhelhetősége miatt nem létesíthető rajta gyepfelület – mind csupasz födémmel fognak megépülni, és folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat: zöld nélküli zöldmezős beruházások.
Javaslatom: Bevezetni a közhasznú zöldfelület fogalmát.
Közhasznú zöldfelület: a használat módjától függetlenül minden olyan zöldfelület, amely a biológiai aktivitásérték megőrzésére hívatott, és alapvető célja a beépített terület ökológiai egyensúlyának visszaállítása.
Az extenzív zöldtetőket a közhasznú zöldfelületek kategóriájába kell sorolni, és építésüket a biológiai aktivitásérték megőrzésének alapfeltételének tekinteni. Ebből adódóan nem szerepelnének az OTÉK zöldfelület beszámításában, – alanyi jogon kötelező lenne megépítésük – és az ÖTM rendelet, különböző felületminőségek biológiai aktivitásérték mutatói táblázatán sem kellene változtatni.
Rendeletileg kötelezővé tenni: minden 200 m2-t meghaladó beruházás legfelső szintje fölötti födémen (20° tetőlejtés alatt) extenzív zöldtető építését. A telekre előírt legkisebb zöldfelületet, az OTÉK érvényben lévő szabályzata alapján – egyszintes, pozsgás növényekkel borított felület nélkül – csak termett talajon létesített kerttel, illetve intenzív zöldtetővel lehetne biztosítani.
Számos tervező, és jómagam is osztozom Dr. Balogh Ákos: A biológiai aktivitásérték számítása a településtervezésben című tanulmányának probléma-felvetésével: „a biológiai aktivitásérték számítás csak a rendezési tervre ad eligazítást. A koncepciókészítésnél erre nincs támpont, csak a rendezési terv folyamán derül ki, hogy a program az aktivitásérték normán belül tartható-e. Ez a tervezői gyakorlatot nagyban lassítja, nehezíti, körülményessé teszi, különösen, ha mégis korrigálni kell. A visszacsatolás nemcsak idő, hanem költségigényes is. A fejlesztési koncepciót is módosítani kell, ami ismételt egyeztetést-egyetértést követel az önkormányzat, az államigazgatás és a partnerek között. Az ebből származó veszteség csak úgy küszöbölhető ki, ha a mutatók alkalmazhatók lesznek már a tervezés első szakaszában, a fejlesztési koncepciók, programok értékelésére is.”
Meglátásaimmal próbáltam felhívni a figyelmet, a törvényalkotók felelősségére, az átfogó, minden szemszögből szükséges elemzésre. Tudatosan nem tértem ki – csak érintettem – az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) a telek legkisebb zöldfelületi arány rendeletének visszásságaira. Ez egy külön értekezést kíván, amelyet hamarosan megosztok az olvasókkal. Korábbi írásaimban, konferenciákon már hangot adtam az OTÉK szakszerűtlenségeit övező felháborodásomnak, ezt követően a hibák orvoslására, kijavítására teszek javaslatot.
Addig is, azok számára, akik szeretnének többet megtudni a zöldtetőépítésről, ajánlom – egy év késéssel, de a jövő hónapban tényleg elinduló – ingyenes zöldtető képzést, amely online, web videós hírleveleken keresztül lesz elérhető: www.zoldtetoguru.hu – a nyitó oldalon már fel lehet iratkozni.
Bellavics László
zöldtető szakértő
ZÉOSZ elnök
Földalatti beszélgetések az interjúhoz is kapcsolódva
Távol Kert-Magyarországtól
öko-retro-bio-grín sorozat | 7. rendezvény a FUGÁ-ban február 8-án, hétfőn: az ÁSZ 2009. szeptemberi jelentését járjuk körül az önkormányzatok zöldfelület-gazdálkodásáról.
