Acapulcói színkavalkád
Az intimitásra, az emberi léptékre, a visszafogottságra és a meglepetésre épít a mexikói Miguel Angel Aragonés tervezte luxusszálloda Acapulcóban. A makulátlan fehér színű épület nappal átadja magát környezete vibrálásának, ám éjszakai színjátékával maga lép az előtérbe. Bán Dávid írása.
Szinte minden sarkában meglepetés rejteget az a kívülről alapvetően rejtőzködő, a fényűzés legkisebb jelét sem mutató luxusszálloda, amelyet a közkedvelt mexikói üdülőhely, Acapulco egyik tengerre néző sziklaszirtjére tervezett a Taller Aragones Arquitectos iroda. A megdöbbentésre és a kontrasztokra alapozó Encanto Hotel a végtelen óceán fölötti szirten menedékként viselkedik intim tereivel, a minden elemében megtartott emberi léptékével, teljes visszafogottságával.
A nagy magasságban meghúzódó épület alig emelkedik ki környezetéből, a világ felé teljesen zárt, ezzel tökéletes védelmet nyújt a vendégek számára, ám az óceán felé nyitott maradt. Belső tereiben a nyugalomra, a visszafogott kényelemre épít. Ez az intim hangulat a közösségi helyiségekben is folytatódik, hiszen egyes zugaiban két ember is csak nehezen fér el egymás mellett. A hotel egy játékos labirintusra emlékeztet, amelyben alapvető szerep jut az óceánnak is.
Tereiben, méretében, anyaghasználatában egyaránt a visszafogottság jellemzi a szállodát. Az építés során a gazdaságosság és a fenntarthatóság nevében a tervezők igyekeztek az alapvető anyagokra szorítkozni, a lehető legkevesebb nyersanyagot felhasználni és helyi munkaerővel dolgoztatni. A kevesebb több – vélekedik Miguel Angel Aragonés építész, aki szerint a szálloda terei valós méretükkel racionális énünk mellett egyben a szubjektív érzetünkre, spirituális oldalunkra is hatni kívánnak, ezek együtt harmonizálnak.
A falak nem csak anyaghasználatukkal, hanem monokróm fehér színvilágukkal is az egyszerűségre törekszenek, az épületnek arcot leginkább a tömegek sokszínűsége ad. A fehér falak napközben kihangsúlyozzák a környező vegetáció, az óceán és az ég élénk színvilágát, de szürkületkor az épület mégis kiszínesedik. Éjszaka a szálloda jól megtervezett, színekkel variáló, különleges megvilágítást kap, így a különböző egységek, tömbök és tömegek új életre kelnek, amely izgalmas válasz a környék nappali fényben kirajzolódó vibrálására. A napközben a trópusi élet színkavalkádjában megbújó épület éjszaka egyfajta tükörképet mutat és ugyanezt a pezsgést adja vissza a természet sötétjében.
Jól végiggondolt világításrendszerével a hotel elnyerte az IALD International Lighting Design Awards díját is. A szálloda tervezői szerint ebben az épületben jól kirajzolódik az építész alkotó, érzelmi, művészi énje és a racionális oldala egyaránt. A terek kialakításánál mindenképpen a felhasználói szemlélet uralkodott, a legfontosabb annak használója, a számukra lényeges fizikai, szellemi igények megteremtése. Az épület mindemellett nagyon racionális az anyaghasználatában és nagyon tudatosan végiggondolt, gazdaságos a kialakítása is.
Bán Dávid
