Adyváros Városközpont épületegyüttesének revitalizációja – Gill Blanka diplomaterve

A győri Adyváros Városközpont épületegyüttese későmodern építészeti örökségünk kevéssé ismert, de figyelemre méltó eleme, amely befejezetlen torzóként, elhanyagoltan várja, hogy egyszer talán új életre keljen. Gill Blanka diplomatervében a városközpont egyik részének felújítására, bővítésére és revitalizációjára dolgozott ki egy lehetséges forgatókönyvet. 

TÉMAVÁLASZTÁS

Diplomatémámnak célom volt egy szocialista modernizmushoz köthető, meglévő, de elhanyagolt/alulértékelt épületet választani. A Győrben található Adyváros Városközpont együttese mellett döntöttem. A könyvtár, de leginkább a gyermekkönyvtár falai között sokszor megfordultam gyerekkoromban és szívemen viselem sorsát. Az együttesről a megelőző félévben építészetelméleti TDK keretén belül kutattam és gyűjtöttem részletesebb információkat, a diplomafélévben pedig továbbtervezésével, az épületegyüttes átfogó revitalizációjával foglalkoztam.

AZ ÉPÜLETEGYÜTTES MÚLTJA

Adyváros rendezési tervét az 1960-s években tűzték napirendre. A GYŐRITERV 1975-ben kiírt házi tervpályázatán a Könyvtár-Ételbár-Pártház együttes tervezését Józsa Mária nyerte meg. A beruházási programban üzletek, művelődési ház, mozi és irodák is szerepeltek – ebből a kulturális funkciók sajnos már nem valósultak meg.

Az építész, Józsa Mária célja egy emberközeli épületegyüttes létrehozása volt, a paneles, szigorúbb környezetben. Koncepciója megvalósításához a következő eszközrendszert alkalmazta: tömegek lebontása – lépcsőzése, köztér és épület határának elmosása, játékos formálás, nyitott struktúra alkalmazása. A könyvtár épülete kétszintes volt, a pártiroda és az ételbár egyszintes tömege pedig egymáshoz képest eltolva jelent meg. A szerkezeti rendszer alapvetően monolit beton pincefalakból, előregyártott oszlopokból, burkoló téglából falazott falakból és e.gy. vasbeton gerenda-palló födémrendszerből állt.

Az épületegyüttes eredeti funkciói közül a könyvtárat felújították, azonban a többi épületrész alulhasznosított, vagy teljesen használaton kívüli. A tervezési terület Győr nádorvárosi részén helyezkedik el, a városszerkezet szempontjából frekventált helyen, a belvárostól 15 perc séta távolságra.  A környéken többnyire lakóépületek, 4-10 szintes tömbök épültek, részben blokkos, részben panelos szerkezettel. Az épület közvetlen szomszédságában a felújított Vásárcsarnok, élelmiszer áruház és irodaház, illetve Telefonközpont található.

TERVEZÉS

A tervezési folyamat első lépéseként értékleltárt készítettem, hogy meghatározzam mi az, ami megtartandó, és mi az, ami elbontandó, vagy részlegesen elbontható. Ez alapján az utólagos hozzáépítéseket, amelyek szerintem beszorítják a meglévő kompozíciót, elbontandó kategóriába soroltam. A Vásárcsarnok felőli egykori térlépcső, ma már egy rámparendszerekkel közrezárt emelvényként jelenik meg. Az akadálymentes közlekedést épületen belül alakítottam ki, így ezt szintén elbontottam.

FUNKCIÓ

A következő lépés az épületegyüttes funkciójának meghatározása volt. Az eredeti funkciók közül a könyvtárat megőriztem, a többi épületegységre pedig egy ehhez igazodó, átfogó koncepciót alkottam meg. Igyekeztem a helyi, könyvtárban összegyűlő közösségek igényeire is figyelmet fordítani: belső mobilis tereket, illetve fedett külső területet létesíteni. Az épületegyüttes fő funkciójának a könyvtárt választottam, emellé társul kávézó és ifjúsági ház. A pártház épületrészt egy fogadótérré/aulává alakítottam át, és a könyvtárhoz kapcsolódó kávéház is ebben a tömegben helyezkedik el. A kétszintes tömeg a földszinten könyvtár maradt, az emeleten pedig az ifjúsági ház flexibilis terei kaptak helyet. Az ételbár tömege átmeneti térként nyílik meg, amely kapcsolódik a kávézóhoz teraszként, illetve a piachoz kirakodó térként. Új egységként terveztem meg a gyermekkönyvtárt, amely a dél-nyugati oldalról kapcsolódik a meglévő együtteshez.

MEGLÉVŐ ÉPÜLETRENDSZER ÁTALAKÍTÁSA

A meglévő együttes sok kötöttséget és megoldandó problémát jelentett a mai igényeket figyelembevéve. Ilyen volt például az akadálymentes közlekedés problematikája, hiszen az épülettömegek nemcsak kívülről lépcsőznek, hanem belülről is szinteltolásban vannak egymáshoz képest. A másik nehézség az épületegységek közötti átközlekedés volt, amely eredeti formájában nem lehetséges. Én az egységek között nagyobb átjárhatóságot szerettem volna biztosítani, így a tömegek csatlakozó felületein nagyobb átjárókat hoztam létre, illetve egyeztettem a lépcsőző padlósíkokat.

A koncepcióm fontos részét képezi a köztér és épület határának elmosását még inkább elsegítő komponálás. Tervemben igyekeztem a tömegeket feloldani a park és a Vásárcsarnok felőli köztér irányában is. A Vásárcsarnok felől ez az egykori ételbár épületrész tartószerkezetig történő visszabontását jelentette. Az így létrejött átmeneti térbe „kifolyik" a kávézó, illetve lehetőség adódik a piachoz való kapcsolódásra – kirakodó tér létrehozására. A park felől az átmenetet az új épületrész és az ahhoz kapcsolódó átmeneti terek hivatottak megvalósítani. A megnyitások során elbontott kisméretű téglákat az új gyermekkönyvtár épületrész belső, kör alaprajzú „zugainak" szerkezetében használtam újra.

A tervezés során számos beépítési verziót vizsgáltam, az alaprajzi formálás fő kérdésköre az átjárhatóság-körbejárhatóság és a bejárat elhelyezkedése volt. A végső verzióban a körbejárhatóság megvalósul, a főbejárat a Vásárcsarnok felől nyílik, az emeleten flexibilis terek jönnek létre, és az átmeneti terek is megjelennek a kívánt irányokból.

A külső megjelenésnél az illeszkedés és kontrasztképzés kérdésköre foglalkoztatott leginkább a meglévő és az új épület viszonya kapcsán. Tud-e modern lenni a régihez való hasonulás, vagy mindenképp szükség van az erőteljes elhatárolódásra? Végsősoron a félbehagyott épületegyüttes folytatását, lezárását szeretném elérni, így az egységes, „emberközeli" téglahasználat mellett döntöttem.

Gill Blanka

Szerk.: Winkler Márk