Aktívház és zöld dizájn – a MOL új budai benzinkútja
Január 20-án adták át a megújuló energiaforrásokat aktívan hasznosító, új MOL-töltőállomást Budapest XII. kerületében, az Istenhegyi úton. A jövőbe mutató projekt kihívásairól és részleteiről Zombori Zsolt építész mesélt. A helyszínen Garai Péter járt, a nem mindennapi létesítményt pedig Zsitva Tibor fotóival mutatjuk be.
Környezetbarát benzinkút – elsőre furcsa megállapításnak, akár oximoronnak is tűnhet, ám ha arra gondolunk, hogy az épület saját maga állítja elő a működéséhez szükséges energiát - sőt még többletet is termel -, a kép máris árnyaltabbnak tűnik. Ilyen MOL-töltőállomást adtak át 2012. január 20-án Budán, a XII. kerületben, az Istenhegyi út egyik kanyarulatában.
Zombori Zsolt, az Európa Stúdió építésze hat évvel ezelőtt nyerte meg a MOL-töltőállomások új külső arculattervezésére kiírt pályázatot. Az Istenhegyi úti „jövő töltőállomása” tervezési programjában nagy hangsúllyal szerepelt az innovatív zöld megoldások integrált alkalmazása. A munkát többéves tanulás, vizsgálódás, a témában való elmélyedés előzte meg, amelynek során az építész elvégezte a berlini Szolár Akadémiát, valamint számos nemzetközi konferencián vett részt, kiállításokra, vásárokra látogatott el. „A feladat egyfajta jövőkutatás volt, ami rendkívüli izgalmat és kihívást jelentett. Meg kellett jósolnunk, milyen lesz a világ 5-10 év múlva, hiszen a szolár technológiák akkoriban még kevésbé fejlett stádiumban voltak” – mondta Zombori Zsolt.
A kiindulást a benzinkutak több évtizede kialakult, „öröklött doboz-építészetének” újragondolása jelentette. „Már az első vázlatainkban egy részben földbe rejtett, dombház-szerű képződmény szerepelt, napelemekkel és szélkerékkel. Utóbbiról végül lemondtunk, mert a szélenergia hasznosítása hazánkban kevésbé hatékony” – mesélt az építész a kezdetekről. A „felkészülés” részét képezte egy A+ kategóriás irodaház-felújítás projektje, amely egy éve készült el. Az összegyűjtött információk és tapasztalatok birtokában a konkrét tervezési folyamat fél évig tartott, a kivitelezés pedig mindössze 95 napig, amelynek minősége szintén példaértékű. Az építésben döntően magyar cégek és gyártók vettek részt, amelynek során több, korábban még nem alkalmazott innovatív fejlesztés született.
A kezdeményezés világszinten úttörőnek tekinthető, főként a környezetbarát megoldások integrált alkalmazása miatt, amelyre benzinkutak esetében eddig - a tervező tudomása szerint - még nem volt példa. Egy évvel ezelőtt Dubai-ban épült egy magát világelsőnek hirdető öko-benzinkút, itt a környezettudatosság az autómosáshoz felhasznált víz összegyűjtésében, a napelemes világításban és a szelektív hulladékgyűjtésben merül ki.
Az eddig megszokott, 90 cm magas előtető (canopy) helyett itt mindössze 18 cm összvastagságú, egyirányba lejtő, egyhéjú hártyaszerkezetet látunk. A kétrétegű edzett-ragasztott üvegtetőt a felületbe laminált polikristályos napcellák borítják, a vezetékek és a kötődobozok - a gondos tervezésnek köszönhetően - alulról egyáltalán nem láthatók. A filigrán tartószerkezet miatt a világítás megtervezése külön kihívást jelentett. A tartóoszlopokból kinövő ferde „ágakba” integrált Power LED-ek fényét beépített prizmák törik meg és teszik függőlegessé. A szolárfák kezdettől fogva szerepeltek a koncepcióban, elsősorban szimbolikus, illetve figyelemfelkeltő, „nevelő” célzattal. A 8 %-os lejtésben álló, öntisztulásra képes - összesen 50 m2 felületű - levelek formája az első terveken még hatszögletű volt; később kapták végleges, rombusz alakjukat.
A lejtős területbe simuló épületet passzívházként tervezték meg, 70 cm összvastagságú falakkal és födémszerkezettel; a 150 m2-es extenzív zöldtető a hegyvidéki környezetbe való illeszkedés figyelembevételével készült. A zöldfal teljesen egyedi tervezésű: a téglakötésben elrendezett, varjúháj-félék családjába tartozó talajtakarók vízutánpótlását csepegtető rendszer és speciális vízmegtartó réteg biztosítja. A növényzetet a 195 m2-es üvegtetőről elvezetett és ciszternákban összegyűjtött esővízből öntözik. A homlokzatokon megjelenő faburkolat újrahasznosított fazúzalékból készült, a belső térben pedig - szintén újrahasznosított - hullámkartonból készült berendezési tárgyakkal találkozhatunk, amelyek a Terbe Design nevéhez fűződnek. A térbe lógatott, 512 használt parafadugóból készített lámpa, valamint a három, északi zuzmóval díszített gömb külön attrakciót jelent.
A „zöld” koncepciót tükrözi a szemetesek, a hulladéktárolók, valamint a rejtett kamerák egyedi dizájnja is, a térburkolat pedig világoszöld árnyalatú bazaltbetonból készült. A töltőállomás vendégei hatalmas LED-kijelzőn láthatják az épület által termelt elektromos energia és a növények által elnyelt CO2 mennyiségét, amit a megnyitás óta folyamatosan mérnek. A kút alkalmazottai szerint a betérők zöme kíváncsian szemléli és értékeli az újfajta fejlesztéseket, többen érdeklődtek már ezek részleteiről is.
Zombori Zsolt véleménye szerint az elkövetkező években a szolár technológiák egyre szélesebb körben terjedhetnek el. Az Istenhegyi úti töltőállomás elsősorban a számos prototípus (például a levelek, világítótestek) legyártása miatt jelentett költségbeli többletet, a megbízható működés viszont 25-30 éven keresztül garantálható. „Ki kellene találni a jövő jól működő rendszereit, amelyek az előregyártás révén jelentősen olcsóbbá válhatnának” - összegezte gondolatait az építész. Az alkalmazott műszaki megoldások és dizájn-elemek - vagy ezek variánsai - a jövőben akár több MOL benzinkúton is feltűnhetnek, az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával.
Garai Péter
Napelemes, „zöld” MOL töltőállomás
vezető tervező: Zombori Zsolt
építész munkatársak: Kiss Péter, Papp Dávid Béla, Bárdos Gabriella
tervezés éve: 2010
generáltervező: Európa Stúdió Építészet-Belsőépítészeti Kft.
tartószerkezetek: Medek Ákos - Medek Kft.
épületgépészet: Nógrádi Péter - Hano-plan Kft.
épületvillamosság: Kovács Gábor - H.P. Mérnökiroda Kft.
belsőépítészet: Myd II. Kft.
egyedi lámpák: Zengővári Kft.
kartonbútorok: Terbe Design
generálkivitelező: Meto-Építő Zrt.
szerkezet: Metalux Kft.
begbízó: MOL Nyrt.
projektmenedzser: Céh Beruházó Zrt.
fotók: Zsitva Tibor
