Alacsony intenzív beépítés Kőbányán – Meszlényi Ambrus diplomaterve
"Az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővülő budapesti agglomeráció problémáit mindannyian jól ismerjük, azonban a megoldás nem egyértelmű. A tervem célja, hogy alternatívát nyújtson az agglomerációs kiköltözésre." Meszlényi Ambrus diplomaterve.
A Budapesten és az agglomerációban élők számára napjainkban egyre súlyosbodó problémát jelentenek az állandósult forgalmi dugók, a parkolóhelyek hiánya, valamint a jelentősen megnövekedett ingázási költségek. Az ebből fakadó feszültségek kihatással vannak az emberek általános moráljára és életminőségére. Bár a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen, a megfelelő városfejlesztéssel, építészetileg igényes, jól megtervezett épületekkel és beépítésekkel akár már rövid távon is enyhíthetjük, kezelhetjük a problémákat.
Az alacsony intenzív beépítéseknek számos, jól ismert előnye van, de ahhoz hogy valós alternatívát tudjanak kínálni Budapesten belül a kiköltözésre, három fő kritérumnak kell megfelelniük: a lakásoknak legyen saját privát és intim kertje, a környező élettér legyen zöld és biztonságos, és, hogy a lakásméretek megfelelők legyenek. Az agglomerációban az elmúlt húsz évben 130 ezer lakás épült, ebből majdnem az összes 4 vagy annál több szobával rendelkezik (KSH).
Budapest jelentős tartalékokkal bír lakásépítések szempontjából, ezek a tartalékok többnyire a rozsdaövezetekben vannak. Ezeken a területeken általában rossz állapotú, használaton kívüli, rozsdás, ipari épületek vannak. Mindemellett nagyon jó infrastruktúrával rendelkeznek, a belvároshoz viszonylag közel helyezkednek el. Ezen területek rehabilitációja kiemelt fontosságú ahhoz, hogy egy élhető várost tudjunk létrehozni.
A tervezési terület Kőbányán, Óhegy városrészben található. Jelenleg a valamikori Műszéngyártó vállalat mára többnyire használaton kívüli, igen leromlott állapotban lévő épületei találhatók itt. Az épületek jelentős része az ’50-es években épült, építésükkor nem volt szempont az esztétikum vagy a műszaki igényesség. A terület kiemelt építménye az 50 méter magas gyárkémény, mely kerületi védelem alatt áll. A jó állapotban lévő kéményen kívül minden egyéb épület és építmény lebontásra kerül. A környék infrastruktúrája minden szempontból kiváló.
A környező lakóépületek szinte minden formában és léptékben előfordulnak. Megfigyelhetőek sorházak, ikerházak, szabadon álló négyemeletes társasházak, zártsorú földszintes tömegek. A blokkméretek szemmel láthatóan túl nagyok a környező beépítésekhez. Több helyen is megfigyelhetjük, hogy valamilyen módon igyekeztek ezeket a blokkokat feltárni, a belső, üresen álló területeket hasznosítani.
A terület beépítési formája telepszerű. A területet négy utca határolja: északról a Gergely utca, mely a legforgalmasabb, keletről és nyugatról a Szlávy és az Alkér utca, délről pedig egy, már a szabályozási terven is szereplő újonnan épített utca. Belseje autómentes, a parkolás az új utcánál történik.
A beépítés viszonya és viselkedése a környezetéhez hasonló, mint a jelenlegi, valamint a szomszédos beépítések. Az utca vonalára rátapad, zártsorú, befelé fordul és a blokk belseje felé lazul fel, a belső terek dinamikusan váltogatják egymást. A két belső tér a jelenlegi beépítésből megmaradó két elemre fókuszál. Az egyik tér, melyen több a burkolt felület a kéményt öleli körül, a másik tér hangsúlya pedig a jelenleg itt lévő egyetlen, de szép nyárfa. Itt játszóteret, közösségi teret lehet kialakítani.
A házak elrendezése a sorházas és az átriumházas forma között van, 9x9 méteres raszterben. A beépítés sűrűsége a forgalmas Gergely utca felé nő, a házak magasodnak, formájukban pedig igazodnak a meglévő utcahálózat alakjához. A területen lévő lakások kialakításakor a saját kert vagy legalább saját terasz megléte volt a legfontosabb tényező.
A beépítés nagyobb része 3 típusú házból áll, melyek között csupán apró eltérések vannak. A házak tömegeinek a váltakozása biztosítja azt, hogy a saját kertrészek teljesen intimek, mivel a legtöbb esetben a szomszédos házak falai adják a kert határát, ezzel gátolva az átlátást, áthallást. A lakások dél-délnyugati tájolásúak, többnyire egy irányba néznek.
Az épületek tömegformálása sem öncélú: Az átlós lejtésű tetők megfelelő váltakoztatásával elérhető az, hogy minden belső udvarnak elegendő fény jusson. További előnye, hogy a mélyen levő földszinti terek megvilágtása tetőablakokkal lehetséges.
A falak és a tetők is szálcementtel burkoltak, melyek a homlokzaton bordázottak, ezzel csökkentve az épületek közötti visszhangosságot. A homlokzat meghatározó eleme a különleges rendszerű árnyékolóberendezés, amely felfelé harmonikában nyílik, motoros működtetésű. Az árnyékoló a homlokzatburkolat anyagával készül, így teljesen leengedett állapotban olyan, mint ha nem is lenne nyílás a homlokzatokon, felnyitásakor pedig a ház külső „hártyáját" hajtjuk fel. A valóságban valószínűleg sosem lesz minden árnyékoló egyszerre felnyitva, ezzel egy dinamikusan változó arcot ad az egyébként nagyon hasonló elemekből álló beépítésnek. Felnyitva hatékonyan véd a magasan járó nap fényétől, a földszinten pedig előtetőként is funkcionál.
A jelenleg bontandó épületekben jelentős mennyiségű felhasználható tégla van beépítve. Ezeket az újonnan épület házak nappalijának egyik falába építjük, valamint a földön, mint egy szőnyeget terítjük le, majd a házak között felhajtjuk. Ebből a zöld-tégla szőnyegből emelkednek ki az új beépítés monolitikus, hófehér tömegei.
Meszlényi Ambrus
