Van az Alföldnek egy olyan épített öröksége, amelyet csak kevesen ismernek. 2300 jellegzetes földhalom töri meg a kietlen síkságot, melyeket hajdanán lakó és temetkezési célzattal emeltek, de találni példát őrző és határjelölési funkciókra is. TóthA Máté diplomamunkájában az Alföld piramisaira hívja fel a figyelmet egy láthatatlan látogatóközpontot tervezésével.
Az Alföld piramisai, azaz a kunhalmok. Nevükkel ellentétben nem a kunok építették. Valójában 6000 éve, a neolitikum idején, a halottaiknak építettek sírhalmokat a sztyeppei Jamnaja kultúra lakói. E szokásukat a velük érintkező népek is átvették és évezredeken keresztül, egészen a római időkig folytatták azt. Ez a folytonosság az oka, hogy hajdan 40 000 darab alföldi földhalom állt, amelyből mára kb. 2300 darab maradt. A régészeti értéken túl, kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a kurgánok kultúrtörténeti, botanikai és földtani szempontból is. Az évezredeket átvészelő sírokat manapság nem kímélik a társadalmi és gazdasági fejlődés eszközei. A mezőgazdasági művelés, a közút és közműfejlesztések, az ipari fejlesztések és a rablóásatások miatt ezen értékes építmények száma napról napra csökken. A témaválasztással szerettem volna felhívni a figyelmet erre a szinte ismeretlen épített örökségre, amely alapvetően határozza meg mindennapjainkat. Gazdagságukkal a halmok az Alföld pótolhatatlan elemei, amelyekre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk.
A tervezési terület a Szentestől északra található Vekerzug térsége. A helyszín azért ideális, mert kis területen bemutathatók a halmok különféle típusa (kurgán, tell, vérhalom), a csoportosulások (halom sor, pár, mező), a vizekhez való viszonyuk, régészeti feltárások, értékes növénytársulások. Emiatt a beavatkozás egy térségi fejlesztést jelent, mivel a koncepció során a látogatóközpont főépülete mellett létrejön egy kerékpárral bejárható útvonal a környékbeli halmok bemutatására. Ez a fejlesztés java részben a meglévő infrastruktúrán alapul, viszont ezen túl, kiegészítő elemeket is tartalmaz, mint pihenők, a mára elpusztult építmények jelzései, kerékpáros híd vagy útfejlesztés.
A látogatóközpont épülete a Jámbor-halomra szervezett, amely jelenleg egy mezőgazdasági művelés alatt álló területen fekszik, a Szentest Kunszentmártonnal összekötő 45-ös számú főúttól kb. 500 méterre. A terület lankás, az aszfaltos út felöl kissé emelkedő, amelynek legmagasabb pontján található a halomtest. A környező területek szintén mezőgazdasági művelés alatt álló földek, monokultúrális, nagyüzemi termeléssel. A terület növényzete a kultúrpuszta miatt gyér, a halom felgazlott, a testébe rókák vájtak lyukat maguknak. A kurgánon jelenleg néhány satnya akác is kinőtt, amelyek több száz méteres környezetben egyedüli fásítást jelentenek.
Az építészeti szándék az volt, hogy a látogató személyes kapcsolatba kerülhessen a halmokkal, amit kizárólag empirikus módszereken keresztül látok elérhetőnek. Ezért a tervezési program úgy lett kialakítva, hogy mind a négy kiemelt érték: régészet, kultúrtörténet, talajtan és botanika megjelenjen az épületben, amelyre az alábbi válaszok születtek.
Talajtan
Az épület tömege a földbe süllyed, ahol a környező földet támfalak tartják. Ezzel a megoldással és a földbetonnal, mint anyagválasztással a talaj kiállítási elemmé válik.
Botanika
A halmon és környezetében visszatelepítésre kerülnek, a mára kipusztult, egykor értékes növénytársulások. Ezekből a növényekből készült főzeteket fogyaszthatnak a látogatók a központi épületben helyet kapó teázóban.
Régészet
A környéken több régészeti feltárás is zajlott, amely során rengeteg kultúrát azonosítottak. A talált tárgyak egy látványtárban kapnak helyet.
Kultúrtörténet
A jamnaják egy lyukat ástak a földbe halottaiknak, akiket zsugorítottan, K-Ny-i irányban fektettek bele, majd a gödröt fával fedték és 6-8 m magas földhalmot emeltek. A látogató központból a halomtestbe egy keskeny folyosón jutunk be, ami egyszemélyessé teszi a feltárást. A folyosó végén egy akna aljában találjuk magunkat. Az akna magzatpózt formáz, utalva a zsugorított temetkezésre és annak tájolására. Az akna körül spirális lépcső vezet fel a halom tetejére, ahonnét szétnézve láthatók a környéken emelt egykori halmok jelzései és a még épen maradt építmények is. Visszafelé indulva ismét egyedül haladunk vissza az epicentrumba, mivel a ki- és beközlekedés egymástól teljes mértékben elválasztásra került. A központi épületbe vissza érve találunk egy kerékpár kölcsönzőt, ahonnan elindulva lehetőségünk van a kb. 15 km-es túrát megtenni, és egy applikáció segítségével a telefonunkon minden pontnál hasznos információt szerezni.
A tervezés során a célom az volt, hogy látva, tapintva, szagolva, kóstolva, hallva a program eszköztárát egy szoros kapcsolat jöhessen létre a halom (a történelmünk) és a látogató között, amit egy láthatatlan épület közvetít. Az épülethez a makettet földbetonból készítettem el, amelyhez a talajt a tervezés helyszínéről gyűjtöttem. További anyagok: réz, fa, polisztirol. Léptéke 1:100, mérete 125x40 cm.
TóthA Máté