Algyői 16 tantermes általános iskola

Díjazásban nem részesült pályamű
tervezők: ifj. Benczúr László; Újirány csoport: Muszbek Johanna, Thurnay Dorottya, Tihanyi Dominika, Pozsár Péter, Komlósi Bence

Díjazásban nem részesült pályamű (10. sz.)
tervezők:
ifj. Benczúr László
Újirány csoport: Muszbek Johanna, Thurnay Dorottya, Tihanyi Dominika, Pozsár Péter, Komlósi Bence
társtervezők:
gépészet: Tóth Zoltán
statika: Horváth Gergely

részlet a műleírásból

Az épület kialakítása nem csupán az iskola funkcióinak maradéktalan ellátását szolgálja.

A feladat kettős. Egyrészről egy városi köztér kialakítása, másrészt a hagyományos városszerkezet tiszteletben tartása a célunk.

Algyő városszerkezete tiszta és egységes, a fésűs beépítést szinte semmi nem szakítja meg, minden ebbe a hagyományosan tiszta rendszerbe illeszkedik. A település szélén azonban a Borbálafürdő és sportpályák által határolt nagy terület kilóg e rendszerből.

Jelen épület kialakításával lehetőséget látunk arra, hogy ezt a kialakuló térszerkezetet a hagyományos struktúrához szervesen illesszük. A Borbálafürdő előtti terület a szabályozás szerint szabadon marad, és ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a hátrahúzott homlokzat olyan térfalat alkosson, ami egy zártabb, egységes köztér kialakítását teszi lehetővé. A kialakuló köztér felé ezért zárt, városias homlokzatot terveztünk. Azt gondoljuk, hogy a középületek ilyen összehangolása egy új fórum születését teheti lehetővé.

Az előretolt erős homlokzatok egy jól artikulált közteret alakítanak ki, mely a telepített funkciók hatására a település egy lehetséges új központja. Teret kap itt a pihenés, fürdőzés, sport, rekreáció, oktatás és a fedett tornacsarnoknak köszönhetően a község kulturális életének is meghatározó központjává válik.

A tervezett épület egyik arca tehát a városias köztér felé városias homlokzattal fordul, de ez csak a telepítés egyik fontos eleme. A frissen kiszabályozásra kerülő utca túlsó oldalán lakó családi- és társasházak kerülnek majd elhelyezésre, melyek alapvetően a település hagyományos beépítését követik.

A tervezett épület erre az oldalra egészen más arcát mutatja. A hagyományos beépítést követve a homlokzat felszakadozik, kisebb elemei a hagyományos beépítési formát idézik. Az így kialakult épülettömeg tehát egyrészt egy kialakuló városias közteret határol és egyben épít, másrészt őrzi a hagyományos településszerkezetet és integrálja az új épülettömeget és a hozzá kapcsolódó városias közteret.

A telepítésnek van egy harmadik arca is, mely befelé fordul, a funkció következménye.
Egy iskola üzenete ma szintén kettős feladat. Feladata egyrészt, hogy felkészítse tanulóit a kor, a 21. század követelményeinek megfelelően, másrészt, hogy a hagyományos értékeket, tapasztalatokat átadja és az értékekkel megismertesse őket. E kettősség ma alapvetően fontos üzenet. A globalizáció korában a globális problémák ismeretében ugyanis elengedhetetlen a helyi értékek még elmélyültebb megismerése, annak érdekében, hogy saját otthonunk, lakókörnyezetünk problémáira, kérdéseire minden tekintetben kielégítő választ adhassunk. A gyerekek felkészítése e kettős feladatra mindannyiunk elemi érdeke.

Az épített környezet az egyik legfontosabb, legprimerebb üzenet a diákok felé. Nem véletlen hogy az iskola, mint második otthon, ebben kiemelkedő szerepet kell, hogy vállaljon. Az épület ezen feladatok tudatosításában is komoly szerepet vállalhat. Kialakításával szeretné reprezentálni és egyben újraértelmezni a helyi szokásokat. A beépítés ezen kívül, ezzel egy időben, egy városi helyzetet is reprezentálni kíván. Ezen kívül az iskola helyi jelentését is igyekszik újraértelmezni.

Az épületet a funkcióknak megfelelően három részre osztottuk. A közösségi terek a nagy kapcsolódó funkciók, a városias köztér felé néznek. Az étkező-, a sportcsarnok-, a zsibongó-egység leválasztható, komplex egységet alkot.