Novák Katalin köztársasági elnök az Országházban adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit is. A Kossuth-díjat átvehette mások mellett Mezei Gábor Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, bútortervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja is.
Az alkotó az indoklás szerint "Magyarország számára kivételesen értékes, a magyar organikus belsőépítészet és a történelmi hagyományú bútorművesség egyik legeredetibb mestereként végzett, a Makovecz-életmű folytatása iránt elkötelezett és példaadó tervezőművészi életműve, szürreális bútorkompozícióival új minőséget és stílust létrehozó művészete elismeréseként" érdemelte ki az elismerést.
Mezei Gábor 1935. november 29-én született Budapesten. 1960-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán. 1960 és 1964 között a Kereskedelmi Tervező Irodában, 1964 és 1971 között a Földműves-szövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalatnál (SZÖVTERV), majd 1971 és 1986 között a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél (VÁTI) dolgozott. 1986-tól szellemi szabadfoglalkozású belsőépítész, magántervező.
A magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés egyéni hangú mestere az 1960-as, 70-es években esztergályozott fatárgyakat - tálakat, gyertyatartókat - tervezett. Makovecz Imre építésszel az 1960-as évek közepétől kezdve dolgozott együtt olyan épületek belső kialakításán, mint a győri Széchényi patika és bencés kápolna, a sevillai világkiállítás magyar pavilonja, a Farkasréti temető ravatalozói, a Művelődés Háza Sárospatakon, a paksi, a siófoki és a százhalombattai templomok, valamint a makói Hagymaház. Tervei alapján készült a kecskeméti Kodály Intézet, továbbá a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületének bútorzata is.
1968-tól vezette a PRIZMA 13 nevű iparművészeti csoportot, amellyel 1980-ig húsz kiállítást rendezett. Bútoraiból, kollázsaiból és festményeiből Győrben, Budapesten és Szentendrén is volt önálló kiállítása.
Munkássága elismeréseként 1991-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2015-ben érdemes művész lett. 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Az Ybl Miklós-díj pályázatát általában az előző év végén hirdetik meg. A kitüntetés legalább tizenöt év kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományozható évente legfeljebb öt személy számára. A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján tette ki eddig a felhívást, azonban az idei évre ez nem történt meg, nem csupán az Ybl-díjat, de a Schönvisner István-díjat és a Foster Gyula örökségvédelmi díjat tekintve sem.
A pályázat és a díjak átadásának elmaradásáról írásban megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, válaszukat alább idézzük:
"A legkiválóbb építészek nem maradnak állami elismerés nélkül – még ha március 15-én nem is kerülnek átadásra az Ybl-díjak –, ugyanis a legjobbak munkáját, életútját új, méltóbb és nagyvonalúbb keretek között szeretnénk jutalmazni. Az Építési és Közlekedési Minisztériumban már készül az az új elismerési rendelet, amely mind az építészet, mind pedig a közlekedés legjobb szakembereinek méltatására és elismerésére, a jelenleginél méltóbb kereteket biztosít. A régi és új díjak, a munkájukkal már most maradandót alkotó szakemberek számára a jövőben természetesen méltó körülmények között, át lesznek adva."