Állásfoglalás az '56-os emlékmű helyéről a Múzeumi Negyed ötletpályázat kapcsán

Az '56-os emlékmű alkotói közül Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba állásfoglalása az '56-os emlékmű helyéről a Múzeumi Negyed ötletpályázat kapcsán.

Tisztelt Balog Zoltán! Tisztelt Miniszter Úr!
Tisztelt Baán László! Tisztelt Miniszteri biztos Úr!

Az '56-osok terén álló '56-os központi emlékmű alulírott alkotóiként aggodalommal figyeljük az emlékmű sorsát.

Az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes környezetalakítási, urbanisztikai és elhelyezési ötletpályázat kiírása idézte a 1397/2013. (VII. 2.) Kormányhatározat 1.2. d) pontját, mely szerint kormányzati szándék a Liget kapu korhű megépítése. A pályázat szövegében szerepelt továbbá a zöldfelületi rendszer tervezési feladataként a Nebbien-féle gyalogos tengely visszaállítása. Az emlékműről ugyanakkor sem a közlönyben sem a pályázati kiírásban nem szerepelt semmilyen konkrét információ, holott nyilvánvaló az érintettsége. A kiírás ezzel lényegében burkoltan tartalmazta az emlékmű áthelyezésének lehetőségét is. 

Az ötletpályázat eredménye alapján az emlékmű vonatkozásában kijelenthető, hogy az ajánlott megoldások szakmailag nem megalapozottak, szakma-etikailag mindenképpen kifogásolhatók. A díjazott pályaművek között van az emlékművet az eredeti helyén megtartó, a Városligetben azt áthelyező, illetve a Városligetből eltávolító javaslat is. Kérdéses, hogy az emlékmű áthelyezését, eltávolítását a pályázók jól átgondolták-e. Véleményünk szerint a területen megtalálható jelenlegi értékek eltávolításának felelősségét a döntéshozó nem háríthatja az építész szakmára.

Az emlékmű nemzetközileg is elismert műalkotás, ugyanakkor – hasonlóan a tervezett Múzeumi Negyedhez – nemzeti identitásunk egy részét jeleníti meg. Meggyőződésünk, hogy létezik optimális építészeti és képzőművészeti megoldás ezen intézmények egymás melletti létére, működtetésére úgy, hogy az emlékmű jelenlegi helyén marad. Az emlékműnek az újonnan kialakítandó tájépítészeti és építészeti struktúrákkal való kapcsolata érzékeny találkozási pont, de alakítható, ezért területeinek esetleges formálási folyamatában a mű szerzői mindenképpen részt kívánnak venni.

Az elhelyezési pályázat eredményei alapján látható, hogy az emlékmű tereivel kapcsolatos információk hiányában azok a pályaművek sem adnak maradéktalanul jó megoldást a környezetének rendezésére, amelyek megtartják eredeti helyén. Ezért feltétlenül szükséges és kérjük, hogy a területen elhelyezendő intézményekre vonatkozó pályázati kiírásnak a mellékelt szempontrendszer legyen része – ezzel segítve a pályázók munkáját. Az új épületeket érintő szempontrendszerek mellé oda kell kerülnie, kivétel nélkül minden, a területen már meglévő érték részletes leírásának is.

Kelt: Budapest, 2013. október 14.

Emődi-Kiss Tamás, György Katalin, Horváth Csaba

MELLÉKLET

Az 1956-os szabadságharc és forradalom emlékműve környezeti kapcsolatai

A helyszín

1. Az emlékmű elhelyezkedésénél fogva reagál egy nevezetes történelmi eseményre: Sztálin szobrának 1956 október 23-án történt ledöntésére. A szobordöntés a nagyvilág számára '56 egyik ikonikus eseménye volt. Helyszíne egy történelmileg meghatározott, nemzeti identitást formáló csomópont.

Az emlékmű szándékoltan ezen a helyszínen épült, így a helyszín a mű immanens része.

Az emlékmű terei

2. Az emlékmű szobortömege a vele közvetlen fizikai és szellemi kapcsolatban álló alábbi két térrel alkot szerves egységet.

a) Az emlékmű előtt elterülő volt felvonulási tér - bár önmagában is van történeti értéke – az emlékmű szimbolikájában fontos szerepet játszik. Ez a tér-rész, eredeti formájában a szobor méretéhez és a felvonulási tér szélességéhez mérhető méretben, az emlékmű tereként tervezetten megmaradt.

b) Az emlékmű alaptere szimbóluma mindazoknak a tereknek, ahol az 56-os forradalmi események zajlottak. E korabeli utcákat felidéző, nagykockakővel burkolt térségen, egy-egy utcakövet vált fel egy-egy rusztikus oszlop, a téren gyülekező embereket szimbolizálva. A közösség számára az emlékmű legfontosabb jelentéssel telített tere az oszlopok közötti és mögötti tér.

A fenti terek személyes és közösségi megemlékezésre is lehetőséget teremtő megtartandó szimbolikus szabad terek.

3. Az emlékmű három főnézetű szobor, a két oldalirányú, az él illetve az oszlopok felőli megközelítésekor más-más karakteres formát mutat, ezzel együtt más, de egyenértékűen fontos jelentést emel ki. Alapvetően centrális forma, de a fentebb leírt téri dinamikával, két kitüntetett térrésszel. E tereknek a szobor formai befogadásához is elegendő távolságot kell adnia a belső dinamika szerint megnyitott tengelyekkel.

Kapcsolódások

4. A volt rondó és parkterület az emlékmű Városliget felőli környezete. Az emlékmű tervezése során ezt a területet a park részeként kezeltük, de az emlékmű kereteként. A Városliget felől a rondó-töredék félköríves útján belül az ösvények és a szökőkút elbontása után a terepet elsimítottuk, füvesítéssel homogenizáltuk. Beavatkozásunk szándékoltan minimális volt, helyet adva az átfogóbb parkrendezési elképzeléseknek. A rondó rekonstrukciójának tekintettel kell lennie az emlékmű megközelíthetőségére, teréhez való kapcsolódásra.

5. Az alapteret a rondótól lehatároló fékörív a rendelkezésre álló tervezési terület határa volt, de a fentiekben leírt funkciókat is támogató jelentést kapott. A terek összefűzésének szempontjából szerepe átgondolható.

6. Az emlékmű tágabb környezete gyalogos közlekedési viszonylatban vegye figyelembe az emlékmű oszlopok felőli megközelítési lehetőségét, ennek a kívánalomnak a Nebbien tengely és a rondó, mint csomópont megfelelhet.

7. Az emlékmű a városhoz, mint épített térhez (társadalmi környezethez) tartozik, történelmileg adott helyén, de részben a liget természeti környezetében áll. Így a város felőli vizuális közvetlen kapcsolata megtartandó.

8. Egy szobornak a környezete háttere is, mely segítheti, vagy ronthatja a szobor belső törvényszerűségei szerinti működését. Így az emlékmű köré létesítendő elemek tömege, folthatása, tektonikája, jelentéssel telítettsége ebből a szempontból is átgondolandó.