Épülettervek/Tervpályázat
Aranybika Szálló: a Napur Architect győztes pályaműve
2022.10.06. 15:49
Az idén tavasszal kiírt pályázat eredményére mindössze nemrég, szeptember végén került sor, ahol a Napur Architect került ki győztesen. Az iroda terve a Hajós Alfréd és Villányi Lajos által tervezett épület folytatását, stílusában illeszkedő bővítését tervezi meg az 1970-es évekbeli toldás helyére.
Városépítészeti műszaki leírás
A debreceni Aranybika szálló története messze legendás. A 400 éves névadó Bika család történetének büszke nyomai itt maradtak velünk a mai napig Debrecen főterén. Az országépítő eleink egyik legjelesebb személye Steindl Imre jegyzi az újkori historizáló Aranybika Szálló első épületének terveit. Elbontása után 1910-től épült a ma látható Hajós Alfréd és Villányi Lajos által tervezett remekmű, amely északi épületszárnyának kiteljesedését nem élhette meg, hiszen ezen telekterületek nem álltak a város rendelkezésére az építéskor.
A korabeli tervrajzokról leolvasható Hajós Alfréd kompozíciós elképzelése. Hajós tervei a teljes szimmetrikus kiegészülésre számítva a teljes főtér felé néző telektömb közepére szerkesztette a szálló főbejáratát és a belső tengelyre szerkesztette a további funkciókat is. Minden térszerkesztési mozzanatából kiderül, hogy a meglévő épület tervei kényszerből álltak meg aszimmetrikus helyzetükben, és épültek meg mai formájukban.
Hajós Alfréd álmának és Debrecen város városszerkezeti és városképi, valamint kulturális örökségünk szempontjából is kötelességünk komolyan venni a százéves városépítészeti törekvést.
Feladatunk oly módon szolgálni az új befejezett épülettel a várost, hogy a fiatalok, az idősek, a családosok, a turisták, az egyetemisták és a kultúra valamennyi képviselője számára összegzett egységbe rendezett nyitott épületként szolgálja elevenen pezsgő tereivel mostantól a debreceni Főtér évszázados hitben, tudásban, akaratban rendíthetetlen kulturális életét. A jelenleg hatályos helyi építési szabályzat, mely Debrecen város elképzelését támasztja alá a területtel kapcsolatban, összhangban van a pályázat urbanisztikai szándékaival. A főhomlokzat tengely-szimmetrikussá tételével csökken a zárt homlokzathossz, így levegősebbé válik a tömbbelsőt feltáró Főtér felőli kapcsolat, melynek inkább a zártsorúvá tétele zajlott a történelem során.
Még 1974-ben is a térfalat alkotó épülettömegek valamilyen szintű összekötését erőltették tervi szinten, sok esetben azonban az átvezető (átmeneti) terek hierarchikus „szakadéka" miatt lettek alulhasználtak a térfal mögötti tömbbelsők.
Eddig a modern szárny és a mellette álló épület között városépítészetileg szűkös volt a bejárás szélessége, de ez most az új, rövidebb főhomlokzatú épülettel 15 méter szélessé bővül ki, ami helyreállítja Debrecen utcahálózatának léptékéhez megfelelően a Főtérhez méltóan igazodó tömbök ritmusát is. Így az épület mögötti tömb, a Főtér léptékéhez felerősödő, belső udvari feltárása már kellő mértékben teremt vákuumot ahhoz, hogy a tömbbelső is bekapcsolódjon a gyalogosok által bejárt világhoz, de mégis intim marad a léptékével. Nem beszélve arról, hogy az ide beforduló homlokzat kimunkáltságának főhomlokzati rangja is betereli a látogatókat.
A szabályozási vonal – mely a közcélú és a magáncélú felhasználás építésjogi kötelezettségét rögzíti – a tömbbelső kialakulását segítendő, a jelenlegi épületkontúron túli területet közterületként jegyzi, ami a város számára területileg nagyobb lehetőséget teremt egy park, tér vagy felszín alatti épület létrehozására. A főépítészi állásfoglalás arról tájékoztat, hogy a város nyitott a jövőbeli geometriai lehatárolások pontosításában. Jelenleg az bontásra jelölt épületrész kontúrja adja ezt a geometriai határt, amihez hasonlatosan, a jövőben az új épület szintén felszín feletti kontúrjával adhatná ezt az elképzelt jogi lehatárolást, mely szabályozási terv módosításával jár.
A paraméter szintű szabályozók az illeszkedés elvének követését írják elő, melynek a jelen pályamű automatikusan megfelel, hiszen a befejezetlennek tűnő mai épület építészeti gesztusának befejezetté tétele az illeszkedés manifesztálódásának archetípusa. A történeti épület 70-es évekbeli kiegészítéséhez képest sem magasabb, sem nagyobb alapterületű beépítés nem történik, a morfológiai beavatkozásában sem tér el a jelenlegi beépítéstől, idomtervek nélkül is belátható az integráció.
Az Aranybika Szálló mögötti és a Víg Mozi körüli utcahálózat és tér jelenleg - a fent leírt városépítészeti okok miatt - nem funkcionál közösségi, városi térként, ezért az új épület megépülésével és környezetének rendezésével ezt a teret is, annak közlekedési hálózatát és térfalait is a projekt szerves részeként rendezni és megújítani szükséges. Az új épületet kiszolgáló mélygarázs az épület új, északi szárnyában építendő gépkocsi lifttel közelíthető meg. Emellé az új park alá egy a nagyközönség számára is megnyitott, rámpán megközelíthető mélygarázs is épül.
A közösségi parkolót a Hatvan utca felől, az áruház melletti útszakaszon lehet megközelíteni, a lejáró rámpa bejárati pavilonja a jelenlegi, térszint alatti trafó- és átkapcsoló állomás helyére épülne. A meglévő átkapcsolóállomás teljes áthelyezésével, az új közpark alatt létrehozandó, nagyközönség számára is használható mélygarázzsal, a Víg Mozi épülete körüli terület teljes díszkövezésével, parkosításával az új épület főhomlokzata mögött, az Aranybika tömb belső udvarán is egy új közösségi, városi tér jön létre, térfalán körben lakóházakkal, és már meglévő közösségi és szolgáltató funkciókkal (étterem, bár, bank, közösségi ház, mozi, színház, konferencia terem, áruház, valamint az új könyvtár).
Az egységesen akadálymentesített, egységes szintre hozott, egységesen térkővel burkolt terület szerves folytatása lesz így a Kossuth-tér, Piac utca, Bajcsy-Zsilinszky utca sétáló utcai szakaszainak, átjárást biztosítva a Víg Mozi épülete mögött, valamint az Aranybikához kapcsolódó nyaktag északi és déli bejáratán keresztül is. Az új szállodaépület éttermének különterme, valamint terasza is a parkosított hátsó udvar felé fog nézni, így az új épület minden homlokzata reprezentatív, városépítészetileg is minőségi környezetet generál maga körül.
Az Aranybika mögötti és a Víg Mozi körül kialakuló új téren jelenleg meglévő, funkció nélküli pavilonok, épületek hátsó homlokzatára épített, jelenleg szórakozóhelyként funkcionáló, különálló vagy hozzáépítésként létrehozott teraszok és egyéb kiszolgáló helyiségeket, garázsokat, gépészetet tartalmazó egységek lehetőség szerint elbontandóak. Így a tömbbelsőben az újonnan létrejövő közösségi zöldfelület és köztér, az új, kibővített épület zöldtetős tetőterasza, valamint az előtte elterülő Főtér újra kiegyensúlyozott zöldfelületi arányokkal kerülhet vissza a város felfrissülő vérkeringésébe.
Építészeti műszaki leírás
Az épület tengelyében elhelyezkedő díszes főbejáratot megünnepelve, az épület előtti téren, valamint a főhomlokzat mögötti, a télen fűtött, nyáron teljesen nyitott, közel 100 méter hosszú fedett passzázson kapnak helyet a vendéglátás és szálloda közösségi terei kávézóval, cukrászdával, fedett terasszal, itt épül ki a szálloda, és az MCC kollégiumi recepciója, kávézója, könyvesboltja, valamint egy turisztikai információs központ is.
Így jön létre egy fedett kulturális főutca, ami mindenkié. Egy találkozási pont, városi agora- és fórumtér, egy kulturális kikötő, ahová a világ minden tájáról várjuk a vendégeket, mint ahogyan a századfordulós nagyvárosaink legfontosabb főterein és főutcáin sorakozó kávézók hófehér vitorlaként feszülő napernyői alatt. Erről a főutcáról a megérkezés után tudunk tovább haladni az épület belsejébe és innen egy-egy kulturális programot kiválasztva, merőlegesen belépni a díszes Előcsarnokba, az új szárnyban elhelyezkedő Nagyterembe, a Könyvtárba, az Agora térbe, vagy a műemléki szárnyban lévő Üvegterembe.
Mindhárom földszinti nagyterem kiegészülve az első emeleti Hajós Alfréd, Holló László és a második emeletre, reprezentatív, főhomlokzati pozícióba átkerülő Eger termekkel akár egybenyitva, vagy külön-külön leválasztva is szolgálhat egész évben különböző rendezvények, konferenciák, bankettek, fogadások, kamarakoncertek, előadások színhelyéül mind a kollégium hallgatói, mind a szálloda vendégei, vagy a városi nagyközönség számára is egyaránt.
A passzázs mögött az épület tengelyében folytatódó díszes előcsarnokból lehet lépcsősorokon tovább haladni a külön épületszárnyban található Víg Mozi, valamint a Bartók terem felé is. Az Üvegteremben kapott helyet a szálloda bárja és mellette a szálloda különálló étterme is, ami teraszával és hozzátartozó különtermével már a hátsó kertre és a Víg Mozi körül kialakuló új térre néz.
A földszinti 150 főt befogadó Nagyterem az első emeleti 100 fős Hajós Alfréd és 50 fős Holló László teremmel, valamint a második emeletre, kedvezőbb pozícióba átkerülő, 50 fős Eger teremmel egészül ki. Azaz konferenciák alkalmával a négy teremben összesen 350 főt lehet klasszikus, előadóteremi elrendezésben leültetni, de a négy terem állófogadások esetén akár összesen 500 fő, az Előcsarnokkal és Üvegteremmel egybevonva pedig akár összesen 700 fő befogadására is képes.Ezt kiegészítve a tetőtérben megépülő Díszterem I-IV több, mint 500 m2-en, valamint a hozzá kapcsolódó tetőkert további közel 500 m2-en várja a konferenciák, zártkörű rendezvények, fogadások vendégeit. A tetőtér és a tetőterasz is egész évben nyitott és használható mind a kollégium hallgatói, a szálloda vendégei és a városi nagyközönség számára is egyaránt.
A szellemi megújulás után a szállodai szárny pinceszintjén Wellness központ várja a testi felüdülésre is vágyókat medencével, szaunával, szépségszalonnal, jógateremmel, valamint két fitness- és egy tornateremmel. Az új kollégiumi szárny alatti, 2 db gépjármű lifttel megközelíthető, kizárólag az MCC kollégiumot és a szállodát kiszolgáló, kétszintes mélygarázsban összesen 62 db gépjármű fér el. Ebből 8 db elektromos autótöltővel is ellátott, 2 db pedig akadálymentes parkolási lehetőséget is biztosít. Az új közpark alatti, rámpán megközelíthető, szintén kétszintes, a nagyközönség számára is megnyitott, publikus mélygarázsban összesen 89 db gépkocsi fér el, amiből 6 db lesz elektromos autótöltővel ellátva, és 5 db tud majd akadálymentes parkolási lehetőséget is biztosítani.
Ahogy a tetőkert, úgy az épület mögötti új közpark is lehet majd mind a kollégium hallgatóinak, a szálloda vendégeinek és a város nagyközönségének is kedvenc találkozóhelye, hiszen a zöld park koncepciójában már a Hajós Alfréd által is a tömbbelsőhöz történelmileg kirajzolt városépítészeti nyomvonalak egysége látható.
Az MCC oktatási tevékenységéhez tartozó helyiségek az új kollégiumi szárnyban találhatóak az 1-2-3-4-dik emeleteken tantermekkel (11db), előadókkal (3db) és laborokkal (1db), valamint szertárakkal a pinceszinten és irodákkal a 4-dik emeleten. Az irodákat és oktatási helyiségeket magába foglaló helyiségcsoportok a főhomlokzat mögött, főtérre néző ablaksorral helyezkednek el, így biztosítva az oktatáshoz, valamint a munkavégzéshez szükséges benapozást és a megfelelő kilátást is. A kollégiumi szállások ablakai az épület északi, hátsó és belső udvari homlokzataira nézve a pihenést és az egyéni, koncentrált tanulásban történő elmélyülést segítik. Az oktatási helyiségek több, mint 400 hallgatónak és oktatóiknak biztosítanak egész évben tanulási lehetőséget, 182 hallgatónak kollégiumi szállással és ellátással együtt.
Tájépítészeti műszaki leírás
Az MCC új szárnyához kapcsolódó új kert egyrészt az épület használói és a diákság számára nyújt szabad térben eltölthető kikapcsolódási lehetőséget, másrészt a Hatvan utca oldalirányú kiteresedéseként az utca emberéé is lesz: egy nyugodt kert, amit minden debreceni lakos vagy átutazó birtokba vehet. Pozíciójából adódóan kulcsfontosságú: egy lépésre Debrecen főterétől, mégis intim, meghitt terület, mely merőben magasabb tájépítészeti és esztétikai minőséget képvisel a jelenlegi állapothoz képest.
A kert formavilágában feszes, architektonikus, mely a korai történeti tervezési időszakot idézi meg. Vonalaival, struktúrájával jól illeszkedik az újonnan létrejött épülethez, mégis játékos, modern, mai. A terület északi felében kerül kialakításra egy közel 600 m2-es egybefüggő zöldfelület. A kert végében egy pergola ad árnyékot, melynek tartószerkezete növénnyel futtatott. A zöldben egy 12x2,5 m-es díszmedence biztosítja a kedvezőbb mikroklímát és forróbb napokon a hűsölést a diákságnak és az ide látogató városi embereknek. Növényfelületeket illetően változatosan kialakított rózsa, évelő és díszfűágyások kerülnek kialakításra.
A terület többi részein belvároshoz illeszkedő, burkolatban a zöld jellegű növénykazetták és ágyások készülnek a lehető legtöbb fával, amit el lehet helyezni. Ezek által kialakul a háromszintes növényállomány, és javul a belvárosi levegőminőség. Az épület tetején kialakított zöldtető alkalmas az MCC számára rendezvények, kiemelt események számára. Átlagos napokon pedig a diákság privát tanulókertje, ahova a tanulók elvonulhatnak, pihenhetnek, napozhatnak, közösséget építhetnek.
28 db új szabadföldbe ültetett fát, és a pinceszinten is beépített területeken pedig 17 db dézsás fát telepítenek ki, ami összesen 45 db új fát jelent, ami sűrűn beépített belváros környezetben kiemelkedően magas szám. Fajtáit illetően az őshonos fajták ültetik ki, többek között: hársfát, juharfát és tölgyet.
Javasoljuk az új épületszárny előtti zöldfelület teljes cserjeszinti megújítását: a jelenlegi elfásodott, magasra nővő sövénysor helyett alacsony, reprezentatív, díszes évelő és cserjeágyások kialakítása ajánlott, ezáltal az új épületszárny nyitottabb, átláthatóbb lesz a főtér irányából is, és a kert is megnyílik az arra járók számára.
Tartószerkezeti műszaki leírás
Az 1910-es eredetileg aszimmetrikusan megtervezett, hagyományos teherhordó falas építéstechnológiával megvalósult épülettömeg az 1970-es években egy modern, vegyesen mon. vb. pillérvázas, ill. falas melléépítéssel került kiegészítésre. A múltban vélhetően az eredeti épület is többszöri átalakításra került. A pályázati műben megfogalmazott gondolat szerint a későbbi melléépítés teljes egészében elbontásra, míg az eredeti épületrész csatlakozó szerkezetei (fal-, és födémszakaszok) részlegesen megbontásra és visszaépítésre kerülnek. A tervezett funkciók az eredeti épületben részleges átalakításokat tesznek szükségessé (új lépcsők, liftek, falkiváltások…).
A meglévő épület részleges megbontását és átalakítását a hagyományos építéstechnológiához igazodó ideiglenes megtámasztásokkal, szakaszos visszabontásokkal, acélgerendás falkiváltásokkal és az esetlegesen szükséges alapozás megerősítésekkel lehet végrehajtani. A meglévő épületben megvalósítandó új szerkezetek alapvetően már mon. vb. szerkezetépítési technológia alkalmazásával készülnek.
Az Üvegterem és az Előcsarnok felett új acél-üveg lefedés kialakítására kerül sor, a meglévő letámaszkodási pontok felülvizsgálatával, szükség szerinti megerősítésével. A pontos műszaki megoldások megválasztására csak az eredeti állapot és az ezt követő átalakítások részleges, feltárásokon alapuló megismerését követően kerülhet sor. Mindemellett kijelenthető, hogy az eredeti épület átalakítása nagy odafigyelést igénylő, de nem szokatlan tartószerkezet tervezési, kivitelezési feladat.
A meglévő épület tervezett kiegészítése vegyesen mon. vb. pillérvázas, ill. falas szerkezeti rendszer alkalmazásával valósulhat meg. A födémszerkezetek gerendákkal, faltartókkal gyámolított mon. vb. lemezszerkezetek, míg a zárószint un. mon. vb. koporsófödémes lezárást kap. A pinceszinti, földszinti és emeleti funkcionális igények változása szükségessé teszi a kiváltások alkalmazását, melyek kiváltó gerendák és faltartók betervezését teszik szükségessé. A földszinti Agora és Nagyterem felett az emeleti szinteken nyílásokkal áttört faltartók kerülnek kialakításra, míg az Agora feletti felülvilágító a mon. vb. lemezszerkezetre terhelő acél-üveg lefedést kap.
Épületgépészeti műszaki leírás
Az épületben levegős hőszivattyús hőtermelőket tervezünk megújuló energiaforrásként felhasználni. Ezzel együtt a gépészeti rendszereket úgy alakítjuk ki, hogy azok minden lehetséges helyen hővisszanyerő berendezéseket tartalmazzanak, környezetvédelmi szempontokat és alacsony üzemeltetési költségeket is szem előtt tartva.
Az épület fűtési és hűtési energia szükségletét levegő hőforrású hőszivattyúkkal tervezzük biztosítani, amellyel a fűtési szezonban a szükséges igény egy részét, míg nyáron az egész igényt tudjuk fedezni. A téli fűtési csúcsigény biztosítására a hőszivattyúk teljesítményét kiegészítő gázkazános vagy távfűtési rendszert tervezünk. A hőszivattyúkat az épület átszellőztetett, nyitott padlásterében tervezzük elhelyezni, míg a fűtési és hűtési hőközpont a pince szinten kap helyet.
A hőszivattyú gazdaságos működtetése megköveteli az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek használatát, ennek megfelelően az épületben sugárzó felületi fűtési-hűtési rendszereket tervezünk, úgymint padló és mennyezetfűtés és hűtés. Ezek mellett klímatechnikai és légfűtéses, léghűtéses légtechnikai rendszerekkel tudjuk biztosítani még az épületben a fűtést és a hűtést. Az épületre hulló esővizeket egy zárt esővíz tározóba gyűjtjük. Az így összegyűjtött esővizet az épületben két rendszer ellátására tervezzük újrahasznosítani. Az egyik az épületben kialakítani tervezett szürkevíz hálózatot, amely a wc öblítésekhez szükséges vizet biztosítja az összegyűlt esővízből, míg a másik rendszer a zöld felületek öntözését ellátni hivatott öntöző rendszer.
Épületszerkezeti műszaki leírás
Az épület pinceszintje egy meglévő és egy új részből tevődik össze. A meglévő épület 100 évvel ezelőtt, a kor építési színvonalának megfelelően készült, a meglévő pinceszinten ennek megfelelően szigetelés valószínűleg nem készült. Az új pinceszinti funkciók részben viszonylagos, részben teljes szárazságot igényelnek, ennek biztosítására a pinceszinti szerkezeteket utólagos talajnedvesség elleni (a mértékadó talajvízszint 1,10 m-rel a tervezett padlóvonal alatt található) szigeteléssel kell ellátni. A teljes pinceszint alatt új, modifikált bitumenes vastaglemez talajnedvesség elleni szigeteléssel ellátott padlószerkezet készül. A talajjal határos pinceszinti falak fúrt-injektált tömbszigetelést kapnak, a padló és az utcaszinti lábazat magasságában fúrt-injektált vízszintes falszigeteléssel.
Az épület domináns tetőszerkezete magastető, ~40 fokos hajlásszöggel. A magastető tartószerkezete a meglévő és az új épületrész esetében egyaránt acél kiváltó keretvázra épített ácsszerkezetű fedélszék. A magastetők héjazata általános felületen természetes palafedés, a manzárdtető töréspontjainál, a gerincek, élgerincek mentén, a vápákban, valamint a tetőablakok titáncink tagozatokkal, díszműbádogos felépítményekkel. Az acél keretvázakra szelemenekből és szaruzatból álló ácsszerkezet, arra szél- és vízzáró fólia kerül, ellenlécekkel leszorítva, az ellenlécek magasságában kialakított átszellőzetetett légréssel, eresz menti beszellőzéssel és a gerinc menti kiszellőzéssel. A kétirányú fa vázszerkezet helyezhető el a magastető hővédelmét biztosító egy, vagy több rétegben fektetett kőzetgyapot lemez.
Az új épületszárny általános homlokzati felületein 12 cm vastag vakolt kisméretű tégla homlokzatburkolat készül, hőszigetelt, átszellőztetett rétegrenddel. Az épület külső térelhatároló falai általános felületen monolit vasbeton falszerkezettel készülnek.
Az üvegtető külső oldalon üvegosztásaiban lejtésirányban szorító- és takaró-profilos üvegmegfogás, míg lejtésirányra merőlegesen struktúrált üvegezéssel készül. Az üvegtető térelhatárolása háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel, a belső oldalon – a fej feletti üvegezés szabályainak megfelelően - poli-vinil-biturál (PVB) fóliával ragasztott edzett üvegekkel készül. Az üvegtető vízelvezetése a kettős szigetelésű, elektromos fűtéssel ellátott vápacsatornával történik.
A meglévő épület saroktornyain lévő manzárd fedés töréspont alatti, meredekebb íves szakaszán a tömör palafedés helyett üvegezett felületek készülnek. Ezek a szerkezetek ívesített hőhídmegszakításos önhordó alumínium szerkezetekből készíthetők, külső oldalon szorító- és takaró-profilos üvegmegfogással. A külső oldali üvegmegfogások vizuálisan a saroktorony töréspont fölötti, palafedésű manzárd teteje élgerinc vonalának meghosszabbításaiként jelennek meg.
Fenntarthatósági műszaki leírás
Az újonnan kialakításra kerülő zöldfelületek esetében elsősorban őshonos, a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, magas ökológiai értékű fajok kiültetése a cél. A fák mellett szintén őshonos cserjék ültetésével számos állat- és madárfaj számára biztosítható élőhely, ezzel növelve a terület biodiverzitását.
A meglévő épületek bontásakor minél nagyobb arányban törekedni kell a bontási hulladékok újrahasznosítására. A meglévő szerkezetek helyszínen történő hasznosítása korlátozott mennyiségben oldható meg, de a helyszínen kívül minél magasabb arányú újrahasznosítást szükséges megvalósítani a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva. Az építőanyagok kiválasztásánál is a lehetőség szerint alacsonyabb környezeti lábnyomú termékek preferálása fontos szempont. Ebben nagy segítséget jelent az egyes építőanyagokra készülő EPD tanúsítvány, amelyekből megállapítható az adott építőanyag előállításának környezeti hatása. Az üzemelés időszakára a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása szintén fontos szempont.
A telken lehulló csapadékok esetében azok helyszínen tartására törekedni kell, egyfelől vízáteresztő térkőburkolatok használatával, valamint az egyéb burkolt területekről a csapadékok összegyűjtésével, tározásával, és öntözési célú felhasználásával. Ezek révén jelentősen csökkenthető az épület üzemeltetéséhez kapcsolódó hálózati víz igény. Ezen kívül alacsony vízfogyasztású szaniterek beépítésével tovább csökkenthető a vízfogyasztás.
Az épület energiaigényének ellátására megújuló energiaforrások használatával történik. Ezzel együtt a gépészeti rendszereket úgy kerülnek kialakításra, hogy azok minden lehetséges helyen hővisszanyerő berendezéseket tartalmazzanak, környezetvédelmi szempontokat és alacsony üzemeltetési költségeket is szem előtt tartva. Az épületben intelligens világítás vezérlés kerül kialakításra, mely a természetes fényt, illetve a szobai jelenlétet is figyelembe véve szabályozza a helyiség világításokat, valamint az egyes alárendelt helységekben (pl. mosdók) mozgás, illetve jelenlét érzékelővel tovább csökkenthető az energiafogyasztás. Emellett az éjszakai világítás fényereje automatikusan csökkenthető előre beprogramozott idősávban a fényszennyezés csökkentésére, valamint alkonykapcsoló alkalmazása is indokolt. Az épületfelügyeleti rendszerről lehetőség van az egyes fogyasztások nyomon követésére és optimalizálására is.
Az épület környezetében 90 db kerékpár tároló elhelyezésére van lehetőség, biztosítva az épülethasználók számára az alternatív közlekedési módok könnyű elérését. Az új közpark, valamint az új épület alatt létrehozandó mélygarázs parkolóiban elektromos autók töltésére töltők biztosíthatóak. Az épület fenntarthatósági szempontoknak való megfelelése jól mérhető egy fenntartható épület minősítéssel, amely keretrendszeréhez igazodhat a tervezés, illetve kivitelezés. Az épületre vonatkozóan egy LEED Gold, vagy BREEAM Very Good/Excelllent minősítés kitűzése javasolt.
Közlekedéstervezési műszaki leírás
Az Aranybika Szálloda és a hozzá kapcsolódó tervezési terület Debrecen szívében, egy minden közlekedési móddal jól megközelíthető területen helyezkedik el. A példaértékűen kialakított, gyalogos főtér (és az azon áthaladó villamosvonal) irányából gyalogosan, a 35. sz. országos főút városi átkelési szakasza felől a városi gyűjtőútként funkcionáló Hatvan utcán át közúti közlekedéssel érhetők el a tervezett épületek. A kerékpárosok is kiépített infrastruktúrán érkezhetnek a területre a város különböző részeiből, nyugati irányból a Hatvan utcai kerékpárúton és észak felől a Füvészkert utcai kerékpársávok igénybevételével.
Jelenleg a szálloda mögötti közterületeket túlnyomó részben a parkoló gépjárművek foglalják el (összesen 65 közterületi parkolóhely található a tervezési területen), kevés teret hagyva más közlekedési módoknak, illetve zöldterületeknek.A tervezett épület és park megközelíthetőségét minden közösségi mód számára a Hatvan utca biztosítja majd a továbbiakban is. Innen válik megközelíthetővé mind az épület alá két szintben tervezett mélygarázs, mind a közforgalom számára megnyitott mélygarázs, amely felett park, zöldterület létesül. A két garázs között az átjárás biztosított, de el is különíthetők a parkolási létesítmények. A garázsszintekre történő eljutás íves rámpákon keresztül lehetséges. A rámpákra behajtás a Hatvan utca felől történik. A közúti megközelítés megoldása lehetővé teszi a Hatvan utca Főtér felőli végének gyalogosforgalmúvá alakítását és a korlátozott forgalmú terület kibővítését.
Napur Architect
Szerk.: Pleskovics Viola
