Architekturführer Budapest

Megjelent Budapest német nyelvű - hazai viszonylatban is hiánypótló - kortárs építészeti kalauza, amely a szerzők, Arne Hübner és Johannes Schuler válogatásában mutatja be a főváros 250 fontos épületét, a századfordulótól napjainkig – részletes térképpel, fotókkal és QR-kódokkal. Bécsnek már régóta van hasonló kiadványa, most Budapest is behozhatja a lemaradását.

Az útikönyv formátumú, kézbe illő kiadvány első harmadában építészek által írt tanulmányok olvashatók. Rubik Ernő bevezető gondolatai mellett Albrecht Ute Budapest városfejlődését mutatja be. Győr Attila a századforduló, a két világháború, illetve az 1945-1990 közötti időszak építészettörténetét foglalja össze. Bálint Imre az építészképzés és munkakörülmények alakulását, Kertész András Tibor a rendszerváltás óta eltelt időszak építészetét vizsgálja, Hatvani Ádám esszéje pedig a jövőre vet egy pillantást. A várossal való ismerkedést Schäffer László áttekintő légifotói segítik, amelyeken a fontosabb épületek és a kiemelt helyszínek neve is szerepel.

Arne Hübner tanulmányából megtudhatjuk, hogy a hangsúly az elmúlt két évtized alkotásainak bemutatásán van: a könyvben szereplő 250 épület négyötöde származik ebből az időszakból, míg a maradék ötvenet a szecesszió, a Bauhaus és a szocialista realizmus jelentős példái adják. Szemléletes kép rajzolódik ki a közelmúltról a rendeltetés szerinti csoportosítás alapján is: az irodaházak és az igazgatási épületek (75), valamint a többlakásos házak (több mint 50) túlsúlya jellemző, emellett 27 oktatási, 26 kulturális célú épület, 17 családi ház, 9 kereskedelmi, 8 szakrális, 7 sport-, valamint 5 egészségügyi funkciójú épület szerepel az összeállításban.

Arne Hübner írásához (Auf der Suche nach „scharfer” Architketur - Az „erős” építészet felkutatása) kapcsolódóan a különlegesen „erős”, jellegzetes karakterűnek ítélt épületeket paprika-motívumok jelölik a kötetben – ebbe a csoportba tartozik többek között a városmajori templom (Árkay Aladár és Bertalan, 1933-1935), a naphegyi MTI-központ (Virág Csaba, 1990), a Market irodaháza (Dúzs Sándor, 2009), a MagHáz (Dévényi Tamás, 2002), a Práter utcai bérház (Kis Péter, 2008), a budaörsi Telenor-székház (Zoboki Gábor, 2008) és a budaörsi városháza (Kalmár László-Zsuffa Zsolt, 2006).

Összesen mintegy 270 építész neve található a könyvben, közülük legalább négy épülettel szerepel a válogatásban Cságoly Ferenc, Ekler Dezső, Finta József, Hartvig Lajos, Hőnich Richárd, Kalmár László, Keller Ferenc, Kertész András Tibor, Lajta Béla, Lázár Antal, Lechner Ödön, Lukács István, Selényi György, Tima Zoltán, Vikár András, Zoboki Gábor és Zsuffa Zsolt.

A kötet 12 szín- és betűkóddal jelölt - általában több kerületet átfogó - terület köré csoportosítja a bemutatott épületeket, a II., III., V., VIII., IX., XIII. és XIV. kerület egy-egy teljes fejezetet kapott. A könyv felépítése rendkívül praktikus: mindegyik épület sorszámmal rendelkezik, így könnyen beazonosíthatók a keresett objektumok adatai és elhelyezkedése a városszövetben. Az utolsó fejezetben (M szektor) számos budaörsi épület mellett a főváros agglomerációs övezetéből (Herceghalom, Nagykovácsi, Piliscsaba, Pilisszentiván, Szentendre, Fót, Aszód, Gödöllő) találhatunk példákat. A kötet végén az építészek, illetve az utcák neve szerint is kereshetünk az épületek között. A kiadványt Uta Keil lektorálta, a grafikai tervezés Dominik Schendel nevéhez fűződik, a fotók nagy részét Johannes Schuler készítette. Hiánypótló lenne a könyv magyar nyelvű változata is…

Garai Péter

Architekturführer Budapest
formátum: 137 x 245 mm
ISBN: 978-3-86922-157-1