Árkád bevásárlóközpont - Győr

Felelős építész tervező: Bodrossy Attila DLA (Dimenzió Kft.)

Előzmények
Az ECE Budapest Kft. az egykori RÁBA Motorgyár területén egy élelmiszer áruházat és különböző méretű kiskereskedelmi egységeket magában foglaló bevásárlóközpontot fejlesztett. A fejlesztés érintette a környező utakat, melyek megvalósítása ugyancsak a projekt része volt. A területet DNY-ról a Vas Gereben utca illetve azzal párhuzamosan a 14 sz. főút, DK-ről a Budai út, ÉNY-ról a Rákóczi Ferenc utca folytatása, ÉK-ről pedig egy újonnan épített út határolja.

Telepítés
A terület a belvároshoz északi északnyugati irányban csatlakozik, attól a 14 sz. közlekedési út választja el. Gépkocsival a terület elérhető a 14 útról a Schwarzenberger utcai kereszteződésből, illetve a 14 út – Árpád út – Budai út kereszteződésében elkészült új körforgalomból. Az elkövetkező években várhatóan fontossá válik a Vagongyár területére tervezett lakópark felől, északról is a járműforgalom.

A gyalogos megközelítés fő iránya a Belváros felől a Schwarzenberg utca, melynek vonalán egy intenzívebb gyalogos forgalomhoz tervbe is van véve a járdák szélesítését a Városépítési Iroda tervezi. Fontos gyalogos irány lesz a jövőben egy észak-nyugati irányban a Duna felé vezető sétány, melynek vonalát a parkoló tervezésekor figyelembe vettük.

A tervezett épület közvetlen környezetében mindössze egy épület van a Vas Gereben - Schwarzenberg sarkon megmaradt lakóház. Építtető szerette volna elérni, hogy elbonthatóvá váljék, de ez csak a tulajdonos-lakókkal történő megállapodás esetén lett volna lehetséges.

Alaprajzi elrendezés
A földszint és az I. szint nagyméretű áttörésekkel tagolt egymást derékszögben keresztező bevásárló utcákra („mall”) felfűzött üzletekből álló bevásárlóközpont. Az üzletek maguk is, helyenként kétszintesek.

Az épület tetőszintjei autóparkoló felületek; rámpás megközelítéssel, először a csak földszintes épületrész fölött 113 autóparkoló; az onnan továbbvezetett rámpákon az 1 emelet felett 578 autóparkoló került kialakításra. Az I. emelet felett II. és III. emeletként már csak üzemeltető irodák, raktárak és gépészeti területek helyezkednek el.

A bevásárlóközpont a földszinten, a földszint felett és az I. emelet felett elhelyezett parkolóból egyaránt közvetlenül megközelíthető. Ugyanakkor a mozgássérültek részére illetve bevásárlókocsis közlekedésre megfelelő felvonók létesülnek. Egy bevásárlóközpont akkor jó alaprajzi elrendezésű, ha minél kötetlenebbül lehet kisebb és nagyobb bérleményeket létrehozni, illetve kisebbeket összenyitni, nagyobbakat kétfelé osztani a változó igényeknek megfelelően. Ezért az épület fix pontjai

A többi terület folyamatosan változó elrendezésű, berendezésű bérleményeknek ad helyet.

A menekülő lépcsőkről megjegyzendő, hogy a nagy szintmagasság; 2,5 m-t áthidaló egy-egy lépcsőkar lehetővé tette, hogy ahol a menekülési idő számítás ennek szükségességét indokolta ott bujtatott („ördög”) lépcsőként alakítottuk ki.

A közönségforgalmi vizesblokkokat úgy helyeztük el, hogy egy a földszinten egy az emeleten az épület súlypontjában helyezkedjen el, egy harmadik pedig az első emeleten a gyorséttermek, a „foodcourt” mellett.

A gyalogos érkezés irányainak megfelelően három gyalogos bejárat készül:

A belső közlekedés a kétszintes kereszt formájú bevásárlóutcán zajlik. Ennek két szintjét mozgólépcsők és felvonók kötik össze. Az optikai kapcsolatot a nagy galériák, födémkivágások biztosítják.

Az áruszállítás két helyen történik. Az üzletek döntő többségének töltése az épület északkeleti oldalán nagyrészt takartan kialakított áruszállító udvarán keresztül történik. Mindössze két (bár jelentős méretű és forgalmú) üzlet szállítóudvara az épület északnyugati homlokzata előtt kialakított örökzöld élősövénnyel takart terület; innen történik az élelmiszeráruház és a szórakoztató elektronikai üzlet töltése. A hulladékelszállítás szintén ezen két udvaron keresztül történik.

A menekülés a földszinten a nagy üzletekből közvetlenül a szabadba, az I. emeleten a nyitott parkolóba történik. A kisebb üzletekből füstmentes menekülőfolyosókra és azok folytatásában menekülő lépcsőkhöz lehet jutni, melyek közvetlenül a szabadba nyílnak.

Az áruszállítás a földszintről az I. emeletre teherfelvonókkal történik. A szinteken az áruszállítás a menekülés céljára is használt folyosókon illetve a mallon keresztül történik. A gyorséttermekhez (foodcourt) két teherfelvonó készül elkülönítve a nyersanyag és a hulladék-moslék szállítást. A két felvonó a rakodóudvar közvetlen közelében kialakított.

Az irodák a II. emeleten magát a bevásárlóközpontot látják el (centermanagement) – ezeket bérlőknek, vásárlóknak egyaránt el kell tudni érni; erre a célra külön személyfelvonó szolgál.

Városképi illeszkedés, homlokzatok
A tervezett mintegy 300 m hosszú épület a 14. sz. főút térfalaként értékelhető, de attól egy cca 20 m-es parksáv és a Vas Gereben utca sávja is elválasztja, így a 14 sz. főút féli és északi térfala közötti távolság mintegy 80 m lesz. Ez figyelembe véve a 15-20 m körüli párkánymagasságokat 1:4-es légtérarányt jelent. A fentiek aláhúzzák a beékelődő parksáv fontosságát, a látványban betöltött jelentős szerepet.

Városképi szempontból az épületnek négy jelentős eleme van. Az első a Széchenyi hídról érkezők számára az épület délnyugati sarka, melynek jelentőségét a híd magasan vezetett nyomvonala is fokozza; ezért készült is a konzolosan túlnyúló ÁRKÁD felirattal is ellátott saroktömeg.

A második a Schwarzenberg utca vonalában elhelyezett bejárat, mely már messziről látható lesz a gyalogos érkezők számára. Ezt a látványt a magányos lakóház, ha megmarad jelentősen rontani fogja mint helyzetéből, mint magasságából adódó dominanciája révén.

A harmadik a körforgalomra néző főbejárat, mely gépkocsival érkezők számára több irányból is (Árpád út, Szent István út, 14. sz. út, Fehérvári út felől) az épületegyüttes először megjelenő pontja. Itt helyezkednek el a főbejárat melletti tömbben az üzemeltetési irodák; ez a saroktömb egy szinttel magasabb, aláhúzva az épület ezen sarkánál városképi jelentőségét.

A negyedik a bevásárlóközpont északnyugati bejárata, melynek városképi jelentősége akkor fog kiteljesedni, ha a RÁBA gyár területére tervezett városrész-lakópark megépül, benépesül.

Az ECE mint beruházó-üzemeltető szigorú követelményeket támaszt a belső elrendezéssel, de még a belsőben alkalmazott anyagokkal, belsőépítészeti részletekkel szemben, előírás katalógusa akár házi standard-nak is nevezhető, de soha nem terjeszti ki ezt a fajta azonosságot nagyon helyesen a külső megjelenésre. Így bevásárlóközpontjai Európa minden városában más arculatot mutatnak, illeszkedve környezetükbe.

Itt ezen a helyszínen a bevásárlóközpontnak még nincs igazi épített környezete. A 14 sz. útnak egyrészt még nincs karakteres déli térfala (most épül), másrészt a már említett 80 m távolság miatt a két térfal építészeti együttesként sohasem fog jelentkezi, már csak a közbe ékelődő parksáv és az emelkedő híd felépítmény miatt sem. Így a bevásárlóközpont építészeti megfogalmazásához környezetből adódó kapaszkodó nem nagyon volt, mindössze talán annyi, hogy az épülettömeg tagolása 30 m-es egységekre a homlokzati sík változtatásával és az ugyanígy váltakozó párkánymagassággal utal egy belvárosi építési telek struktúrára, tagolásra. Ez az utalás természetesen csak nagyon szimbolikus lehet, hiszen minden szempontból hamis lenne ha különböző korban épült, zártsorú beépítési lakóházak sorát próbálnánk imitálni egy egyidejűleg épülő bevásárlóközpont homlokzatán.

A bevásárlóközpontokra jellemző, hogy központi üzletutcával rendelkezvén, a homlokzatok felé inkább raktáraik, mellékhelyiségeik fordulnak, kirakatok erre ritkán néznek. Ezért egy olyan homlokzati megoldást választottunk, amely előregyártott vb panelekből készül. A panelek egyrészt födémtakaró vízszintes sávok, másrészt keskenyebb, pillérszerű (60 cm) és szélesebb (190 cm) függőleges sávok ritmikus változásából áll, ahol a függőleges szélesebb elemek bármelyike helyén ablak elhelyezése lehetséges. Ebből az alapelvből az ablakhelyek teljesen esetleges, az utolsó pillanatig változtatható ritmusa jön létre. Ez a szerkesztésmód megoldja azt a problémát, hogy a bérlők kiléte az építkezés utolsó fázisáig alakult, így az üzletek elrendezése még szükségessé tehetett ablak áthelyezést. Vagyis az ablakok mérete mennyisége és így a tömör-nyílásos felületek aránya változatlan maradt, de a nyílások helye még változhatott. Ez a fajta függőleges sávok szabálytalan ritmusú elrendezése már önmagában emlékeztet a mai kereskedelem egyik meghatározó „emblémájára” a vonalkódra. Ezt tovább tematizálva a vasbeton panelek eltérő ritmusú kanellurázása 4 cm mélységgel; valóságos vonalkód effektust eredményez a homlokzatok nagyobb részén.

A födém takaró vízszintes sávok a reklámok elhelyezésére szolgálnak; a vakolt és erősen színezett felületek akzentuálások; olyan kiemelt felületek, melyek hangsúlyokat képeznek és részben nagyobb reklámok elhelyezését is biztosítják. A főhomlokzat jelentős vertikális tagoló elemei a színes üvegtáblákkal ellátott menekülő lépcsők előtti üvegfalak.

Az épület ötödik homlokzata a tető, mely itt egyben parkoló. A tetőt a gépészeti tömlők szegélyeik és a mall felülvilágítói tagolják. A tető szélső mezőit nagyobb hányadában pergola takarja, mely részben funkcionális (árnyékoló) szerepet tölt be, részben a homlokzatok oldotabb zárásáról gondoskodik. A pergolák futónövényekkel történő befuttatásáról a terepszintről indított növényrácsok segítségével gondoskodunk.  Összességében a szigorú rendben szervezett épület, kemény anyagú – beton - burkolását oldják