A tornácos, lakóelőteres, kontyolt nyeregtetővel fedett épülettípust több mint ötvenen választották a beregi árvíz utáni újjáépítésnél azok, akiknek hasonló, kisméretű házuk pusztult el az árvízben. A tömegforma és az alaprajzi elrendezés a térség hagyományait követi, igazodva a mai elvárásokhoz.
A ház előnye, hogy a konyha közvetlenül a tornácról is megközelíthető. A lakóelőtér nappaliként is működik, így közlekedő folyosókat is kivált és jól alkalmazkodik a lakók életmódjához. A fűtési rendszer rugalmas. Az épület két kéményről kályhákkal is fűthető: a lakóelőtér a tiszta szobával, a konyha pedig a kisszobával közös cserépkályhát kaphat. Gázfűtés esetén a konyhában helyezhető el falikazán.
Az épületszerkezetek hagyományosak. A sávalapozást vasbeton talpgerendák fogják össze. A falak, pillérek, válaszfalak, áthidalók, födémelemek a Porotherm rendszer elemeiből készültek. A kémények kisméretű téglából falazottak. A tornác fafödémmel fedett. Üde színfoltot jelent a falazott tornácoszlopok közötti fa korlát látványa.