A győri Fejérvári Ház, a város egyik legrégibb lakóépülete 1657-ben épült. Állaga az elmúlt évekre olyannyira leromlott, hogy mondhatni, az utolsó előtti pillanatban került a Litexco Eastern Europe Kft. tulajdonába, illetve pártfogásába. Számos üzletember, építész és szakember hatékony együttműködésének eredményeképpen a ház megmenekült az összeomlástól, visszanyerte régi külsejét, és új ihletésű, de a külsővel harmonizáló belsőt kapott. A lakóépületet a RAS Stúdió tervei alapján újították fel.
A május 11-i megnyitón kellemes hárfaszólam fogadta a vendégeket. Babarczi László, a Litexco győri igazgatója a cég filozófiáját bemutató szavakkal köszöntötte a megjelenteket: "Ahol a vállalatunk megtelepszik, mindig törekszik arra, hogy szebb, jobb, lakható környezetet teremtsen a város és a saját dolgozói számára - amellett, hogy ez az út egyben a gazdasági cél, a profit eléréséhez is vezet. Az, hogy ezt az épületet megvásároltuk és felújíttattuk, üzenetet is hordoz, mégpedig azt, hogy a cég több évtizedig szándékozik Győrben maradni, s pártolni a művészetet."
A győriek pedig tudják, hogy nem ez az első állomás, hiszen korábban a Vörösmarty utcában két házat szintén a tanácsadó cég jóvoltából újítottak fel. A helyreállítás akkor részben saját célra történt: ma is ott működik a győri iroda, részben pedig beruházási célra. Az irodapiacon is terjeszkedni kívánó cég a Fejérvári Ház bérbeadásának sikerességétől teszi függővé további régi épületek megvásárlását.
Balogh József polgármester megilletődését és elismerését fejezte ki, hogy Győr egyik legértékesebb polgárháza ismét méltóan fogadhatja a vendégeket. A városban több külföldi cég is megtelepedett már, s ez számunkra pénzt, tudást és sok új munkahelyet jelent. A polgármester e folyamatok alapján erősödni látja azokat a kapcsolatokat, melyek az EU-hoz kötnek majd bennünket. "Szeretjük a külföldieket. Köszönöm a város nevében, hogy felkarolták ezt az értéket, mely számomra azért is érdekes, mert Fejérvári úr városbíró, ha úgy tetszik, az elődöm volt. És köszönöm, hogy a profit mellett a magyar kultúra ápolására is gondot fordítanak, ezzel közösségmegőrző, értékteremtő szerepet vállalva."
Dr. Winkler Gábor műemléki szakember, Győr egykori főépítésze a következőképpen értékelte ezt a régi-új házat: "Negyven éve oktatom a győri utcákat, s ez a késő reneszánsz, barokk jegyeket viselő épület volt az első, amelyet a szívembe zártam. Minden korszaknak megvan a helyreállítási stílusa. Ezt az épületet is használták, bővítették, majd a 19. században megpróbáltak régebbinek lenni a réginél, s soha nem volt architektúrát álmodtak vissza. A 20. századra a jobbító szándékú vad átalakítások voltak jellemzőek, amikor is nem vették észre a jelenével egyező régi értékeket. Manapság pedig túl fecsegőek az újjáépítések. Südi Enikő és Rosta Csaba tervei azonban mások. Ezen új generáció kiindulópontja a Bauhaus. Ez azonban csak a kiindulópontjuk: ők sokkal érzékenyebbek. Szerintük az épület nem menyasszonyi habostorta, amit fel kell díszíteni. Ők tiszta formákkal dolgoznak, jó érzékkel nyúlnak a múlt értékeihez, ügyelnek a részletekre, s a mesterséges és a természetes fényt egyaránt jól alkalmazzák. Ennek ellenére ritkán vállalt megmérettetés volt ez, hiszen Enikőék inkább újat építenek, s a műemléki hatóságokkal is rendszerint meg kell küzdeni ilyen esetekben. Szerencsére a két fél most kölcsönösen megértette egymást. A ház használhatóbb, nagyobb, kényelmesebb lett, kitágították a térvilágát modern anyagokkal: fémmel és üveggel, és használták a fények játékát - így ismét új tapasztalatokkal gazdagodott a műemlékvédelem."
Rosta Csaba így nyilatkozott Südi Enikő projektvezető nevében is: "Két, két és fél évvel ezelőtt láttuk meg a fantáziát ebben a házban, mely az idő drámáját élte meg. Amikor ide beléptünk, csatornabűzös, földes, vakolatlan pincét találtunk, és a felsőbb szintek minden struktúrája a szétesés állapotában volt. Hosszas beszélgetések során igyekeztünk funkcionális rendet tenni. Könnyű volt a házzal dolgozni, mivel az elmúlt időkből tiszta szerkezetek öröklődtek át. A nyitott tetőtérrel, s a padlóba épített üvegpanelekkel a szintek közötti vizuális kommunikációt biztosítottuk. Az építőelemek közti malter a töretlen optimizmusunk volt. Én azt kívánom, hogy minél tovább haladjunk egymás mellett Winkler Gáborral, a stafétavivővel, hiszen minél hosszabb a közös út, annál nagyobb szakmai tudás kerül a birtokunkba. Ha pedig már nagyon szükséges, akkor mi elkezdünk futni."
Az ünnepélyes beszédek után a vendégek körbejárhatták a négyszintessé vált épületet, és megtekinthették Bányász Éva és Galgóczy György képzőművészek alkotásait. A ház még egy hónapon keresztül nyitva áll majd, s a kiállítás anyagával várja az érdeklődőket.
Mint azt Babarczi úr az Építészfórumnak elmondta, a spanyol székhelyű cég elnök-vezérigazgatója dr. Fabio Beccaria nagy műpártoló, és a hazánkkal szomszédos országokban, így Bukarestben és Pozsonyban is hasonló módon műemléki épület felújítása révén igyekeznek megvetni a lábukat. A mostani sikeres együttműködést a RAS Stúdióval pedig továbbra is szeretnék fenntartani, és a pozsonyi ház átalakításával is a fiatal építészeket bízzák meg.
Rosta Csabától megtudtuk, hogy a Fejérvári Ház korábban a Kaiser Food Kft. tulajdonában volt, és a rekonstrukciós tervek a tulajdonjoggal együtt cseréltek gazdát. "A beruházót dicséri, hogy a konzervativizmust és a modernizmust szerencsésen ötvözi. A mediterrán műemlékszemlélet pedig abban nyilvánul meg, hogy képesek modern életet élni e házban. A beruházó abszolút tudatosságát jelzi, hogy a képzőművészetet háztartozékként kezeli, s indirekt kultúratámogatásként egy hónapra megnyitja az épületet a nagyközönség előtt. Hiszem, hogy az utazásból sokat lehet tanulni, de személyes felelősségünk a régi, tipikus dolgok, például itt a győri burcsellás tetőszerkezet megtartása. A részlet és az anyag a kapocs. A tér építéséről drasztikus döntést kellett itt hoznunk, de ezt a barátságos részletek oldják. Minél semlegesebb a helyszín, annál inkább dominálnak a részletek: a kovácsoltvas kapu, a lépcsőkorlát finom rései."
Csordás Izabella