Épületek/Lakóépület

Atelier Galatea — a modern székely ház

2022.09.13. 07:58

Antal Zoltán tervével nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a székely ház archetípusának a modernitásba való átültetése. Erős érzelmi indíttatású feladat, amelynek indoklása megosztó érvekre támaszkodik. A következő írás és az abban bemutatott ház megpróbál állást foglalni és példát mutatni tradíció és modernitás fúziójára.

A modern ember értelmi tevékenysége az absztrakció felé haladt, és lassan kikopott belőle az az analógiára épülő közvetett belső világ, amely az érzékekre hat. A túlvilágot kezdte el szembeállítani a közvetlen tudattal. A modern építészet válsága, hogy meg akart szabadulni az élettelen stílusokat imitáló koroktól, és a hagyományos lakóház fejlődése megtört a globalizáció következtében. Végterméke az, hogy a házak torzultak, absztrakt formákat és gondolatokat kezdtek el követni. A szellemi űrt nem tudták kitölteni, mivel a transzcendencia már nem kapott szerepet. A hangsúly az emberről átkerült a globalizáció termékeként létrejött problémákra, amelyek tagolatlanok, és nincs kezdetük, se végük. A tér problémává vált, és eltűnt az emberi élet útkeresésének térbeli gondolata.

A globalizáció következtében a ház további fejlődése megakadt. A városkép torzult, felhígult a külföldről importált stílusjegyekkel, különböző anyagok módosították az addig kialakult hagyományos szerkezeteket. A lakóházak organikus fejlődése megakadt, szép lassan az enyészetté vált. Olyan művészi stílusirányzatok kerekedtek felül egész Európában, amelyek a művészi formák keresésének teljes szabadságát hirdették. A lakóháztervezés átalakult művészeti útkereséssé, így fosztva meg a magyar nemzeti stílust a népies elemektől és hagyományoktól, amelyek eddig természetes korlátok közé zárták.

Az építészet célja, hogy egy adott helyszínből helyet csináljon, a benne rejlő értelmet és lehetőséget felszínre hozza lakói által. A tornác, mint egykor létfontosságú elem a modern ember számára elhanyagolható. Abban a világban, ahol a segédeszközök váltak létfontosságúvá, és egyfajta virtuális világ jött létre, a létezés kérdései pusztán fiziológiai hatásúak.

Koncepció

Ennek a háznak a kiindulópontja egy tanulmány, amely arra tesz kísérletet, hogy a régi székely házak formai és térbeli méreteit megőrizve újrafogalmazza azokat modern és kortárs szellemben. A példás ház méretei nem változtak, ellenben a külső tornác beépítésre került. Az így létrejött tér megőrizte a tornác jellegét, a tér nyitott, átlátható és a fény átjárja az egész házat a két sarokablakon keresztül, amely a tornácot szimbolizálja. A tér nyitottságra szeretett volna törekedni – amely a régi világ természetközeliségét szimbolizálja – és ezáltal megőrizni azt a harmóniát, amit a parasztház jelentett ember és természet között. A ház méretéből adódóan a belső teret vizuálisan megnyújtottam a panorámás ablaknyílások és egy új tornác segítségével, így az újonnan létrejött belső tér már nem szűkös, hanem tágas és a bent-kint kapcsolatot erősíti.

A hely szelleme

A vizuális kapcsolat a ház és a hely között az ablaknyílásokon keresztül a templomokra fókuszált nézőpontok jelentik. A hálószobából a csíksomlyói templom, a nappaliból a csíktaplocai templom, míg a tornácról a csobotfalvi templom látható. Próbáltam úgy elhelyezni az ablaknyílásokat, hogy az ne csak egy vizuális élmény legyen, hanem a hitben is erősítsen, lélektani szerepe legyen a háznak, ami nélkül nincs élet. Ezt fokozni próbáltam a fa szerkezet őszinte megjelenítésével, ahol a szerkezet egyben maga a dekoráció. A szerkezet között nyárfa panelok kaptak helyet, textúráik igazi festői tájképet szolgálnak a belső térnek, amiket egy panorámás ablaknyílással hoztunk kapcsolatba. A két belső teret egy fém körlépcső kapcsolja össze. Nincsenek vizuális határok; a kert, terasz, és belső tér harmóniában együtt tud dolgozni.

A belső tér

Összességében a fény-árnyék játék, az anyagok használata, a külső faborítás és annak játéka, a különböző lambériaméretek és a körablak megjelenítése az én vízióm arra, hogyan lehet egy modern parasztházat építeni, annak méreteitől nem elrugaszkodva lépni túl a formán úgy, hogy a természet kapja a hangsúlyt, és az építészettel (szerkezet / fény / anyag) tudjon kapcsolódni.
Az épület egy olyan formai archetípusra támaszkodik, ami fontos szerepet töltött be az itteni népek életeben. Ez maga az égbolt; a sátor alakú terek és az ég közös kapcsolata. A nappali nyitottsága, ahol a legtöbbet vagyunk, egy kör tetőablakon keresztül hozza létre a kapcsolatot köztünk és az égbolt között. Továbbá helyet kapott a nappalinál egy olyan nyitott átrium, amely a manzárddal kommunikál egy körlépcső segítségével, amely mint szobrászati elem jelenik meg.
A tető ablakszegély kiképzése, a bejárati ajtó, a két tornácvégződés, a hagyományos Saxonia cserép és a szarufák végei mind a ház alapvető formai felépítésére utalnak – a háromszögre és a körre. Előbbi azt a harcos csoportot szimbolizálja, amely a székelységet, mint határvédőket volt hivatott reprezentálni; utóbbi pedig fontos kapcsolatukat a természettel.

A külső tér

A külső lambéria megjelenítése is a háromszög felépítésére szeretne utalni. A léptékváltásban és síkváltásokban három különböző formájú lambéria segít egy olyan tagoltságot, léptéket és felépítést biztosítani a háznak, amely arra hivatott, hogy kihangsúlyozza a tetőt, mint legfontosabb építészeti elemet. A tető egy olyan fontos eleme a magyar építészetnek, amit többet és jobban kellene hangsúlyozni, nem feltétlenül formai variációkban.
A lambéria tagoltsága a homlokzatokon az oromfalak léptékét leszűkíti, izgalmasabbá és vibrálóvá teszi. Egy vizuális élményt nyújt a ház fala, nem egyszerű vakolat. Ehhez az élményhez három típusú lambériát használtam, különböző szélességgel és különböző falcolással. A síkok egymás között finoman el vannak tolva, így ugrálva felfele kap központi szerepet a ráhelyezkedő tető.

Végezetül, a tanulmány elődeink természetközeliségéből, abból az alaptézisből indul ki, hogy közvetlen kapcsolatban éltek együtt a természettel és az évek során betöltött funkciójukkal (határőrök). Mindez együtt határozta meg számomra a modern székely házat, ahol nem a méret és a ház nagysága az elsődleges szempont, hanem a nyitottság, vizuális kapcsolatok, formai és térbeli őszinteség, egyszerűség.

A cím az ókori görög mitológiából inspirálódott, aminek az üzenete abban rejlett, hogy ha valamit egészen odaadóan művelünk, akkor létrejöhet egy másik dimenzió, aminek üzenete van és tartalommal bír, jelen esetben a modern székely ház, annak tartalmi és vizuális újrafogalmazása. A legmodernebb technikai megoldásokkal és kivitelezésükkel jött létre az a modern székely ház, ami jó példa lehet a fiatal családoknak a tradíció és modernitás fúziójára.

Antal Zoltán

szerk.: Nagy Zoltán