Átok ül a telken
„Nevetségesnek tartom, hogy a főváros legnagyobb beruházásának tervezését egy olyan építészre bízzák, aki nem fizette ki azoknak a munkáját, akik eddig részt vettek az illető építész munkáiban.“
Eltér István kamarai elnököt a nagy port kavart Városháza Fórum pályázatról és a központi tervtár ügyéről kérdeztük.
Eltér István kamarai elnököt a nagy port kavart Városháza Fórum pályázatról és a központi tervtár ügyéről kérdeztük.
Építészfórum: Mi a kamara álláspontja az Erick van Egeraat által „egyénileg” megnyert Városháza Fórum pályázattal kapcsolatban?
Eltér István: Teljesen egyéni véleményem van. Elöljáróban annyit, a teljes ügyet jól ismerem, mert az összes előzményben részt vettem zsűritagként, vagy még annál is magasabb pozícióban, zsűrielnökként, társelnökként. S persze azt is tudom, hogy ez mennyire régi téma – kétszáz éves ügy. Már Martinelli sem tudta befejezni a tervét. Meggyőződésem, hogy átok ül ezen a telken. A tervekre visszatérve, valószínűleg a városnak erre a telkére született a legtöbb terv, melyek között nagyon sok jó is volt már. Egyet kiemelnék, nem a legutóbbiak közül, hanem egy korábbi fázisból. Zoboki Gábor nem építette volna be a telket, hanem szabadon hagyta. Ez kardinális változást hozott, az összes többi terv – toronnyal vagy anélkül – beépítésre tett javaslatot.
Ami a legutóbbi pályázat első díjas tervét illeti, abban nincs nagy véleménykülönbség, hogy a tervet építészeti szempontból nem tartották rossznak. A probléma nem ebből adódik, hanem a közbeszerzés módjából, amit itt alkalmaztak. A közbeszerzési eljárásban ugyanis – a jogszabályoknak megfelelő módon, de mégis eléggé furcsán – úgy fogalmaztak, hogy a két lépcsős rendszerben az első fázisban magánszemély és jogi személy egyaránt indulhat. Ez alapvető problémát jelent, mert aki magánszemélyként indult, annak így több előjoga volt, mint azoknak, akik céges háttérrel jelentkeztek az előminősítésre. Így fordulhatott elő, hogy az előminősítést elérő cégektől azután csak egyetlen pályamű benyújtására adtak módot, ami furcsán korlátozza a cégeken belül egyenként jelentős referenciával rendelkező építészek lehetőségeit. Ilyenformán pedig a nyertes Egeraat – az építészeti produkciót illetően nyert ugyan, de időközben kiderült, hogy mint magánszemély, mégsem rendelkezik jelenleg olyan céges háttérrel itt és most, amivel el tudná végezni a feladatot. Ez mindenképpen bizonytalan helyzet, ami közbeszerzési eljárásban megengedhetetlen. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ez a magánember időközben a korábban számára jó hátteret jelentő cégekre csődvédelmet kért, illetve budapesti irodáját váratlanul bezárta, és bizonyos ügyek máig lezáratlanok, akkor itt mindenféleképpen baj van. Nevetségesnek tartom, hogy a főváros legnagyobb beruházásának tervezését egy olyan építészre bízzák, aki nem fizette ki azoknak a munkáját, akik eddig részt vettek az illető építész munkáiban. Ezt mindenképpen elítélem, és felül kéne vizsgálni. Akármennyire jó a jog, a gyakorlat és a végeredmény nem jó.
ÉF.: A központi tervtár ügyében mi a kamara álláspontja?
E. I.: A tervdokumentációk központi nyilvántartása ügyében – más megoldás nem lévén – a 277/2008-as kormányrendelet alkotmánysértő rendelkezéseinek visszavonása érdekében az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Ez a rendelkezés nemcsak alkotmánysértő, hanem a szezői jogi törvénynek is súlyosan ellentmond. Nem arról van szó, hogy alapjaiban támadtuk volna azt, hogy tervtárra – úgyis mint levéltárra – szükség van, és ezt korábban jeleztük is a minisztérium felé, azzal hogy a megvalósítást egészen másképpen képzeljük. A kamara az Alkotmánybírósághoz fordult, magánszemélyek az ombudsmanhoz, a civil szervezetek pedig tüntetést rendeztek, és petíciójukat átadták a szakállamtitkárnak. Ez így együtt el fog vezetni oda, hogy a rendeletet helyére fogjuk tudni tenni. Reményeink szerint nem az építész kötelessége lesz a tervtárnak leadni a tervdokumentációt, hanem a megbízó vagy az építtető, vagy a tulajdonos számára írják ezt elő. Egyúttal azonban arra is ügyelni kell, hogy az építész élhessen szerzői jogaival, és ennek módját szintén rögzíteni kell a jogszabályban. A helyzet nem egyszerű, mert a megrendelő és az építész közötti szerződésben már olyan jogok vannak kikötve, amely nemhogy átadásra nem jogosítja fel a tervezőt harmadik fél felé, hanem a dokumentációba történő betekintést is tiltja bárki más felé az építészen keresztül.
