„ATRIUM – A közelmúlt építészeti öröksége” konferencia
2013. január 7-én került sor a győri Széchenyi István Egyetem Építész Műteremházában az ATRIUM (Architecture of Totalitarian Regimes of the XXth Century in Urban Management) projekt keretében szervezett konferenciára, ahol építészeti és turisztikai témájú előadások mutatták be a XX. század épített örökségének értékeit és megőrzésének lehetőségeit. Veöreös András egyetemi docens beszámolója.
2013. január 7-én került sor a győri Széchenyi István Egyetem és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezésében az ATRIUM (Architecture of Totalitarian Regimes of the XXth Century in Urban Management) projekt keretében „A közelmúlt építészeti öröksége” című konferenciára. A megyei Építész Kamara által akkreditált rendezvénynek az egyetem Építész Műteremháza adott otthont. A szeminárium az uniós támogatással megvalósuló projekt negyedik munkacsomagjához igazodva teremtett lehetőséget az eddig elvégzett munka és a hátra levő feladatok bemutatására, megismertetésre.
A teljes projektet bemutató bevezető után hat építészeti és egy turisztikai témájú előadás mutatta be a XX. század épített örökségének értékeit, megőrzésének lehetőségeit. A kávé- és ebédszünetben a résztvevőket az önkormányzat büfével látta vendégül. A megjelenteket a rendezvény házigazda-levezető elnökeként prof. dr. Koppány Attila egyetemi tanár, a projekt vezetője köszöntötte.
Az ATRIUM projektet Horváth Tamás egyetemi tanársegéd ismertette. Előadásában vázolta, hogy a tudományos, építészettörténeti kutatómunka képezi az alapját a 11 országot érintő nemzetközi projektben résztvevő 18 partner által összeállítandó digitális katalógusnak, illetve az Európai Unió által elismert majdani kulturális útvonalnak. A kutatómunka eredményei részben már elérhetők a projekt webhelyén. A kiállított dokumentumok közül meg kell említenünk az építészettörténeti kutatást röviden bemutató brosúrát – melynek magyar nyelvű változatában megtalálható Winkler Gábor Győr 20. századi városépítés-történetét bemutató tanulmánya is – és az esettanulmányokon alapuló kutatás eredményeit részletesen bemutató és elemző angol nyelvű kötetet. A projekt munkatársai jelenleg egy kézikönyv kidolgozásában vesznek részt, melyben a totalitárius rezsimek építészeti örökségének bölcs kezeléséhez és gazdasági lehetőségeinek kihasználásához szükséges ismereteket foglalják össze.
A szakmai előadásokhoz az alaphangot prof. dr. Winkler Gábor egyetemi tanár Győr teljhatalmi építészetét ismertető előadása adta meg. Az előadás a korszakra is jellemző monumentális építészet több évezredes múltjára hívta fel a figyelmet, majd bemutatta a XX. század diktatórikus társadalmainak legfontosabb megépült, vagy meg nem épült építészeti példáit, végül ismertette a projekt során feldolgozott vagy feldolgozásra váró győri épületeket.
Fátrai György egyetemi docens Motivációk és karakterisztika című előadásában a XX. század második felében alkalmazott építőanyagokat, épületszerkezeteket és építési technológiákat foglalta össze. Az előadás szemléletesen mutatta be a háború utáni évek hagyományos építéstechnológiai ismeretekkel rendelkező szakembergárdája és a következő időszak politikai oldalról támogatott, ugyanakkor a megfelelő szaktudást nélkülöző építőipari közreműködőinek munkája közötti színvonalbeli különbséget, amely tervezési és kivitelezési szinten egyaránt megmutatkozott.
Veöreös András egyetemi docens csehországi példán, a világörökségi listán szereplő brünni Villa Tugendhat helyreállításán keresztül mutatta be, hogy egy XX. századi épület milyen műemléki értékeket hordozhat, és, hogy a hazaihoz hasonló finanszírozási rendszer mellett hogyan lehet a felújítás során a műemléki szempontokra fókuszálva szakszerűen, restaurátori elvek mentén rekonstruálni egy részben elpusztult épületet.
Ebédszünet után Kiss Szabolcs, az Incorso Építész Műhely tervezője látványos előadásmóddal ismertette a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár felújítási terveit. Az 1978-ban tervezett épület mind műszaki, mind pedig funkcionális szempontból megérett a ráncfelvarrásra. Az ATRIUM projekt keretében elkészített engedélyezési- és kiviteli tervek az épület építészeti értékeit szem előtt tartva öntik korszerű köntösbe a közösségi terekkel bővített könyvtárat.
Kuslits Tibor egyetemi adjunktus a szocialista építészet magyarországi fellegvárának, saját szülővárosának, Dunaújvárosnak az építéstörténetét mutatta be rendkívül hitelesen és érzelemgazdagon. Az előadás tárgyilagosságával, országos és nemzetközi összefüggésrendszerbe helyezve a témát kiválóan érzékeltette a tárgyalt időszak elismerendő építészeti és társművészeti értékeit. Az újonnan alapított város tervezési munkálatait irányító Weiner Tibor életútjának bemutatásán keresztül a korszak társadalomszerkezetét ismerhette meg a hallgatóság. A városszerkezet kialakulásának ismertetése után az előadó rámutatott, hogy a szocialista-realista építészetet jellemző historizálás korántsem kizárólag a kelet-európai diktatúrák sajátossága, hanem ebben az időszakban ugyanígy megjelenik a nyugati, demokratikus országokban is, tehát egy világméretű, államformától és politikai berendezkedéstől független építészeti irányzatról van szó. A bemutató értékét tovább növelték a konferenciát megtisztelő Szabó Imre, Dunaújváros főépítészének hozzászólásai.
Az építészeti témájú előadások sorát Révi Zsolt, Győr Megyei Jogú Város Főépítészének bemutatója zárta le. A főépítész a – szakma számára nyilvánvaló, de a laikusok által többnyire fel nem ismert – építészeti értékek közérthetővé tételének, megismertethetőségének és hasznosíthatóságának kérdését boncolgatta. A XX. század második felének építészetét, melyet a köznyelv egyöntetűen szocreál névvel illet három csoportra bontotta: az ötvenes évek építészete, a későbbi szocialista korszak historizáló jellegű építészete és ugyanebben az időben a modernista jellegű építészet. Az egyes csoportokba sorolható épületek városszerkezeti összefüggésrendszerben tárgyalva jól megfogható, tehát turisztikai szempontból is jól kezelhető városi tengelyekre fűzhetők fel. A fejlesztési tervek készültségi foka lehetővé teszi, hogy a fellépő igények mentén a város élni tudjon a XX. századi épített örökségét is érintő lehetőségeivel.
Az építészeti előadások után dr. Fekete Mátyás közgazdász, főiskolai tanár a turizmus szempontjai felől megközelítve beszélt a XX. század épített örökségének turisztikai hasznosításáról. Hangsúlyozta a turizmus gazdaságélénkítő szerepét, majd szempontokat mutatott a laikusok szemében általában csekély népszerűségnek örvendő építészeti emlékek hasznosításához. Kifejtette, hogy míg ezek az épületek önmagukban nem tudnak turisztikai célponttá válni, addig az azokhoz kapcsolódó események, történetek, az építés és a használat társadalmi összefüggéseinek ismertetése már vonzóvá teheti őket. Ezután részletesen bemutatta az európai kulturális útvonalak rendszerének felépítését és jelentőségét, külön hangsúlyozva a Magyarországot is érintő útvonalakat.
Az előadások közötti szünetekben és a hivatalos zárszó után lehetőség nyílt az előadók és a vendégek közötti párbeszédre, illetve a sajtó tájékoztatására.
Veöreös András
