Avant-garde múzeumépület a lengyel Kantornak
A lengyel avant-garde apostolának számító Tadeusz Kantor által megálmodott művészeti intézmény, a Cricoteka a művész halála után negyed századdal, a Wizja és az nsMoon Studio közös tervezésében, egy krakkói erőmű felélesztésével tavaly végre megvalósult.
Tadeusz Kantor világhírű lengyel festő, szobrász, performer, drámaíró és színházi rendező, kiemelkedő avant-garde művész világéletében szorosan kötődött Krakkóhoz, ahol élete nagy részét töltötte. Itt tanított, a náci megszállás alatti ellenállásban itt hozta létre független színházát, majd különböző vizuális és előadó művészeti kísérletei is a dél-lengyel városhoz kötötték, végül itt is hunyt el 1990-ben.
Kantor a mindennapi élet tárgyait gyakran emelte új kontextusba, így igen komoly tárgyi gyűjteménye alakult ki, amelynek dokumentálására élete utolsó éveiben Cricoteca névvel ő maga hozott létre archívumot és az experimentális élményekre nyitott művészeti oktatási intézményt. A Cricoteca azonban sokáig nem talált megfelelő otthonra, gyakran költözött, a Kantor életművét feldolgozók szerint méltatlan körülmények között tengődött, nem felismerve és kiemelve annak fontosságát. 2006-ban Krakkó város vezetői úgy döntöttek, hogy nemzetközi tervpályázatot írnak ki a gyűjtemény állandó otthonának megteremtése érdekében.
Az építés helyszínéül egy Visztula parti elhagyott kisebb erőművet jelöltek ki, pompás rálátással az óvárosra. A városvezetés azonban a jogszabályra hivatkozva kikötötte, hogy az épületet eredeti formájában kell megújítani, a kiválasztott tervezők szándéka azonban az volt, hogy az erőműre alapozott új épület olyan erőteljes építészeti kontrasztot nyújtson, ami jól szimbolizálja a teljes kantori életművet. Így – akárcsak Kantor tette volna – az erőmű, mint meglévő tárgy, kifordítva eredeti használatából, új kontextusba kerülhet.
A Wizja és az nsMoon Studio közös tervezésében 2014-ben megvalósult Tadeusz Kantor Művészeti Dokumentációs Központ és Múzeum körbefonja az eredeti állapotában megújított erőműépületet, köré hatalmas rozsda hatású, sprőd ipari jellegű keretet rajzolva. Az egész folyópartra hatást gyakorló, a környezetét építészetileg felrázó 5342 négyzetméteres épület szabályosan tükröt állít a meglévő világra, mid a Visztula, mind a régi épület tisztán tükröződik a felé emelt új tömbben. Piotr Newara a nsMoonStudio építésze elmondta, hogy a projekt direktben reflektál Kantor életművére, így maga az épület válasz „Az ember és az asztal” című munkájára, ahol a hatalmas méretű, többszörösen felnagyított bútordarab ránehezedik az emberre.
Az erőmű szerény, visszafogott századelős téglaépülete önmagában nem adott megfelelő választ az avant-garde elképzelésekre, így az új, rátelepedő szárnnyal kellett azt kontextusba helyezni. A régi épület foglalja magába a könyvtárat és az előadótermet, az új szárnyban pedig nagyvonalú, flexibilis kiállítóterek kerültek kialakításra. A folyópartnak is teljesen új arculatot adó központ fémburkolatot kapott, ezzel számos tükröződési lehetőséget is kirajzolva. Nawara kiemelte, hogy az épület mindenképpen meghatározó, megkerülhetetlen, karakterisztikus darab kíván lenni mind a város építészeti világában, mind annak kulturális életében.
Bán Dávid
