Az ár elvonultával 1.– A Dóm Építész Műterem és a Neo Építészműhely árvízi tervei
Sorozatunkban bemutatjuk A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízzel sújtott települések újjáépítéséhez ajánlott terveket. Alábbiakban a Dóm Építészműterem Kft. és a Neo Építészműhely Mérnökiroda Kft. munkáját tekinthetik meg.
Dóm Építészműterem Kft.
Előzmények – tervdokumentáció célja
Tervünket a Magyar Építész Kamara honlapján megjelent, a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága által kiadott felhívásra készítettük el. A felhívás célja, az építésügyért felelős miniszter által ajánlott családi ház tervállomány létrehozása, amelyből a jelenleg árvízzel, belvízzel sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken élő károsultak új lakóház építése esetén választhatnak. Az ajánlott tervek elsősorban egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, tájba illő, hagyományos családi házak építéséhez kell, hogy készüljenek, különböző méretű családok számára kialakítva. […]
Építészeti koncepció
A tervezés célja, aktualitása, valamint a helyszín adottságai egyértelmű, tiszta koncepciót követelnek: REGIONALITÁS – TIPOLÓGIA - RACIONALITÁS, melyet az alábbiakban fogalmazunk meg:
Regionalitás, regionális jelleg
Ajánlott terveink készítésekor elsődleges célunk volt, hogy megtaláljuk azt a szemlélet- és kifejezésmódot, amellyel át- és megérezhetjük azt a helyet és helyzetet ahová jelen terveink készülnek. Szeretnénk megismerni a hely múltját, valamint a jelen aktualitásának mély valóságát is. Gondolkodásunk egyik alapja a szerénység és a helyhez kötöttség, illetve szembenállás a globalizált világ átmeneti divatáramlataival.
Az Északi- Középhegység Északkeleti részének tipológiája
A népi építészet, népművészet tudósít a helyről, felvilágosít egy-egy régió, táj természetes adottságairól, a mikrokörnyezet ma már általunk nehezen felismerhető jellegzetességeiről.
„A hegyvidékek a lejtős terepre illeszkedő, viszonylag rövid épületeket igényeltek. A jellemző építőanyag a fa, a tetők cseréppel, gyakran zsúpfedéssel készültek, a falakat kezdetben fából, majd vályogból, a kőben gazdag területeken kőből építették. A fa mint általánosan használt építőanyag figyelemre méltó szerkezeti tudást fejlesztett ki ezeken a területeken. E területen az Alföldre és a palóc építési szokásokra jellemző megoldások kombinációja alakult ki. Az épületek lejtős területeken jellemzően keskenyek, tornác nélküliek, míg a viszonylag sík területek településeiben a közös fedélszék alatti tornácos kiképzésűek terjedtek el.”
Racionalitás
Az újjáépítés során a hagyományokból fakadó funkcionális alapok, fejlődési irányok követése a tervezési koncepciónk vezérfonala. A falusi ház telepítése oldalhatárra történik. A falusi ház az átmeneti tereket biztosítja: van, ami még nem „benn”, van, ami már nem „kinn” van. A háznak közepe van. Közepén van a fűtése, akár központinak nevezzük, akár nem. A közepe a helységeket nem elválasztja, hanem összekapcsolja. A ház kiemelt és nagyon fontos helye a konyha és az étkezőasztal. A konyha a mindennapok szentélye. A falusi házban egyszerűek és tiszták a közlekedő utak. Az anyaghasználata szerény, törekszik a kevés fajta anyag használatra, ami nem szegénységet, hanem inkább nemességet jelent. A ház központi kiszolgálóegysége: étkező-előtér, konyha, kamra, wc, fürdőszoba és fűtés.
Ütemezési lehetősége van a háznak:
I. ütem: kétosztatú ház
II. ütem: háromosztatú ház
Tervezési cél a minimális költségszintű lakóház:
I. ütemben alapvető funkció biztosítása
II. ütemben a hagyományos fűtés biztosítása
A legegyszerűbb és legolcsóbb építőanyagok használata (egyfajta tetőgerenda, lehető legkevesebb fajta építőanyag, egyfajta nyílászárók, lehetőség szerint házilagos kivitelezhetőség)
A lehető legkevesebb kivitelező szakma bevonása
Tervezési program
A tervezett épületek minél hamarabb megépíthető „szükségházak” legyenek, konkrét tervezési program, valós megbízói igény meghatározása nélkül. Ennek megfelelően az épületek egyszerűek valamint racionális szerkesztésűek, a funkciót és léptéket követő alaprajzi egységekből épülnek fel, mely a bővíthetőséget, ütemezhetőséget is lehetővé teszi. Az egyes egységeken belül a belső elosztás, tagolás biztosítja a más-más méretű családok, generációk igényei szerinti különböző, egyedi kialakítás lehetőségét.
Építészeti kialakítás
Az épület tömege, alaprajzi kialakítása a tájegységre jellemző formákat, arányokat követi a településekre jellemző, oldalhatáron álló beépítéshez igazított, utcára merőleges gerincű földszintes beépítéssel. A közös fedélszék alatt található az egytraktusos, két- illetve háromosztatú épület valamint a homlokzatig kifutó tornác. A teljes építmény a helyszíni adottságokhoz, irányadó vízszinthez igazodó magasságú lábazatra épül (ami a mértékadó árvízszint, illetve a belvizes területen az utóbbi 10 évnek a településre, településrészre jellemző legnagyobb belvízszintje), a tornác bejáratánál előlépcsővel.
A ház alaprajzi egységei a következők:
- Utca felöli lakószoba;
- Központi kiszolgálóegység – az épület bejáratával, előtér-étkezővel, a konyha- és fürdő egységekkel;
- Kert felőli lakószobaegység (több méretben, válaszfalakkal több helységre oszthatóan);
A minimális lakhatási igényeket, vagy kisebb családok lakófunkcióit az I. és II. egységből álló épület is biztosítani tudja. Nagyobb létszámú családok esetében minta az egy vagy akár két ütemben is megvalósítható 3 egységből álló családi ház. Mindkét esetben az épület mellé kültéri terasz sorolható a következő ütemhez előkészített alapokra. A terveken ábrázolt épületeket a következő kombinációkban javasoljuk kialakítani:
I. változat ~ 2 fő - bruttó 45 m2:
egyszobás lakóépület,
minimális költségvetéssel megvalósítható,
alapvető igényeket kielégítő funkcionális elrendezés, melyet nagyobb létszámú családok első ütemként megépítve használatba vehetnek, következő ütemben kiegészítve a kívánt méretre.
II. változat ~ 4 fő - bruttó 65 m2:
kétszobás lakóépület,
külön szülői és gyerekszoba alakítható ki (igény esetén nappali és hálószoba).
III. változat ~ 5 fő - bruttó 70 m2:
2+fél szobás lakóépület,
külön szülői és gyerekszoba alakítható ki (igény esetén nappali hálószoba, gyerekszoba).
IV. változat ~ 6 fő - bruttó 75 m2:
2 szobás lakóépület,
külön szülői és egy nagyméretű gyerekszoba alakíthatóak ki hálófülkékkel,
nagy létszámú családok elhelyezésére is alkalmas.
A hagyományos épületeket idézi a homlokzatalakítás is. A viszonylag keskeny hosszú nyílások zsalugáterrel zárhatóak. Az oldalhatár felőli oldalon csak szűk szellőző ablakok találhatóak a kiszolgáló helyiségekben. Anyaghasználatban a fa teherhordó szerkezet dominál. A falak előregyártott rétegragasztott tömör fa panelekből készülnek, gerendás födémmel egybeépített fa fedélszékkel. Az előregyártott szerkezeti elemeknek köszönhetően a kivitelezés átfutási ideje jelentősen lerövidíthető a hagyományos szerkezetépítéshez képest. A belső térben a válaszfalak az egyes elrendezéseknek megfelelően elhelyezhető falazott szerkezetűek. A padlástér átszellőztetett, nem járható kialakítású, hézagos lécváz burkolatú oromfallal. A homlokzatokra vakolt dryvit szigetelő rendszer kerül. A tornác (akár bontott anyagból készült) fa vázszerkezetű árnyékoló lécburkolattal ellátott.
Alaprajzi elrendezés(ek) – funkcionális működés
Az épület bejárata az udvar felőli homlokzat középső részén, a központi kiszolgáló egységben van, az ajtó mellett cipő-, kabát- és ruhatároló szekrénnyel. A fogadó térben található az étkező-konyha asztal ülőpaddal. A bejárattal szemben van a fürdőszoba, mosdó, wc, zuhanyzó berendezésekkel, mellette a konyha mosogatóval, tűzhellyel, mosógéppel, hűtővel és élelmiszertárolásra is alkalmas átszellőztetett tároló szekrénnyel. Az lakótérben áll a fűtést-sütést-főzést biztosító szilárd tüzelésű vízteres kályha-kandalló. Az utca felé nyílik a lakószoba. Berendezése változtatható, háló és nappali funkciókat egyaránt szolgálhat. A központi térből a kert felé további szobahelyiségek nyílhatnak, a különböző verziókban eltérő kialakítással. Ezek elsődlegesen gyerekszoba funkcióval működnek. […]
Felhasznált irodalom:
Dr. Meggyesi Tamás – Nagy Béla: Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája – Lakásinform Bt. 1986 Budapest
Dr. Reischl Gábor: Mezőgazdasági építészet és vidékfejlesztés – 1993 Gödöllő
Neo Építészműhely Mérnökiroda Kft.
Előzmények:
Felsőzsolca városa a Bükk hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán, a Bódva, a Sajó és a Hernád folyók völgyeinek metszéspontjában fekszik. Felsőzsolca közvetlen szomszédja Miskolc MJV, a két város, ill. a városközpontok között alig 5 km a távolság. A régészeti és történeti kutatások eredményei arról tanúskodnak, hogy a település környékén már az ősidőkben letelepedett az ember. Az első írásos adat a településről 1281-ből maradt fenn. Ebben az oklevélben egy birtokvitát a felek úgy zárták le, hogy a Sajó folyó a mindenkori határ Miskolc és Zsolca között. A középkorban Zsolca virágzó település volt, a törökök azonban feldúlták. A XVI. század derekától protestáns főurak az új birtokosok. (Rákócziak, Dőryek, Szirmayak)
A szabadságharc során kétszer is súlyos károk érik a falut, a cári csapatok fosztogattak, ill. a zsolcai csatában az ütközet során felgyújtják a községet, és ismét kifosztják az uradalmi kastélyt s a birtokot. 1867-ben az országban másodikként emlékművet állítanak a szabadságharc honvéd áldozatainak, ill. a zsolcai csata emlékére. A XIX. sz. végén a település lakossága nagyjából fele-fele arányban foglalkozott mezőgazdasággal, iparral, ill. kereskedelemmel.
A kiegyezés után rohamosan fejlődő Miskolc ipari munkásainak Felsőzsolca is segített letelepedni, így jelentősen nőtt a lakosság száma. Valamint a századforduló tájékára megváltozott a lakosság foglakozás szerinti megoszlása, nagyjából fele-fele arányban foglalkozott mezőgazdasággal, ill. iparral és kereskedelemmel. A két világháború között intenzív közösségi élet folyt a településen. Mindkét világháború veszteségeket okozott a falunak, az utóbbiban közel 200-an vesztették életüket, a háborúk áldozatainak 1991-ben emeltek emlékművet.
A háború után a megye jelentős iparvidékké vált, Felsőzsolca népessége ismét nőtt, főként Miskolc közelsége miatt, 1980-ra már hétezernél is több lakosa volt. A település fejlődött, új utcák nyíltak, új lakások épültek és az intézményei is gyarapodtak, először nagyközségi, majd 1997-ben városi rangot kapott. Az ezredforduló környékén és napjainkban ismét új utcák létesültek, modern lakásokkal, társasházakkal, valamint az intézményi épületek megújulása is elkezdődött. A város határában, 2005-ben ipari park létesült, 2008-ban pedig átadták az új sportcsarnokot és rendezvények házát.
Miskolc keleti szélén, Zsolca felé eső részében, a közelmúltban több nagyáruház nyílott (AUCHAN, METRO, BRICO STORE, DECACTHLON). […]
A városban komolyabb árvízi helyzet kétszer alakult ki. Mindkettő a környezet átépítése miatt következett be. Az első 1974-ben, valószínűleg ez is az árterületek, beépítése miatt alakulhatott ki. Ezen második, 2010-es árvíz, valószínűleg szintén a nem kellően átgondolt ártéri beépítésekre vezethető vissza.
A területre jellemző épületforma, anyagok, beépítés:
Felsőzsolcán egységes utcaképpel a településre jellemző lakóépületek kevés helyen voltak házsorszerűen megtalálhatóak. Ilyen utca volt a Petőfi utca.
A településen hagyományos háromosztatú házak voltak, melyekhez a gazdasági épületek csatoltan épültek hozzá. A házak minden esetben oldal tornácosak, ritkábban első tornáccal is rendelkeztek. A tornácoknál a kiváltásokat egyaránt építették fa oszlopos vagy falazott pilléres megoldással. A tetőforma általánosan oromzatos kontyolt nyeregtető, vagy kontyolt nyeregtető. Az alkalmazott falazati megoldások közül a leggyakoribb a vályog és a vert fal, ide vezethető vissza az óriási pusztítás. A házak kialakítása egyébként a hagyományos falusi beépítés szerint valósult meg, oldalhatáros, kis előkertel, sok esetben keskeny telekszélességgel.
A házaknak talán egy Zsolcára jellemző sajátos motívuma van, az oromdísz. Ez a háztulajdonosok vallási hovatartozásának megfelelően változott (református, római katolikus). A területet nagy létszámban lakják görög katolikusok. Az ezeken az oromdíszeken található kettős kereszt nem az apostoli keresztet, hanem az un.: „oroszkeresztet” szimbolizálja. Ezt egészítették ki általánosan a tulajdonos monogramjával, illetve, az építés évszámával. Fenti oromdíszek a helyi gyűjteményben megtekinthetők.
Az ajánlott épület bemutatása:
Épület elhelyezés:
A településen a katasztrófát követően nagyon sok foghíj telek maradt. Ezek között sok a keskeny szélességű, főleg a régi településmagban. Az ajánlott terv erre a területre javasolt, hiszen itt lehetne elsősorban törekedni az autentikus épületek tömegszerű megjelenítésére. A tárgyi épület 11 m széles telken is elhelyezhető.
Alaprajzi kialakítás:
Az épület tervezésekor törekedtünk a területre jellemző külső jegyekkel bíró épülettömeg kialakítására, figyelembe véve a kornak megfelelő funkcionális követelményeket, az árvízveszély miatti padlószint emelést és a helyszínhez közeli építőanyagok felhasználást előtérbe helyezni. Az épület kis alapterületű: 66,35 m2, egy plusz két félszobás. Helyiségei: 1. közlekedő előtér, 2. étkező-konyha 3. nappali, 4.-5. két félszoba, 6. vécé és 7. fürdőszoba, valamint a 8. fedett nyitott tornác.
Kisebb átalakítással az épület három szobássá alakítható:
A 4. 5. helyiség ajtózott falfelületét az 1. helyiség rovására odébb tolva, illetve a 2. és 3. helyiség közé válaszfalat húzva.
Megjegyzés:
Természetesen ez a megoldás nem a legideálisabb, de miskolci tervezőirodaként szembesültünk és szembesülünk a településen azzal, hogy a kárvallottak sok esetben rendkívül rossz anyagi körülmények közé kerültek, például mindenüket elvesztették. Megoldásunknál figyelembe vettük az épületek további üzemeltethetőségét is, illetve azt hogy a tulajdonosok vagy nyugdíjasok, vagy fiatal házasok ezeken a keskeny telkeken. Tervünk elsősorban ezen ügyfélkörnek ajánl lakhatási lehetőséget.
Homlokzati megjelenés:
Az épület tömeg a Felsőzsolcán feltalálható XX. század eleji parasztházak mintájára készült.
Szerkezeti kialakítása:
A hagyományos építési technológiának általánosan megfelelő, de korszerű szerkezeti kialakításokat tartalmazó megoldással készül a tárgyi épület.
[…]
Alkalmazott anyagok és szerkezetek:
Az épület kialakításánál többfajta építőanyag is szóba jöhet. Elsősorban a területre jellemző és elfogadott műszaki megoldásokat alkalmaztuk, kiegészítve az árvízveszély miatti óvintézkedésekkel. […]
Ajánlott tervek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízzel sújtott települések újjáépítéséhez
vezető tervezők:
Murka István - DÓM
Eperjesi Szabolcs, Kiss Attila - Neo
szerzőtársak:
Nagy Nándor és Nyéki Anikó - DÓM
építész munkatársak:
Bazsó Ferenc és Molnár Sándor - DÓM
szakági tervező: Petrilla Zsolt - tartószerkezet
generáltervező: Dóm Építészműterem Kft., Neo Építészműhely Mérnökiroda Kft.
tervezés éve: 2010
bruttó szintterület: 45, 64, 69, 74 nm
megbízó: Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága (Dóm), VÁTI Tervtár (Neo)
