Az autómentes Tisza-partért

Rigó Mihály folytatja Szegedről szóló cikksorozatát. Legújabb tanulmányában a szegedi rakpart funkciójának megváltoztatásáról ír, az legyen ismét autómentes. 

Az autómentes Tisza-partért - A közlekedés helyett a rekreáció legyen a szegedi rakpart funkciója!
 

Mivel kissé hosszú ez a dolgozatom, az alábbi tartalomjegyzékkel szeretnék azoknak segíteni, akik nem akarják elolvasni az egészet:

• Szeged és a Tisza
• A helyszín
• A szándékom
• A rakparti út mai használói
• A rakparti út olyan, mint egy alagút
• A rakparti út időszakos használata
• Klinikai negyed a rakparti út mellett
• A hangos kisebbség terrorja
• A rakpart nem útnak épült, nem véletlen a rakpart név
• Mire használták eleink a hajózáson túl még a Tiszát?
• Mi a ma helyzet?
• Frontvonal a város közepén!(?)
• Mit gondoltak eleink a szegedi Tisza-partról, a rakpartról?
• A Tisza élőlény, akárcsak a Földünk. Egészségére Szegeden nagyon kellene vigyázni.
• „Szegednél tilos a Tiszában fürödni”?
• Schilsong János, az Oskolás Intézet Kft. innovációs vezetője javaslata, a „Szeged főutcája a Tisza” ideológia tartalommal kitöltésére
• Török Péter elképzelési. Az első tervező, aki át merte szakítani a belvárosi partfalat. A „betonbrutál” első megnevezője
• Vesmás Péter vezető tervező - Tér és Forma Építésziroda - elképzelése
• Egy friss budapesti próbálkozás a pesti oldali Duna-part humanizálására
• Az 1913 óta működő függővasút a folyó fölött Wuppertálban
• Van, aki autópályát épít a folyó fölé
• Nehogy azt gondolja valaki, hogy az előbbi emlékmű ér valamit, pedig Kína nincs messze!
• Mi történik évente egy hónapig Párizsban a Szajna-part egy szakaszán?
• Végül: utca-e a Tisza, ahogyan sokan Szeged főutcájaként kezelik?
• Amit a Déli-híd átadása után azonnal meg lehetne tenni
• A második ütem

Szeged és a Tisza

Őseink a Tisza és a Maros miatt telepedtek itt le, valószínű kifejezetten a két folyó miatt. Ma már mintha nem szeretnénk ennyire a Tiszát és a Marost, elszakadtunk az őselemektől. Sokszor elhangzott már az igény a város és folyó kapcsolatának javítására, ám olykor ez az igyekezet épp az ellenkezőjére fordul. Volt egy időszak, amikor Biopolisznak hívtuk magunkat. Sokan éreztük telitalálatnak a névválasztást, talán nem kellene kidobni. Egy Biopolisznak mindenek fölé kell helyezni a városi Tisza-part ügyét. A szegedi Déli-híd megépítése egy nagy változtatási lehetőség, mellyel élnünk kellene. Dolgozatommal ehhez szeretnék hozzájárulni.

A helyszín

Könnyű elképzelni egy olyan félkört, melynek középpontja a szegedi Belvárosi Tisza-híd szegedi hídfőjében van, sugara kb. 600 m-es és a félkör a Tiszától a Tiszáig tart. A kapott vonal a szegedi Tisza Lajos krt. A félkör két pontban metszi a Tiszát, az ezeket párhuzamosan összekötő közel egyenes a szegedi rakpart, melyen ma egy majdnem végig egyenes, felújított aszfaltút halad, lényegében egy autópálya. Firbás Zoltán remek térképen mindez látható. A térképen felírt Korányi fasor mai neve Huszár Mátyás rakpart, erről az írásom szól.

A szándékom

Ismét legyen autómentes a rakpart! Hogy miért? Ezt írásomban az alábbiakkal szeretném alátámasztani és indokolni. 

A rakparti út mai használói

Két autós csapat jár erre. Egyrészt azok az autósok, akik a Tisza Lajos krt. jelzőlámpás csomópontjait a rakparton akarják kikerülni. A körút és a rakparti út egymás alternatívái. A másik csoport ideológiája a hídpótlás, a hídhelyettesítés. Szeged második közúti hídja a Bertalan-híd, a városközponttól északra áll.

Míg a Belvárosi-híd 2*1, a Bertalan-híd 2*2  forgalmi sávos. Az a furcsaság, hogy a két híd forgalomnagysága majdnem azonos, az előbbi lényegi kapacitáskülönbség ellenére. A Belvárosi-hidat a városközpontba tartók használják, a Bertalan-hidat pedig a város északi és meglepő módon a déli részébe menők. Mivel a Bertalan-hídon az ugyanakkora forgalom kétszeres sávszámon oszlik el, ezen a hídon kisebb a járműakadályoztatás, tehát magasabb a közlekedési szolgáltatás színvonala.

Ezért az újszegediek egy része, akik a város déli részébe mennek, inkább a Bertalant használja. Igen ám, de Újszegedről Szegedre átérve, a városközponttól északra találja magát az autós. Ez akkor nagy baj, ha Szeged déli részén van az autós célpontja. Nekik fontos lehet egy osonó út, egy szegedi egérút, a Tiszával párhuzamosan, azaz a rakparti út. Ez egy Újszeged-déli szegedi városrész (Alsóváros) kapcsolat.

Ha azonban megépül a szegedi harmadik híd, a Déli-híd, az előbbi második csoportja már a direkt útvonalat fogja használni, azaz csökken a rakparti út forgalma. A rakpart, mint hídpótló ideológia tehát okafogyottá válik.

A rakparti úti forgalom, a rakpart szempontjából tranzitforgalom, mely nem illik ebbe a környezetbe. Szeged ezeket észre sem vette, a város ezen zárások alatt és ellenére élt tovább, mintha mi sem történt volna. Ebből az következik, hogy a rakparti út léte tehát egyáltalán nem létérdeke a városnak. Igény lenne az autómentes rakparti elfoglaltságokra. Ebbe az irányba kell elmozdulnunk.

Az írás teljes terjedelmében elolvasható erre a linkre kattintva.

Rigó Mihály
okl. erdőmérnök
okl. építőmérnök