A Bécs 22. kerületében található Herzberg lakóegyüttes már alapvető célkitűzésében is olyan lakástípusok széles skáláját kívánta egy szomszédságba összehozni, amely a legkülönbözőbb életmódoknak adhat keretet. Ez a szándék egyszerre fogalmazódott meg városszerkezeti és építészeti szinten. A 121 lakóegységet tartalmazó együttest nagyon különböző beépítési típusok alkotják: helyet kapott benne a füves udvaron elszórt, szabadon álló tömb, oldalfolyosóról feltárt udvaros társasház és utcáról nyíló, többcsaládos városi ház is.
Az épület-kollázs közvetítő szerepet játszik a városi szövetben: a nyugati oldali a kisléptékű családi házak világát kapcsolja össze a keleti oldal bevásárlóközpontjáéval. Az épületek a felsőbb szinteken teraszosan visszalépnek, ami szintről szintre ismét újabb és újabb élethelyzeteket és külső kapcsolatokat hoz létre. Lakástípusok gazdag skálája alakul így ki, az egyszemélyes nagyteraszos tetőszinti lakástól az olyan flexibilis (és kevert) családi lakásokig, amelyek nappalijából szükség esetén egy vagy két ideiglenes hálószoba is leválasztható. Emellett helyet kapott az együttesben a család nélkül felnövő gyerekek bentlakásos otthona is. Ezt a nagyon változatos világot a színterv fogja végül össze egésszé, olyan koherens egységgé, amelyik határozott identitással keres és talál magának helyet a városszövetben.
Az AllesWirdGut építészirodáról
A beszédes nevű AllesWirdGut („Minden Jó Lesz”) építésziroda csapata 1999 óta dolgozik együtt különböző léptékű projekteken, amelyek a városépítési stratégiáktól kezdve egészen a belsőépítészeti feladatokig terjednek. Munkáik során mindig az adott összefüggésekben rejlő lehetőségeket keresik; ezzel a módszerrel a felmerülő problémákat esélyként kezelve elérhető, hogy új, eddig váratlan megoldások táruljanak fel. A cél mindig - az adott feladaton túl – a hozzáadott értékek megtalálása és megvalósítása, beépítése a projektbe. Legújabb munkáik között szerepel az innsbrucki Maria-Theresien-Strasse átépítése, valamint a polgári védelem rézzel borított központi épülete Észak-Olaszországban.
Az AllesWirdGut iroda négy vezető építésze (Andreas Marth, Friedrich Passler, Herwig Spiegl és Christian Waldner) a Bécsi Műszaki Egyetemen ismerte meg egymást, ott születtek első közös munkáik is. A személyi hierarchia és az egyéni specializálódás nélküli együttdolgozás kiemeli a csapatot a mezőnyből, amely különböző karakterű tagjaival jelentős erőt képvisel a kortárs osztrák építészetben. A siker tulajdonképpeni receptjét a csapatszellem jelenti a még fiatal építészek alkotta társaság számára. Az adott tervezési feladatot mindig alaposan körüljárják, a témát megvizsgálják; semmi sem tiltott elvből, így sokféle lehetséges változat születhet. Tapasztalataik szerint nem mindig az első pillantásra logikusnak tűnő válasz a legjobb, így ez az izgalmas keresés a tervezők és a megbízók számára is meglepő megoldásokat eredményezhet, amelyeket közösen elemeznek és választják ki közülük a legjobbat, a tökéletességre törekvés elvének megfelelően.
Az AllesWirdGut iroda a belső tartalomra és a harmónia megteremtésére összpontosít, így az ezt kiteljesítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó funkcionális elrendezéseket részesíti előnyben. Számukra az építészet nem öncél, hanem az igények állnak az előtérben. A jó építészet nem kerülhet többe – csak többet adhat, hasznos térszervezést, érdekes feltárulásokat és meglepő telepítési módokat. A különböző használati variációk teszik az építészetet egy sokszínű „használati tárggyá”. Úgy vélik, a felvázolt koncepcióban rejlő „bónuszpontok”, lehetőségek adhatják azt a bizonyos többletet, ami a meglepetés és az újdonság erejével hathat – természetesen az építészeti eszközök nyelvén.
(a_szerk: az épületet Marosi Bálint ajánlotta a figyelmünkbe)