Az első Breuer-ösztöndíjas csapat beszámolója

A cél Breuer Marcel épületeinek tanulmányozása volt az Egyesült Államokban.
Hollósi Krisztina, Majoros Ágnes, Kovács Dobák Barnabás és Rigó Bálint beszámol utazásáról a MÉSZ-ben október 28-án 18.30 órakor.

A modernista építészet és dizájn világhírű alkotója, Breuer Marcel épületei sajnálatos módon külföldön állnak. Családi házai és középületei itthon alig ismertek, és kissé feledésbe is merültek.

A Pákozdi Imre üzletember által 2 millió forinttal alapított Breuer Marcel Ösztöndíjhoz egy magánszemély 500 ezer forinttal csatlakozott, így négy építészhallgató utazhatott augusztusban az USA-ba, hogy felkeresse a magyar származású építész legjobb amerikai középületeit.

A pályázat lebonyolítását az epiteszforum.hu vállalta, az első fázisban az oktatási intézmények partner tanszékei bírálták el a beérkezett munkákat. A második fordulóban háromtagú zsűri döntött az ösztöndíjban részesülő négy hallgató személyéről.

A zsűri tagjai:
Demeter Nóra építész (Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda Kft.)
Dévényi Tamás Ybl-díjas építész (Budapesti Műhely)
Vargha Mihály főszerkesztő (epiteszforum.hu)

A Breuer ösztöndíjasok beszámolója

a Summa Artium, az Építészfórum és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös szervezésében.

Időpont: 2008. október 28-án 18.30

Helyszín: MÉSZ Székház, Kós Károly terem
1088 Budapest Ötpacsirta utca 2.

Előadók:
Hollósi Krisztina, Majoros Ágnes, Kovács Dobák Barnabás, és Rigó Bálint, az Egyesült Államokat megjárt ösztöndíjasok

Az előadást követő beszélgetést vezetik:
Demeter Nóra, Dévényi Tamás, Török András és Vargha Mihály

Hozzáállás¹
(A nagy utazás előtti tépelődés)

Elvárásaim vannak. Olyan nagyok, nehezek, frusztrálók. Könyveket lapozgatok; út, utazás, úton lenni. Itt, ott, kívül, belül. Akkor most hol is? Élmények, világlátás, felfedezés – gyanús fogalmak, ingoványos talaj. Akkor miért is? Az nem úgy van, hogy zsupsz be a repülőbe és kész? Az utazás valami bonyolult dolog, azt valahogyan kell csinálni?

Kosztolányinál találom: „Nincs nagyobb tévedés, mint azért utazni, hogy élményeket gyűjtsünk. Azok már eleve bennünk vannak, s ki tudja, mitől, miért rezzennek meg”.² Érzem, hogy minden jól lesz. Jobb most az elvárásainkat otthon hagyni, összepakolni, éberen ügyelni a külvilág apró rezzenéseire: lehessen ez az út szennyezetlen tekintetű befogadás.

Mit tudok elmondani?

Harmincezer éve fűz össze embereket egy élmény. Építeni. Ezen keresztül mondhatok bármit is Breuer Marcel Lajkó munkáiról. E nélkül semmit. Ez tág és személyes tapasztalat.

Adva van öt épület. Egy elmúlt korszakból. Tervezőjük rég nem él már. Adva vagyok én. Ezek a bázisok. Kiegészülnek körülményekkel, amik finom szűrők; az utazás körülményei, a lelkiállapot, a környezet és az emberek. A feladvány: megismerés, befogadás, átadás.

Hollósi Krisztina, Majoros Ágnes, Kovács-Dobák Barnabás, Rigó Bálint

¹ Az írások létrejöttét a Breuer Marcel amerikai munkásságának megismertetésére kiírt pályázaton elnyert háromhetes amerikai tanulmányút tette lehetővé.

² Kosztolányi Dezső: Európai Képeskönyv, Szépirodalmi kiadó Budapest, 1979