Épülettervek/Hallgatói terv

Az elveszett folyó felfedezése: a dél-budapesti Duna-szakasz

2020.05.22. 16:23

Haraga Alexa és Schuck Róbert diplomamunkája a dél-budapesti Duna-szakasz fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik, melyek segíthetnek újra megtalálni és felfedezni a folyót, amelyet elvesztettünk. Mindezzel céljuk egy új párbeszéd indítása a Dunáról.

A Duna kulcsszerepet töltött be Budapest kialakulásában majd fejlődésében. Egykor szoros, mindennapi kapcsolatunk volt vele, de idővel leszabályoztuk, a lakóövezetek és a folyó közé utak, vasutak, ipartelepek ékelődtek. Elvesztettük a kapcsolatot, de magát a Dunát is. Haraga Alexa és Schuck Róbert diplomamunkája a dél-budapesti Duna-szakasz fejlesztési lehetőségeivel foglalkozik, melyek segíthetnek újra megtalálni és felfedezni a folyót, amelyet elvesztettünk. Mindezzel céljuk egy új párbeszéd indítása a Dunáról.

Mikor a kelták több, mint kétezer évvel ezelőtt először felmásztak új otthonuk, a Gellért-hegy tetejére és körbe pillantottak, merőben más táj tárult szemük elé, mint napjainkban. Természetesen a mai metropolisz, az épületek, a hidak még nem álltak, de a Duna is más képet mutatott. Nemcsak átrohant a tájon, hanem formálta, uralta azt. Szigetek és zátonyok bukkantak fel a vízből, mellékágak hagyták el és csatlakoztak újra a főághoz, patakok torkollottak bele. Változatos élővilágnak otthont adó öblözetek, mocsarak és buja erdők követték. Az elmúlt évszázadokban ez a táj gyökeresen megváltozott. A szigeteket félszigetekké alakították, a mellékágakat levágták, a patakokat kibetonozták, a mocsarakat lecsapolták és az erdőket letarolták. Gátak, rakpartok, közlekedési infrastruktúra, mezőgazdasági és ipari létesítmények épültek a partok mentén.

A Duna természetes jellege csak nyomokban lelhető fel, mára a várost kettévágó csatorna maradt belőle, melyet a lakóövezetektől barnamezők, kerítések, utak és sínek választanak el. A városfolyó közötti fizikai és szellemi-érzelmi kapcsolatok egyaránt súlyosan sérültek. Budapest lakosai elvesztették kapcsolatukat a folyóval, de valójában magát a folyót is. A város folyómenti barnamezős, alulhasznosított tartalékterületei kulcsfontosságúak e kapcsolatok helyreállításában, azonban a jelenlegi, folyóparton zajló fejlesztések és beruházások a területek kisajátításának kockázatát rejtik magukban.

Diplomamunkánk célja a folyó megtalálása, a csatornává változott dunai táj újra felfedezése és a várossal való összekapcsolása mind fizikai, mind szellemi-érzelmi értelemben. Ha a terv papíron is marad, célját közvetve még mindig elérheti. Párbeszédet indítva lehetőséget teremthet, hogy a budapestiek új látásmódot és új szellemi kapcsolatot alakítsanak ki a folyóval, emellett felhívhatja a figyelmet a város egyik legnagyobb, veszélyben lévő értékére. A hosszú kutatómunka és alapos elemzés után kidolgozott stratégiai terv egy olyan Kék-Zöld hálózat létrehozását javasolja a dél-budapesti Duna szakaszán, mely egyszerre veszi tekintetbe a használók igényeit, a folyóhoz kötődő kulturális örökségeket, valamint a természet védelmét.

A stratégia öt akcióterülete, az „Öt Történet" a megvalósulás katalizátorai, magjai lehetnek, melyek hosszútávú változást indíthatnak be. Mindegyik helyszín olyan értékes barnamezős, alulhasznosított Duna menti terület, mely jelentős kulturális és történelmi örökséggel, természeti értékekkel rendelkezik. Az „Öt Történet" bemutatja a Duna egy-egy korábbi vagy jelenlegi szerepét: a „Határ," ahol a folyó a Római Birodalom védősávjaként, a „Szüret", ahol élelmiszerek és nyersanyagok forrásaként, a „Kikötő" esetében szállítási útvonalként, a „Gyár", ahol ipari erőforrásként, míg a „Kút", ahol vízforrásként jelenik meg. A történetek lehetőséget teremtenek arra, hogy fizikálisan és szellemi-érzelmi síkon is új kapcsolatokat teremtsenek a látogatók a Dunával.

A „Határ" Albertfalván a volt házgyár területén helyezkedik el. Az új városi parkban a látogatók a Dunát mint a Római Birodalom védelmezőjét ismerhetik meg. A folyam nem határvonal volt, hanem egy határsáv, a birodalom szerves része. Tervünk részeként a területen található római romok feltárását és bemutatását javasoljuk. A Római Birodalmat védelmező akadályokat különböző növényzet- és tereptípusok reprezentálják. A volt házgyár részleges átalakításával a „Határnak" egy új, kortárs értelmezést is adunk. Az itt létrejövő sportközpontban az emberek a saját korlátaikat feszegethetik, akár túl is léphetnek rajtuk.

A „Szüret" a volt Hunyadi laktanya környékén helyezkedik el. Itt az emberek a Dunát élelmiszer- és nyersanyagforrásként ismerhetik meg. A koncepció alapelemei a háros-szigeti ártéri ligeterdő területének bővítése, egy ártéri öblözet létrehozása, mely a középkori fokgazdálkodás módszereit szemlélteti, valamint a létező Hunyadi-tanösvény meghosszabbítása. A gyűjtögetés, a fokgazdálkodás és a halászkultúra bemutatása által az emberek természethez és egyben a Dunához fűződő kapcsolata is erősödik. A középkori fokgazdálkodásból, a dunai halakból és az ártéri erdő terményeiből készült ételek helyben kipróbálhatók. A területen található épületállomány egy része új szerepet kap: látogatóközpont, étterem, üvegház, valamint egy látogatható tetőterasz formájában, mely betekintést enged a védett háros-szigeti erdőbe anélkül, hogy megzavarná azt.

A „Kikötő" a nagytétényi Duna-parton terül el. Itt a Dunát mint emberek, termékek és hordalék szállítóját ismerhetik meg az emberek. A létező zátonyok megnagyításával létrehozott kavicsos szigetek, egy homokos strand és egy sziklás ’playscape’ a hordalékszállításra reflektál. A római kikötő romjai, egy uszályból kialakított bisztró és a jelenleg is környéken állomásozó uszályok az áruszállításra emlékeztetnek. Az emberek utaztatása pedig egy kemping és a vízisportok fellendítésével jelenik meg. A dunai táj karakterét a jelenleg vékony sávban húzódó partmenti ártéri ligeterdő kiterjesztésével erősítjük.

Az egykori Csepel Művek területén helyezkedik el a „Gyár". Itt a folyó az ipari erőforrás jelképe. A jelentős csapadékvízelvezetési problémát esőkertek és zöld-kék utcák rendszerével kívánjuk orvosolni. Ezek az útvonalak mindamellett, hogy összegyűjtik és egy új gyökérzónás víztisztító medenceébe vezetik a csapadékvizet, a kerületközpont és egy új, folyómenti par összeköttetéseként is szolgálnak, ahonnan egy vízen úszó tér is elérhető. A zöld-kék utcahálózatra a gyártelep ipari műemléképületei fűződnek, így a látogatók a hely különleges karakterét, történelmét is megismerhetik.

A Csepel-Rózsadomb területén fekvő akcióterület a „Kút", ez a folyót a víz forrásaként képviseli, ami fürdő-, öntöző és ivóvízként is megjelenik. A javaslat egy olyan, mocsarakból és medencékből álló természetközeli levegőztető- és szűrőrendszer kialakítása, melyen a folyóvizet átvezetve képes megtisztítani azt, mielőtt egy olyan mesterséges öbölbe érkezne, ami fürdésre is alkalmas. Az itt létrejövő strandon kívül az öbölben lévő egyik szigeten a Csepel-sziget bolgár-kertész örökségét mutatnánk be. A Vízművek jelenleg is létező kútja pedig lehetőséget nyújt a parti szűrésű víztisztító módszer prezentálására.

A stratégia három alappillére az „Öt Történet", a „Kapcsok" és az „Utazás". Az „Öt Történet" megvalósítása után a közvetlen lakóterületekkel való összekötést, a létező kapcsolatok megerősítését tartjuk a legfontosabbnak. Ezt a célt szolgálják a „Kapcsok", melyek az új, valamint a már létező gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát takarják. Minden Kapocs egy, a helyi életben fontos szerepet betöltő intézményben, térben végződik: kerületközpont, művelődési ház, bevásárlóközpont, park, iskolák. Az erős helyi kapcsolatok kialakítása után lehetőség nyílik az „Öt Történet" egymással való összekötésére is. Ezt a szerepet az „Utazás" tölti be, mely szárazföldön és kajak-kenu útvonalak formájában vízen is összeköttetést jelent. A szárazföldi útvonalak mindig a már meglévő infrastruktúrára épülnek és figyelembe veszik a helyszín karakterét. A városi sétánytól, a természetközeli ösvényig sok formát ölt.

Az „Öt Történet", a „Kapcsok" és az „Utazás" segítségével létre jövő új dunai táj egységes és a jövőbeni kapcsolatrombolással szemben ellenálló lesz. A stratégia által egy olyan új zöld-kék hálózat jöhet létre, melynek segítségével a város és a folyó újra együtt élhet, a helyiek egy új formában megtalálhatják a folyót, mely sok-sok évvel ezelőtt elveszett.

Haraga Alexa, Schuck Róbert

 

A diplomamunka teljes egészében elolvasható angol nyelven ezen a linken.

szerk.: Fürdős Zsanett