"Az építészek a felelősek!!!"

A nap hősei mind megérkeztek a terepjárókon. Keményen megküzdöttek a természet erőivel. Volt az erdőben olyan hely is, ahol gyalog kellett akár 100 métert is megtenniük, kezükben a hazai törköllyel. A vadászmester ügyesen irányította a hajtókat, így a lövöldözés közben nem is kellett a kocsikról leszállni, meg aztán kisebb az esélye, hogy a vadászok egymást találják el.

Feri komótosan letámasztotta a puskáját és az éppen érkező Béla bácsit üdvözölte.

- Szervusz Béla bátyám! Milyenre sikerült a teríték?
- Hát nem panaszkodhatunk, három vaddisznó, egy őz, két birka és a juhász törzskönyvezett pulija.
- A pulit ki lőtte meg?
- A Jani gyerek.
- És hogy a fenébe?
- Tigrisnek nézte.
- Ja, így érthető.
- Te Béla, gyere maradt még egy kis házipálinkám, üljünk le egy kicsit beszélgetni.
- Látom, Feri, megint jár valamin az eszed, miről van szó?

- Nem tagadom, tényleg töröm a fejem valamin. Tudod, kellene már a faluval kezdeni valamit. A privatizált vagyont feléltük, mezőgazdasági termelés már csak a Mari néni zöldségeskertjében van, ipart a lüke Zsiga örökmozgó építése jelenti. Egyedül csak a kisebbségi ”szociális segély” iparág fejlődik, de erre meg a gatyánk is rá fog menni. Szó, mi szó, tenni kéne valamit.

- Ferikém, ahogy téged ismerlek, biztosan már ki is találtad.

- Na ja, valóban van egy ötletem. Lakóparkot kellene csinálni a Posványosban.

- Meghibbantál! Oda a falubolondja is csak akkor megy, ha részegen eltéved.

- Én nem azt mondtam, hogy én akarok ott építeni, majd eladjuk a városiaknak.

- De hát vizenyős, szeles, büdös az egész.

- Az megoldható, a büdös posványt eladjuk gyógyiszapnak, a szelet meg befogjuk szélerőműbe. Tudod, urbánusoknak panelprogram, nép-nemzetieknek szélerőmű. Már látom is a hirdetést - GYÓGYISZAPOS ÖKOLAKÓPARK ÉS SZÉLERŐMŰ.

- És mi van a csatornával, vízzel, árammal?

- Arra is gondoltam. Szerzünk EU-támogatást, aztán mi meg alapítanánk egy közműépítő céget.

- Ki az a mi?

- Hát te meg én.

- Akkor jó ötlet. Na de hogyan parcellázzunk?

- Hogy hogy hogyan, hát nem emlékszel, mikor 51-ben a szemináriumon az új falualakításról volt szó?

- Jaj dehogynem. Még most is előttem van, mikor a szemináriumvezető elmondta a dolgot. El kell feledni a régi faluképet, a feudális örökséget. A telkeknek legyen előkertje, a házak a terület közepére kerüljenek, az így létrejövő oldal- és hátsókertek pedig kapcsolatot biztosítanak az ottlakó szocialista embertípusok szomszédi kapcsolataira. Milyen szép az, ha mondjuk a szocialista öntudatú szakmunkás és a szocialista öntudatú értelmiségi a kerítés két oldalán együtt kertészkedik, és alkalmuk nyílik a legutolsó pártkongresszus eseményinek értelmezésére. Az asszonyok közben megbeszélik a ház körüli teendőket, és a kert végében a nagyszülők a ”Tengerész a szívem tengerész...” szövegű dalt éneklik harmonika kísérettel.

- Ne is mondd, milyen szép is volt, de az a korszak már elmúlt.

- Elmúlt, elmúlt, de a szabályozás az maradt! Ma is így alakítják a telkeket.

- Milyen igazad van Bélám, ez az, mikor a forma elveszti a tartalmat, aztán később csinál magának.

- Ahogy mondod. Ez pont olyan, mikor az a híres görög hadvezér, a Dialektika kétszer akart ugyanabba a folyóba lépni, aztán még a teknősbékát sem tudta utolérni.

- Na ugye, hogy nem volt hiábavaló az esti egyetemre járni. De ne nosztalgiázzunk. Aztán milyen házakra gondolsz?

- Olyan hagyományos modernre. Földszint, meg tetőtér, piroscserepes tetővel, műkőbaba korlátokkal, a kertben törpékkel.

- Mi ebben a hagyományos?

- Hát a piros cseréptető.

- És a modern?

- Az meg a műkőbaba és a kertitörpe.

- Ezek meg mitől modernek?

- A kertitörpe gondolom azért, mert az osztrákok viszik, mint a cukrot, a műkőbaba korlátok azért, mert a vőm, a Karcsi sírköves, és ilyeneket is készít.

- Na ezt jól kifundáltad, de mi van akkor, ha nem fog jól elsülni.

- Mi van, mi van? Lesznek felelősök.

- Felelősök, ki a fene?

- Emlékszel a Zsoltira, akire siheder korunkban a disznóságainkat rákentük? Ha árulkodott, mi vertük meg, ha meg nem, otthon pofozták fel.

- Hogyne, csak nem megint rá akarod kenni?

- Bolondokat beszélsz, amúgy is ő már régen pszichológia professzor Amerikában.

- Hát akkor?

- Gondolkozz! Kik azok, akik olyanok, mint a Zsolti? Gyengék ahhoz, hogy visszaüssenek, ha meg panaszkodnak, úgysem hallgatnak rájuk.

- Nem tudom.

- Erőltesd meg az agyad! Kik fogják tervezni a házakat?

- Hát az ép.......

Arra ébredek, hogy a kezemet valami nedves szőrös bökdösi. A komondorom ébresztget az orrával. Lassan 8 óra, valóban ideje felkelni. Nem kéne késő éjszakába rajzolni, mert akkor hülyeségeket álmodom.