Az 1977-ben, Roth János tervei alapján megvalósult csarnoképület energetikai korszerűsítésére uniós támogatást nyert el a város önkormányzata 2018-ban. A felújított épületet 2024 márciusában adták át, az eredeti tervezővel azonban nem egyeztettek a folyamat során, holott ezt jogszabály írja elő. A Nógrád Vármegyei Építész Kamara elmarasztalta az átalakítás tervezőjét – ez azonban csak az átalakítási munkálatok befejezése után történt meg.
"Salgótarján városa korszerűtlen piaci helyzetének végleges megold ására a Nyugati városrész beépítésével kapcsolatban piaci bevásárló központ létesítését irányozta elő." Így indul a Magyar Építőipar 1978/1-2. lapszámában megjelent írás, amelyben Roth János és Ivándy Zoltán, a LAKÓTERV építészei ismertetik 1977-ben elkészült munkájukat, az új salgótarjáni vásárcsarnokot. Az akkoriban korszerű, előregyártott és előszerelt szerkezetekkel megvalósult épület tervezésénél a város igényeit igyekeztek figyelembe venni a tervezők. Mint fogalmaztak: "A funkcionális megoldás nagyrészt hagyományos formákat követ a pavilonos árusítás jelenleg még egyértelmű igénye miatt, de a szervezés rendszere lehetőséget ad későbbiekben korszerű kereskedelmi formákhoz igazodó kialakításhoz is."
A korszerűsítés azonban évtizedekig váratott magára, mígnem Salgótarján önkormányzata 2018-ban 900 millió forintnyi forrást nyert el az épület megújítására. A koronavírus-járványnak köszönhetően a folyamat tovább húzódott, 2021 januárjában tették közzé az ajánlattételi felhívást, a megnövekedett építőipari árak következtében azonban további források bevonására volt szükség, a kivitelezés bruttó összege 1 milliárd 476 millió forint volt a 3100.hu nevű helyi lap információi szerint. E cikkből az is kiderül, hogy Fekete Zsolt polgármester egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a projekt elsősorban a vásárcsarnok épületének energetikai korszerűsítését célozta meg: a beruházás során új fűtési rendszert építettek ki, utólagosan szigetelték a határoló falakat, illetve napelemeket is telepítettek a tetőre. Mindemellett sor került az épület ivó- és szennyvízhálózatának teljes cseréjére, valamint a villamoshálózat felújítására is. Megújult a piac külső része is, az aszfaltburkolatot térkőre cserélték, továbbá újabb zöldterületeket alakítottak ki.
Mindezen korszerűsítési munkák tervezése azonban az eredeti terveket készítő építésszel való egyeztetés nélkül történt meg – derül ki Roth János szerkesztőségünkhöz eljuttatott leveléből, aki mintegy "véletlenül" szembesült az átalakítások eredményével, miután fotókat mutatva neki a helyszínről azt kérdezték tőle, felismeri-e. "Nehezen, de látni véltem az átalakított épületemet" – írja Roth, aki máig életműve jelentős alkotásának tekinti a lassan fél évszázados csarnoképületet.
Levelében az Ybl-díjas építész azt állítja, a Vásárcsarnok ügyében csak egy tájékoztató megbeszélésre hívták el, melynek témája "felújítás" volt, egyeztetésre nem került sor. "A most megismert engedélyezési tervekből nyilvánvaló, hogy átalakítási tervek készültek a Nógrádtervben 2018-19-ben – az eredeti tervező bevonása, vagy egyeztetés nélkül! Tervtanácsi állásfoglalás nem ismert, pedig az eredeti tervező nyilatkozata az engedélyezés jogszabályi feltétele" – hangsúlyozza Roth, aki panaszt nyújtott be a Nógrád Vármegyei Építész Kamarához a szerzői jogok megsértésének kivizsgálása és a hasonló helyzetek későbbi megismétlődésének elkerülése érdekében az átalakítást jegyző Torák Oszkár tervező ellen.
Roth szerkesztőségünkhöz eljuttatott leveléhez panasza kivizsgálásának jegyzőkönyvét is csatolta, melyből kiderül, hogy a kamarai vizsgálat megállapította, hogy Torák Oszkár nem tudja bizonyítani a tervegyeztetés tényét, ezért vállalja az etikai vétség elkövetését. A Nógrád Vármegyei Építész Kamara elmarasztalja a tervezőt, és figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló esetek elkövetésétől, szigorúan tartsa be az erre vonatkozó előírásokat a saját és a kamara jó hírneve érdekében – derül ki a jegyzőkönyvből. Mindezeknek azonban az átalakításokra nincs hatása, a munkálatok befejeződtek és a megújult épületet márciusban átadták.
"Sajnálatos tény, hogy a korábbi évtizedekben elmaradt karbantartások, korszerűsítések hiánya sorban amortizálja a kortárs épületek nagyobb részét! Sajnálatos tény, hogy a pusztuló értékek szanálása nem javító szándékkal, nem szakmai vitákkal és hozzáértéssel történik, hanem csakis üzleti alapon! Sajnálatos tény, hogy ebben a folyamatban hiányzik a szakmai szolidaritás! Az alkotói eredmények vélt felülírásában, MI, építészek is szerepet vállalunk!"
– írja Roth János levelében, hozzátéve, hogy mindezekre a Budapesti Építész Kamara tisztújítása ürügyén zajló, a kamara működésének megújulását célzó események okán szeretné felhívni a figyelmet.