Az eső hangja

„Bámulatosnak tartom e ház üzenetében a vízzel való tiszteletteljes kapcsolatot. Egy ciszterna lehetne a föld alatt is, de mennyivel jobb, hogy az áldást hordozó víz nem kerül a sötétség fogságába, hanem egy vízililiomokkal beültetett kerti medencébe érkezik.”

A zene
Bizonyára Önök között is van olyan, aki aludt már fémlemez fedés alatt. Az eső dobolása sajátos ritmust ad, először kicsit zavaró, aztán az eső intenzitásával együtt változó zene megnyugtató háttérré válik, egy sajátos élménnyé, amelyet csak az ilyen fedések tudnak. Siew úr meglehetősen szűkszavú munkatárs, de azt hiszem nem állok messze az igazságtól, ha azt mondom, erre a különös zenei élményre komponált épület a napokban átadásra kerülő Francia Kulturális Központ Mauritiuson, Rose Hill-ben.

Hogyan épül fel egy jó épület trópusi környezetben?

1. A trópusi ház és a körülötte lévő növényzet szimbiózisban él. A növények árnyékot adnak és hűsítenek, de a legfontosabbat, a környezet harmóniáját is ők biztosítják. Élő környezetben lehet csak ezt a klímát kellemessé tenni.
2. A jó trópusi ház ebből következően átmenti terek (fedett-nyitott, és felfelé nyitott belső udvarok) rendszeréből kell, hogy álljon.
3. Ne pusztítson el semmit a meglévő növényzetből, a ház alkalmazkodjon ahhoz a területhez és élőhelyhez, amelyben helyet foglal.
4. Minimális mértékben használjon a tervező üveget. A trópusokon az üveg begyűjti a külső hőséget, melynek kezelése és szellőztetése nehézkes és drága.
5. Nagy belső légterekkel tervezzünk, a természetes szellőzés lehetőségének tudatos kihasználásával.
6. A trópusi ház széles túlnyúló tetővel épüljön, a tetőfelület egyúttal a ház vízháztartásának vízgyűjtő felülete is legyen. Az egyszerű, tagolatlan formák előnyösebbek. Az építészeti tervezés részét képező ciszternák az esővíz megőrzésének eszközei.

Mindezen bölcsességeket magam is itt tanultam, részben Siew úrtól, részben könyvből. Robert Powell, a szingapúri egyetem építész professzora vetette először papírra a fenti pontokba foglalva A trópusi ház c. könyvében, főként Geoffrey Bawa, sri-lankai építésszel folytatott beszélgetései alapján.

A víz
Mindezen kritériumoknak Siew úr épülete messzemenőkig megfelel. Tervezési koncepciója a meglévő fák megőrzésén alapul. A telken számos életerős nagy fa állt, de tanúja voltam Siew úr szenvedélyes érvelésének egy talán kevésbé értékes, bár kétségkívül nagy múltú fa megmentése érdekében a táj és kerttervező Ashvin Mooneeram-mal szemben. Talán mondanom sem kell, hogy az öreg fa megmaradt. Az épület egyetlen nagyvonalú, pilléreken álló fémlemez tető, melyet szabadon átjár a szél, és mely alatt szimbiózisban élnek a megmentett fák és az intézmény kulturális eseményeinek látogatói. E tetőtől független, kisebb tördelt tömegekbe szervezte Siew úr azokat a funkciókat, melyek zárt tereket kívánnak. Az eredmény egy játékos, de háttérbe húzódó fehér-szürke árnyalatokból építkező modern épület, melynek csak néhány eleme beszédes. Az élő fák erős zöldje és lombjainak fényjátéka, az épületet átjáró friss szél és az éltető víz hangjai. Az ázsiai építészetben a tetőnek különös szerepe a vízgyűjtésben, mert a hirtelen lezúduló esővizet itt lehet tisztán tartani. Siew úr ezt úgy oldotta meg a Francia Kulturális Központnál, hogy nagy kiülésű konzolos keretbe foglalta az egyszerű nyeregtetős alapformát. A konzol visszafelé lejt, így a nyeregtető és a keret által összegyűlő víz egy körbefutó vápacsatornából kerül a kertépítés részeként megépült ciszternába. Személy szerint én bámulatosnak tartom e ház üzenetében a vízzel való tiszteletteljes kapcsolatot. Egy ciszterna természetesen lehetne egy föld alá rejtett műtárgy is, de mennyivel jobb, hogy az áldást hordozó víz nem kerül a sötétség fogságába, hanem egy nyitott, vízililiomokkal beültetett kerti medencébe érkezik. Használati értéke a kert zöldfelületének ápolásában, és az esetleges tűzesetek oltásánál jelentkezik majd.

Az építés
Egy évvel ezelőtt értem a szigetre, és Siew úr már az első munkanapomon elvitt az akkor induló építkezésre. Akkor még nem tudtam azt, amit azóta már világosan látok, hogy hogyan is zajlik egy tervezési-építési folyamat Mauritiuson. Siew úr a megbízást pályázaton nyerte, és az építkezés megkezdésekor csupán egy építészeti tenderkiírási terv állt a kivitelező rendelkezésére. Az építéssel párhuzamosan zajlik mind a szakági tervezés, mind az építészeti részletek kidolgozása. Ez viszonylag sok helyszíni művezetéssel, sok rögtönzéssel és főként igen sok stresszel járó munkamódszer. Az építés utolsó hónapjában, mint a helyszínre delegált  építész képviseltem az irodát.

Mauritius, 2010. február 27.                               

Sánta Gábor építész
Lampotang&Siew Architects Ltd.

vezető tervező: Gaetan Siew

szakági tervezők
statika: Daniel Wong Chung co. Ltd.
gépészet: Pro-design Eng. Consultants Ltd.
villamos: Artema Ltd.
táj és kerttervező: Mooneeram Associates
műszaki ellenőr: Ong Seng Gobordhun & Partners
műszaki szabványossági felügyelet: SOCOTEC
generáltervező: Lampotang & Siew Architects Ltd.

tervezés éve: 2008
kivitelezés éve: 2009
bruttó szintterület: 4200 m²

építtető: Franciaország Mauritiusi Nagykövetsége
kivitelező: A & J Maurel CONSTRUCTION Ltd.