Közélet, hírek
Az Esztergom- Prímás-szigeten létesítendő termál-fürdő-együttes építészeti arculatának gondolati programjához
2002.09.19. 13:33
A város a 21. század elején nagy lendülettel szeretné behozni lemaradását, és az országos vezetés segítségével minden lehetősége megvan, hogy visszanyerje a középkorban és a reneszánszban betöltött országos és nemzetközi szerepét az élet minden területén.
A fürdőkultúrát a rómaiak honosították meg Európában. Esztergomban - amely közel 500 évig volt a római birodalom része - nem tárt fel fürdő-épületet a régészet, mivel a római kor emlékeinek szisztematikus kutatására itt nem kerülhetett sor a rátelepült középkori magyar királyi székhely kiemelkedő emlékei miatt. De bizonyosan volt fürdő a római korban Esztergom területén.
A fiatal magyar állam - alapításának és megszilárdításának nehéz kezdeti szakasza után - III. Béla uralkodása alatt (1172-1196) a vezető európai országok közé emelkedett, egysorban Angliával és Franciaországgal. Az egyik fontos bizonyíték erre az a kimutatás III. Béla királyunk vagyoni helyzetéről, 1185-ből, melyet a párizsi Nemzeti Könyvtárban őriznek. A francia és az angol király számára készült, miután III. Béla megkérte Capet Margit kezét, aki VII. Lajos francia király lánya és II. Henrik angol király özvegye volt. A kimutatás szerint III. Béla évi jövedelme azonos volt a nagyobb területtel rendelkező francia és angol király jövedelmével.
Magyarország vezető helyét jelzi Európában, a 12. század végén az új építészeti stílus, a gótika első európai megjelenése is Franciaországon kívül, Esztergomban, 1180-1185 között, III. Béla király székhelyén és az általa alapított ciszterci apátságokban.
A fürdőkultúra is III. Béla idejében jelenik meg Magyarországon, Esztergomban, amely az akkori Európában párját ritkító dolog volt! A középkorban, de a reneszánszban sincs fürdőkultúra még Itáliában, Rómában sem! III. Béla első felesége, a vele együtt Bizáncból, a Kelet-Római Birodalom fővárosából érkezett, Antióchiai Anna királyné alapította az első közfürdőt - balnea communia - a mai strandfürdő helyén, az artézi források közelében. Itt a 19. század elejéig melegvizű tó - a Hévíz-tó - volt.
IV. Béla királyunk 1238-ban a Keresztes Lovagrend esztergomi rendházának adományozza a fürdőt. A rend tagjai az 1235-ben szentté avatott magyar királylány, Szt. Erzsébet - IV. Béla testvére - tiszteletére alapították meg a Szt. Erzsébet ispotályt a fürdő mellett. A fürdő gyógyvize ezután a kórház, a rendház és a környék szükségletét elégítette ki.
A 16-17. században a törökök hasznosították az esztergomi artézi források vizét, mert ők a mohamedán vallási előírások által megkövetelt rituális mosdások mellett a fürdésnek is nagy fontosságot tulajdonítottak. Esztergomban, a Várhegy alatti Vízivárosban több török-kori fürdő maradványait tárta fel a régészet.
A 18-19. században, a város újjáépítése és a polgári fejlődés során, egyre nagyobb szerepet kapott a Hévíz területe. A reformkorban itt épül az ország egyik legkorszerűbb gyógyfürdője és szállodája. Ezt az együttest 1909-1912-ben ismét országos szintre emeli a modern átalakítás és bővítés, amely nyomán 1945-ig az Esztergomi Szt. István fürdő és a Fürdő-szálloda turisztikai vonzása országos körű volt.
A 20. század második felében Esztergom életét megbénította a hatalom. A város most, a 21. század elején nagy lendülettel szeretné behozni lemaradását, és az országos vezetés segítségével minden lehetősége megvan, hogy visszanyerje a középkorban és a reneszánszban betöltött országos és nemzetközi szerepét az élet minden területén.
Ennek érdekében, a kulturális életet tekintve, máris megkezdődött a Várhegyen, a Bazilika és a középkori királyi székhely, Magyarország első fővárosa közelében az egykori Kanonoki Házak és az ősi Papnevelde átalakítása a közép- és felsőiskolák számára. Megkezdődtek a tárgyalások a Főiskolai Fiatalok Nemzetközi Integrációs Központjának kialakítására a Medicor épületeinek egy részében. Tehát a szellemi, tudományos központ a Várhegyen és környékén lesz ismét!
Ezzel párhuzamosan kerül sor Esztergom jelentős melegvizű forrásainak modern hasznosítására, vagyis a Termál-fürdő központ tervezésére és kiépítésére. A párhuzamosság kifejezi az európai kultúra alapját képező ókori görög bölcselet fontos elvét: ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK. A város vezetése tehát ezt az alapelvet tette magáévá: Magas szintű szellemi kultúrát csak ép fizikumú, sportos, illetve gyógykezelt, egészséges emberek tudnak teremteni!
A Termál-fürdő tervezésénél ezért figyelembe kell venni, hogy ez a fontos egység
A fiatal magyar állam - alapításának és megszilárdításának nehéz kezdeti szakasza után - III. Béla uralkodása alatt (1172-1196) a vezető európai országok közé emelkedett, egysorban Angliával és Franciaországgal. Az egyik fontos bizonyíték erre az a kimutatás III. Béla királyunk vagyoni helyzetéről, 1185-ből, melyet a párizsi Nemzeti Könyvtárban őriznek. A francia és az angol király számára készült, miután III. Béla megkérte Capet Margit kezét, aki VII. Lajos francia király lánya és II. Henrik angol király özvegye volt. A kimutatás szerint III. Béla évi jövedelme azonos volt a nagyobb területtel rendelkező francia és angol király jövedelmével.
Magyarország vezető helyét jelzi Európában, a 12. század végén az új építészeti stílus, a gótika első európai megjelenése is Franciaországon kívül, Esztergomban, 1180-1185 között, III. Béla király székhelyén és az általa alapított ciszterci apátságokban.
A fürdőkultúra is III. Béla idejében jelenik meg Magyarországon, Esztergomban, amely az akkori Európában párját ritkító dolog volt! A középkorban, de a reneszánszban sincs fürdőkultúra még Itáliában, Rómában sem! III. Béla első felesége, a vele együtt Bizáncból, a Kelet-Római Birodalom fővárosából érkezett, Antióchiai Anna királyné alapította az első közfürdőt - balnea communia - a mai strandfürdő helyén, az artézi források közelében. Itt a 19. század elejéig melegvizű tó - a Hévíz-tó - volt.
IV. Béla királyunk 1238-ban a Keresztes Lovagrend esztergomi rendházának adományozza a fürdőt. A rend tagjai az 1235-ben szentté avatott magyar királylány, Szt. Erzsébet - IV. Béla testvére - tiszteletére alapították meg a Szt. Erzsébet ispotályt a fürdő mellett. A fürdő gyógyvize ezután a kórház, a rendház és a környék szükségletét elégítette ki.
A 16-17. században a törökök hasznosították az esztergomi artézi források vizét, mert ők a mohamedán vallási előírások által megkövetelt rituális mosdások mellett a fürdésnek is nagy fontosságot tulajdonítottak. Esztergomban, a Várhegy alatti Vízivárosban több török-kori fürdő maradványait tárta fel a régészet.
A 18-19. században, a város újjáépítése és a polgári fejlődés során, egyre nagyobb szerepet kapott a Hévíz területe. A reformkorban itt épül az ország egyik legkorszerűbb gyógyfürdője és szállodája. Ezt az együttest 1909-1912-ben ismét országos szintre emeli a modern átalakítás és bővítés, amely nyomán 1945-ig az Esztergomi Szt. István fürdő és a Fürdő-szálloda turisztikai vonzása országos körű volt.
A 20. század második felében Esztergom életét megbénította a hatalom. A város most, a 21. század elején nagy lendülettel szeretné behozni lemaradását, és az országos vezetés segítségével minden lehetősége megvan, hogy visszanyerje a középkorban és a reneszánszban betöltött országos és nemzetközi szerepét az élet minden területén.
Ennek érdekében, a kulturális életet tekintve, máris megkezdődött a Várhegyen, a Bazilika és a középkori királyi székhely, Magyarország első fővárosa közelében az egykori Kanonoki Házak és az ősi Papnevelde átalakítása a közép- és felsőiskolák számára. Megkezdődtek a tárgyalások a Főiskolai Fiatalok Nemzetközi Integrációs Központjának kialakítására a Medicor épületeinek egy részében. Tehát a szellemi, tudományos központ a Várhegyen és környékén lesz ismét!
Ezzel párhuzamosan kerül sor Esztergom jelentős melegvizű forrásainak modern hasznosítására, vagyis a Termál-fürdő központ tervezésére és kiépítésére. A párhuzamosság kifejezi az európai kultúra alapját képező ókori görög bölcselet fontos elvét: ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK. A város vezetése tehát ezt az alapelvet tette magáévá: Magas szintű szellemi kultúrát csak ép fizikumú, sportos, illetve gyógykezelt, egészséges emberek tudnak teremteni!
A Termál-fürdő tervezésénél ezért figyelembe kell venni, hogy ez a fontos egység
- a középkori és reneszánsz Európa egyik kiemelkedő fővárosában létesül, a 800 éves, Európában egyedülálló fürdő-kultúra színhelyén.
- lesz az, amely egyik alapját fogja képezni a 21. században újra felvirágzó esztergomi szellemi-művészeti életnek.
Vagyis a város Iátképében, a Duna és a hegyek felől egyaránt, jusson kifejezésre a két központ, a Sziget és a Várhegy, egymásraépülő szerves kapcsolata:
- a művészi színvonalban,
- az arányokban, a helyes léptékben,
- a jól áttekinthető, tiszta formákban és a környezettel való harmóniában.
Dr. Prokopp Mária
művészettörténész, ELTE egyetemi tanár
művészettörténész, ELTE egyetemi tanár
Esztergom, 2002. augusztus 22.
