Pannonhalmán hagyománnyá vált, hogy a könyvtár alagsorában található kiállítótérben Szent Benedek és Szent Márton napja között évről évre változó időszaki kiállítás látható. A kiállítások valamilyen tematikus rendezőelv mentén többnyire a pannonhalmi gyűjteményekbe engednek betekintést, de 2011-ben Pannonhalma kortárs építészeti alkotásai kerültek egymás mellé. A kiállítótér az apátság látogató-útvonalának záró állomása, ennek megfelelően látogatottsága is igen nagy.
Monostori kertekről beszélni lehetetlen az archetípusok bemutatása nélkül. A bencés monostorok ideáltervét a 800-as évek elején Reichenau apátja készítette szomszédjának, a Sankt Gallen-i apátnak: a terv mind az épületek elhelyezésében, mind a kertekbe telepített növényekben máig ható alapvetés. Az Édenkert középkori ábrázolásai fontos információkkal szolgálnak a korabeli kertkultúráról, míg a 13. sz-i domonkos szerzetes, Albertus Magnus a pihenőkert kialakításának, és benne a „szemet gyönyörködtető” pázsit készítésének fő szabályait írta le. Míg a reneszánsz haszonkertjei, a veteményes vagy a gyümölcsös valamely részletének díszes kidolgozása még csak a díszkertek csíráját hordozta magában, addig a barokk egyes monostori kertjei a főúri kertek pompájával is versenyre kelhettek. A 19. századi tájkertek a nagyléptékű kertalakítás gesztusait a tudományos célú botanikai gyűjtemények létrehozásának szándékával egyesítették. A monostori kertek egyaránt szolgálták a gazdálkodást, a tudományos munkát, a test edzését és a lélek felüdülését.
A kiállítás a kerttörténetet a Sankt Gallen-i ideálterv értelmezésével, a pannonhalmi apátság románkori kerengőjének és Albertus Magnus pihenőkertjének rekonstrukciójával tette szemléletessé. A barokk monostorok kerttörténetét a Főapátsági Könyvtár gyűjteményéből válogatott illusztrációk mutatták be, a legszebb kertterv pedig a Magyar Országos Levéltárból érkezett: az Esterházy Pál által alapított kismartoni ferences rendház részletesen kidolgozott, finoman színezett barokk terve. A kiállítás külön fejezetet szánt a pannonhalmi és a bakonybéli kertek bencés szerzetes alkotóira, a polihisztor Szeder Fábiánra, és terveinek megvalósítóira, a bakonybéli Beély Fidélre és Guzmics Izidorra, vázlataik, leírásaik és kertészeti naplóik segítségével. A Főapátsági Könyvtár értékes botanikai kiadványai – köztük Dorstenius Botaniconja 1540-ből –, a herbáriumi lapok, Kitaibel Pál kézzel színezett növényhatározó lapjai, valamint a gimnázium biológia szertárának 19. sz. végi „fa-könyvei” – a míves asztalosmunkával elkészített könyv alakú dobozok, amelyek az egyes fafajtákat nyers és megmunkált anyagukkal, kérgükkel, leveleikkel és termésükkel mutatják meg – tovább gazdagították a képet.
A kiállítás a pannonhalmi mellett részletesen bemutatott három további monostori kertet: a bakonybéli bencésekét, a zirci ciszterciekét és a majki kamalduliakét. A térképeken, légi fotókon és történeti információkon túl az évszakok változását követő, a kiállítás ideje alatt évszakonként megújuló vetített képanyagok és a kertek saját hangjai egy rövid, meditatív sétára is lehetőséget adtak.
A kiállítás földrajzi és időbeli íve Pannonhalma kertjeinek kortárs részleteivel zárult.
Az elismerés a monostori kertkultúra egyszerű, de sokrétű enciklopédikus bemutatásán túl a kertekből fakadó impressziók érzékeltetését, valamint a színvonalas kiállítási katalógust is díjazta. A kiállítás a tájépítész szakmának is lehetőséget adott a Magyarországon fennmaradt monostori kertek megismerésére és megismertetésére.
Bár a "Van egy kert" kiállítás már bezárt és átadta a helyét az idei Imago c. kiállításnak, Pannonhalma, Bakonybél, Zirc és Majk kertjei – voltaképpen a fennmaradt magyarországi monostori kertek mindegyike – egy egynapos kirándulás keretében bejárható.
Erő Zoltán
Koncepció: Varga Mátyás OSB, Szilágyi Klára
Kurátor: Szilágyi Klára
Társkurátor: Mohácsi Sándor
Kerttörténész szakértő: Fatsar Kristóf
Kertészeti koncepció: Csontos Csenge, Gyüre Borbála (Geum Műterem)
Fényképek: Béres István, Elblinger Ferenc, Erő Zoltán, Gyüre Borbála, Horváth Tamás, Müller István, Szabó Béla, Szilágyi Klára, Szokolay Béla Ákos, Varga Mátyás, Civertan Grafikai Stúdió
Hangfelvételek: Mohai György
Makettek: Csizmazia Géza, Rácz Róbert (Limes Modell)
Katalógusterv: Szüts Miklós
Látványterv, installáció és építés: Szilágyi Klára, Palatium Stúdió Kft.
Munkatársak: Erő Zoltán, Hartmann Gergely, John Kowalchuk, Papp Szilárd, Schmal Alexandra, Turcsányi Ildikó, Verba Erika