Azért könnyű a dolgom, mert 1972. óta ismerem Őt, hiszen két évig együtt jártunk a FÉK II.C-be, az akkori Mesteriskola II. ciklusába. Azért van nehéz dolgom, mert én régóta ismerem, ebből adódóan számos, szakmánkat éltető kommunikációs tevékenységéről, - kicsit nagyképűen fogalmazva - életformájáról tudok, melynek alapján ez a díj örömmel odaítélhető.
Már egyetemi évei alatt is megnyilvánult kommunikációs képessége, hiszen a Bercsényi 28-30., immáron legendás folyóirat alapító szerkesztője.
Szakmai munkásságát Nyíregyházáról folytatta, és számos szakmai, irodalmi és kulturális folyóiratban publikált. A különböző médiafórumokon való megjelenése mellett természetesen több meghatározó építészeti alkotása is napvilágot látott. Meg kell említenünk, hogy hites- és alkotótársa Menyhárt Márta.
Az idő rövidsége miatt nem tehetem meg, hogy kitérjek mai napig is önmagáért beszélő alkotásainak széles skálájára. Elég, ha megemlítem a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében megjelent elemzését, a Vörös Postakocsi című folyóiratban olvasható cikkeit, illetve azt, hogy a Műszaki Tervezés, a Magyar Építőipar, a Magyar Építőművészet, az Alaprajz, az Építészfórum szintén közli írásait.
Hibát követnék el, ha elkezdeném építészeti munkásságát elemezve felsorolni jelentős műveit - egy azonban bizonyos, hogy ezek a művek kiválóan vetítik ki gondolkodásmódját, és azt a szándékot, mely mindennek a társadalmasításáért történik.
Kulcsár Attila, kedves Barátunk - gratulálunk a Bizottság nevében eddigi tevékenységedhez, és nehogy azt gondold, hogy nem várunk további hasonló színvonalú alkotásokat tőled!
Bálint Imre DLA