Az év top műemléki rehabilitációit díjazta idén is az ICOMOS, csakúgy, mint azokat a személyeket, akik aktívan tevékenykedtek az épített örökségvédelem területén. A pozitív példák statuálása mellett idén elmaradt a Citrom-díj kiosztása, habár azt az átadón azért hangsúlyozták: lehetett volna rá érdemes jelölt.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, azaz a legnagyobb nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet magyar csoportja ma jelentette be saját alapítású díjának győzteseit a Műemléki Világnap alkalmából, a tavalyi évhez hasonlóan ismét virtuális térben. Az elismerésre érdemes projektekre a jövőben is tehet bárki javaslatot a szervezet honlapjáról letölthető adatlap kitöltésével, mely előterjesztéseket a szervezet e célra kijelölt Bíráló Bizottsága értékeli.
Az online közvetítésen köszöntőt mondott Füleky Zsolt építészeti-, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, aki a műemlékvédelem három alappillérét emelte ki beszédében: az örökségek helyreállításási munkálatait, a fenntarthatóság fontosságát, valamint a kutatómunkát, melyhez kapcsolódva felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok műemlékvédelem felé fordulása kiemelten fontos lehet a jövőben az utánpótlás hiánya miatt. Köszöntőjének másik pontjában hangsúlyozta: a közeljövőben a Miniszterelnökség célja többek között az lesz, hogy a műemlékinyilvántartást is teljeskörűen ráintegrálja a meglévő építésügyi informatikai struktúrákra, azaz egy helyrajzi számhoz a lehető legtöbb tudás összpontosítva lehet digitálisan, amely az építészek és kutatók érdekein kívül leginkább a műemlékek tulajdonosainak jelenthet még hatalmas könnyebbséget.
Beszédet mondott Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke is, aki az online tér lehetőségeit méltatta, amelynek köszönhetően sokkal szélesebb körhöz juttathatják el az értékvédelem fontosságát. Hiába vannak szakemberek, és fontos szakmai szervezetek, ha önmagukban mindezek nem tudnak hosszútávon értéket létrehozni adott esetben egy helyi közösséggel. Példának hozta fel a Népi Építészeti Programot, amely a szakmai szempontok mellett kifejezetten a helyi közösségeket és tulajdonoskat szólítja meg, s társadalmi kérdéskörré formálja a népi emlékek ügyét. Az elnök hangsúlyozta, hogy a népi architektúrák örökségünk mindössze 10 százalékát teszik ki, így képzeljük el, milyen nagy eredményeket érhetnénk el, ha minden más műemléki típus területén hasonló összefogásokat generálhatnának szakmai szervezetek és szakemberek.
Idén ICOMOS-díjjal tüntették ki a Sándor–Metternich-kastély felújítását Bajnán.
A 2018 és 2020 között megújult klasszicista kastély rehabilitációja Erő Zoltán és Szilágyi Klára tervezőkkel a PALATIUM Stúdió irodájához fűződik a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízásával, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül.
"A folyamat legizgalmasabb része a két emeleti díszterem helyreállítása volt. Az emeleti födémek 1970-es évekbeli cseréje miatt a mennyezetek nem voltak már a helyükön, ám szerencsés módon a látogató mégis gyönyörködhet majd az eredeti látványban, a stukkómennyezetből ugyanis maradt elég töredék az ornamentika újraöntéséhez, illetve archív fotók is segítették a munkát. Ennél is kalandosabb a Raffaello-terem festett mennyezetének története, amelyet szakemberek választottak le még az említett födémcsere előtt, és szelvényekre vágva tárolták azokat nem is egy nemzedéken keresztül. A család újabb restaurátor generációja vállalta a visszahelyezést, ezáltal egy hazánkban szinte párját ritkító enteriőr rekonstrukciónak lehetünk szemtanúi – lakóépület típusban ugyanis alig maradt ehhez hasonlítható, klasszicista kialakítás hazánkban." Székely Márton írását és Lapunk bemutatóját az alábbi linken olvashatják.
Elismerésben részesült a máriapócsi Szeplőtlen Szűz Mária római katolikus templom felújítása.
A templom mind ez idáig egyáltalán nem esett a figyelem középpontjába. A Római Katolikus Egyházközség, Pócspetri plébánia (plébános: Szenes István) által kezdeményezett felújítást Wittinger Zoltán, valamint Hild Csorba Bernadett tervezték. A templom eredeti képe több periódus során, főként a 20. század második felében teljesen elvesztette eredeti képét. Teljeskörű kutatás után helyreállították az épület belső terének és tömegének eredeti hierarchiáját, a feltárt nyomok alapján pedig a régi térkapcsolatok és az eredeti nyílásrend is helyreállít az épületen. Az enteriőr falfestményeinek konzerválása és környezetük rendezése szintén példaértékűen kiviteleződött – hangzott el a méltatásban.
Szintén kitüntetést érdemelt Sümegen a Ramassetter-ház felújítása.
Ramassetter Vince, sümegi iskolaalapító, város tanácsnok és kékfestő hajdani otthona már régóta hihasználatlan volt és revitalizációra szorult. A teljes felújítás és emlékházzá alakítás érdekessége, hogy pályázatok mellett a költségeket a város Önkormányzata teremtette meg oly módon, hogy a képviselő testület tagjai éveken keresztül felajánlották tiszteletdíjukat a felújítás érdekében. Dencs Tibor, a Séma Műszaki Iroda tervezője a példás homlokzati felújítás mellett igyekezett rehabilitálni a ház hajdani alarajzát és tömegét is, de a munka során ettől függetlenül a "konzerválni és nem rekonstruálni" elvet követték a belső kialakításnál.
ICOMOS-díjjal tüntették ki a szögligeti Szádvár fejlesztési munkálatait.
A munka szintén a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízásából, a Nemzeti Várprogram keretein belül történt azokon a területeken, várfalszakaszokon, amelyeket régészeti eszközökkel korábban már megismertek a szakemberek. Kelemen Bálint, a KÖZTI tervezője a Szádvárért Baráti Körrel összefogásban kiemelten figyelt a várfalak konzerválására és a kivitelezés minőségére. A korábban felhalmozott, objektumhoz nem köthető kihullott falazó köveket építették „vissza" a várfalakba, miközben törekedtek arra, hogy az új falkoronák ne változtassák meg túlzottan az eredeti romkontúrt, látványában maradjon naturalisztikus, ugyanakkor az új, erősítő falszövetek is szinte azonosak legyenek a történeti falak struktúrájával, hogy a kivitelezés végeztével „egy egységes, rendezett romkép" alakulhasson ki. Molnár Ádám, a projektről írt nagybemutatóját az alábbi linken érik el teljes terjedelmében.
Példaadó műemlékkgondozásért kitüntetést kapott Déri Péter plébános, a Szombathelyi Egyházmegye papja, Jánosháza plébánosa. Tevékenységéhez köthető például a csehimindszenti, a csehi, a mikosszéplaki, s a szombathelyi Brenner János Kollégium belsőudvarának és pincéjének helyreállítása, mely munkák során a plébános mindig a legjobb szakemberek bevonásával törekedett olyan hiteles helyreállításokra, amelyek minél több korszak momentumait mutathatják meg majd az utánunk következő generációknak.
Ugyanezen kitüntetésben részesült a Nemzeti Örökség Intézete is, a Salgótarjáni utcai zsidó temető felügyeletéért. Az ország egyik legtöbb műemlékben bővelkedő sírkertjének, síremlékeinek, környezetének és ismeretterjesztésének gondozását évek óta a NÖRI végzi. Az intézet tevékenységéről Kovács Dániel Kismarty-Lechner Csabával készített interjújában olvashatnak.
Citrom-díjat idén nem adtak át. Nagy Gergely elnök viszont felhívta a közönség figyelmét az elmúlt évben kiadott ICOMOS nyilatkozatokra, melyek több kardinális kérdéssel foglalkozó témát, s kritikus határokat is áthágó beruházásokat is érintettek a közelmúltban.
A Műemléki Világnap helyett már március 15-én adják át a Forster Gyula-, és Schönvisner István-díjakat, ennek ellenére az átadón felelevenítették ezen díjak elismertjeinek munkásságát is.
A műemlékvédelem területén öt évtizede végzett kimagasló szakmai tevékenységéért, kutatói és oktatói munkájáért, valamint főként legjelentősebb hazai középkori épületeink kutatásában végzett kiemelkedő eredményeiért kapott Forster Gyula-díjat dr. Bozóki Lajos művészettörténész.
Szintén Forster Gyula-díjban részesült Tahi-Tóth Ilona műemlékvédelmi szakmérnök, aki számos műemléki helyreállítás megtervezésében közreműködik a mai napig. Schönvisner István-díjjal idén Vincze Magdolnát tüntették ki, aki 1999 óta vezetője a nemzetközi jelentőségű Százhalombatta - Földvár település feltárásának. Szintén Schönvisner-díjban részesült Simon Zoltán Sándor régész, aki elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, kisebb részben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzi kutatói munkáját. Nevéhez fűződik például a füzéri vár és Regéc várának évtizedeken átívelő kutatása.
Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak!