Az igaz út keresése — Harcművészetek Háza Győrben
Élő József hosszú évek óta kitartóan foglalkozik a harcművészetekkel. Diplomamunkája a harcművész-építész által a Győr belvárosába illesztett „test, szellem és hely” hármas egységére szerkesztett térrendszer.
A harci művészetek rendkívüli népszerűséggel bírnak hazánkban, és nincs ez máshogy Győr városában sem. A tanulmány vizsgálatai igazolják, hogy Győr városában és a környező településeken számos harcművészeti klub, és dojo működik. A harcművészetek népszerűek és számos fajtájuk gyakorolható. Az igény egy harcművészeti központ létesítésére valós alapokon nyugszik, és az is megvalósítható, hogy a harci művészetek egy fedél alá hozhatók. Ennek oka a közös szellemi tartalom, amely stílusirányzattól függetlenül egy és ugyanaz: az igaz út keresése. A harcművészet a test és a szellem művészete, ami az ember ősi védekező és támadó ösztöneire építkezik. Harcművészetnek azokat az ágakat és formákat nevezik, melyek mögött egy spirituális, szellemi rendszer is áll. (például: karate, kung fu, aikido, tai chi stb.)
Az épület feladata
- központi szerep „hombu dojo”
- megfelelő testi és szellemi feltételek biztosítása
- megfelelő edzőtermek /dojok/, és meditatív terek kialakítása
- meglévő közösségek erősítése, további kapcsolatok kialakítása
- a harcművészetek népszerűsítése
- a belváros jövőképének formálása, kulturális színesítése
A választott tervezési helyszín Győr történelmi belvárosának észak-keleti részén, a Teleki L. utca a Móricz Zs. rakpart, az Újkapu utca és az Apáca utca által határolt 4 tömbből álló területen található, a Bástya utca és a Vörösmarty utca sarkán található, beépítetlen területen. Ezen utcák kereszteződése izgalmas térbeli szituációt teremt az ide elhelyezendő épületnek. A Bástya utca és a Móricz Zs. rakpart közti két tömbön keresztül, a rakparthoz közelebb húzódott a történelmi várfal, azonban ennek nyomvonala napjainkban már nem látható. A tervezési helyszín környezetét Győr belvárosának zártsorú, derékszögű, szűk utcás, tömbös beépítése jellemzi.
Az épület tömege három alapelv mentén formálódik, leképezve a harcművészet lényegét. A ház a test, a szellem és a hely hármas rendszerében épül fel. A tömegformálás eszköze a vágás, ami egyetlen mozdulattal vágja szét a területre helyezhető tömör hasábot. A két tömeg - a test és a szellem - között a harmadik elem egy újabb finom vágás eredménye. Ez az elem – ahogy a hely, a város - maga az ember. Az épület szilárd tömegei belevágnak, szinte beépülnek a városi szövetbe. A három tömeget a vágás után maradt üresség kapcsolja össze, ami a föld és az ég jelenlétét szimbolizálja, ez a japánkert vagy ZEN kert helye.
Az épület alaprajzi, funkcionális szervezésénél is a fenti képletet vettem alapul. A két tömeg, a test és a szellem, már funkcióval jelenik meg. A nagyobb tömegbe (test) három szinten a három edzőterem (dojok) kerül. A kisebb tömegben (szellem) van a teaszoba, a meditációs terem és a földszinti foyer. A bejárat és a közlekedő funkciók kerülnek a harmadik tömegbe (város). A szétválasztás egy vágással történik, ami végigvonul az épületen, a zárófödémtől indulva a közbenső födémeken át a földszintig. Ez a vágás megjelenik a Bástya utcai homlokzaton, finoman szétválasztva a funkciót és az anyaghasználatot is. Ez a szétválás kijelöli a bejárat helyét, a meglévő idős fa mellett. A vágás mind szellemi, mind fizikai értelemben is elválasztja a közlekedő zónát a testi és szellemi terektől. A fő funkciójú terek (edzés, tea, meditáció) funkcionális felépítése minden esetben a terem és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló tér elvét követik. A termekhez tartozó kiszolgáló zónában eszköztár, mosdó és gépészeti funkciók kapnak helyet. A földszinti váró-társalgó tér összefolyik a közlekedővel és a recepcióval. A belső udvarban japánkert, a pinceszinten öltözők, mosdók és egyéb kiszolgáló terek vannak. A közlekedés minden szint között egyenes egykarú lépcsővel, illetve egy felvonóval történik.
Az épület külső anyaghasználatát három anyag megjelenése jellemzi: vakolt fehér felületek, világosszürke műkő és üveg. A falak felületképzése fehér dörzsölt vakolat, a lábazat és a sarkon megjelenő rács anyaga műkő. A rácsok előre gyártott táblákból állnak össze, amit a helyszínen emelnek be, rögzítik és összedolgozzák az illesztéseket. Szintén előre gyártott műkő oszlopokból készül a közlekedő terek és az udvar közti bordás rész is. A harmadik tömeg - amely a közlekedő funkciót látja el - szintén fehér vakolt felületű, de durvább, érdesebb kivitelben. Az attika fedkövek műkőből készülnek, a tető gereblyézett fehér kavicsterítést kap.
Személyes kötődésem a harci művészetekhez a kyokushin karate megismerésén keresztül alakult ki. A karate, azon belül is a kyokushin ág hazánk legnépszerűbb karate irányzata. Ezen harcművészetet tizenöt éve gyakorlom Győr városában. Az épület tervezésénél személyes tapasztalataim alapján igyekeztem méltó hombu dojo-t tervezni, a szükséges igények kielégítésével. Az épület megtalálja helyét Győr belvárosában, erősítve annak kultúráját, mind testi, mind szellemi értelemben.
Élő József
Széchenyi István Egyetem,
Építészmérnök Egyetemi Szak 2010
Harcművészetek Háza, Győr
konzulens: Czigány Tamás
opponens: Galina Zoltán
