Az MVRDV és az Adjaye Associates tervei is eséllyel pályáznak a Portlandi Művészeti Múzeum bővítésére
A világ minden tájáról több mint 100 résztvevő nyújtotta be pályázatát a Portlandi Művészeti Múzeum bővítésére, mely során megduplázódhat a múzeum mérete. Az intézmény a négy döntőbe jutott tervet mutatta be a múlt héten. A pályaművek látványterveken kívül részletgazdag animációs videókat is tartalmaznak az elképzelt terekről.
A múzeumot 1892-ben alapították a nyugati part legrégebbi és az Egyesült Államok hetedik legrégebbi művészeti kiállítótereként. Az építészek az I. M. Pei alapító partnere, Henry Nichols Cobb tervezte posztmodern épület megőrzésével dolgozták ki terveiket.
"A PMA (Portland Museum of Art) új múzeumi szárnya az egész campushoz kapcsolódni fog és megduplázza az intézmény jelenlegi méretét. Környezetileg és ökológiailag felelős bővítés lesz, amely összevonja a személyzeti irodákat, valamint új gyűjteményeknek és jelentős kiállításoknak, közösségi eseményeknek, programoknak és a művészet létrehozására betekintést nyújtó performatív térnek ad majd helyet."
A shortlistre került koncepciókat az Adjaye Associates, a LEVER Architecture, az MVRDV és a Toshiko Mori Architect + Johnston Marklee + Preston Scott Cohen tervezte. A négy döntőbe jutott tervet alább mutatjuk be:
Az Adjaye Associates terve:
Az első kiválasztott javaslatot az Adjaye Associates tervezte a KMA, a Michael Boucher Landscape Architecture, az Atelier Ten és a 2×4 közreműködésével. A tervezőcsapat a múzeum bővítését helyi újrahasznosított döngölt földből képzeli el, amely érzékenyen egészíti ki a meglévő téglaépítményt. A szabadon hagyott szerkezeti fagerendák belső szerkezetként és designelemként is szolgálnak. Az építészek célja egy rugalmas keret létrehozása volt, mely lehetővé teszi az átalakítást és hozzáférhető tereket eredményezhet. A terv fontos része a szoborparkkal kialakított tetőkert, mely az öbölre néző páratlan kilátást nyit a város számára.
A Lever Architecture terve:
A második terv az oregoni székhelyű LEVER Architecture stúdió, az Unknown Studio, Chris Newell - Akomawt Educational Initiative, Openbox, Once-Future Office, Atelier Ten és a Studio Pacifica együttműködésével készült. A javaslat a nappali fény megértését szolgáló tervvel a Wabanaki őslakos hagyományokat kívánja megünnepelni. Az építészek helyileg kitermelt fából, terrakottából és gránitból képzelték el az új épületet, mely a földszinten átsétálható és a város számára hozzáférhető. A nyitott homlokzati kialakítás fényes belső tereket eredményez, a terv legjellegzetesebb része az íves tető, mely védett tetőterasznak is az otthonaként szolgál.
Az MVRDV terve:
Az MVRDV a STOSS, az Institute for Human Centered Design, a Pentagram, az Atelier Ten és a DVDL közreműködésével egy függőleges bővítést irányoz elő, amely minden oldalról hozzáférést biztosít. A terv célja, hogy a campus az utcakép, a város és a közösség részévé váljon. Az egymásra helyezett tömegek saját programot, hangulatot és megjelenést kölcsönöznek az emeleteknek. A terek függőlegesen egy közösségi útvonalon keresztül érhetőek el. Az építészek érvelése szerint a közösségi terek és a különböző funkciók metszéspontjai felszabadító és kreatív kísérleteket indukálhatnak.
A Toshiko Mori Architect + Johnston Marklee + Preston Scott Cohen terve:
Az utolsó kiválasztott terv a Toshiko Mori Architect + Johnston Marklee + Preston Scott Cohen munkája, melyet a Simons Architects, a Cross Cultural Community Services, az Arup, a Buro Happold, a Hargreaves Jones és a WeShouldDoItAll közreműködésével hoztak létre. Az építészek a fűrészfogas, felülvilágított tetővel és az üvegezett és alumínium borítású homlokzattal Maine kiemelkedő tengerészeti ipari épületeit idézik fel. A terv a többi pályaműhöz hasonlóan szintén a belső terek bevilágítására és a múzeumi promenád megtervezésére fókuszált.
A végső győztest várhatóan januárban fogják bejelenteni, a pályázatról részletesebben itt lehet olvasni.
