Kampis Miklós építész, egyben tanítómester, kivételes műveltséggel rendelkező, állandóan megújuló elméleti szakember. Önálló műtermének egyik emblematikus munkája a kaposvári temető terve, valamint a városközpont településrendezési terve. Gondolkodásában meghatározó az antropozófia, a Kós Károly Egyesülés alapítója és egyben szellemi motorja, a Vándoriskola kezdeményezője. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntjük őt rajzokkal, írásokkal kiegészített pályaívet bemutató összeállításunkkal.
Főépítészek c. rovatunkban L. Balogh Krisztina kaposvári, közel öt éves, már branddel felérő tevékenységét ismerheti meg az olvasó Dénes Eszter és Csóka Balázs interjúján keresztül. L. Balogh Krisztina nem mellesleg gyakorló építész, műemlékvédelmi és településtervezői mérnök, és számos építészeti témájú könyv társszerzője és megálmodója.
Vándorokból Mesterek c. sorozatunkban ifj. Lőrincz Ferenc építésszel, főépítésszel, fotográfussal beszélgetünk, ízelítőt adva legfrissebb munkáiból. Ifj. Lőrinc Ferenc a családi hagyományokat folytatva vezet nagyhírű építészirodát Kaposváron (Arkers), emellett főépítész több balaton-parti településen. Hobbija a fotózás és a búvárkodás, amelyeket professzionális szinten űz. A két hobbit össze is kapcsolta, mert az építészeti témák mellett búvárfotózással is foglalkozik.
Kaposvárnál maradva a tervező szemén át mutatjuk be Grátz Antal családi házát, amelyen a magyar népi építészet lakóházainak kétablakos utcai homlokzata mintegy őssejtszerűen jelenik meg. Az utcai homlokzat fűrészelt deszkaoromzata nem puszta díszlet − az építtető hobbijára, a vadászíjászatra utalva egy működő íjat és a lényeg telibe találását (az íj az összpontosítás eszköze is, nem csupán fegyver) idézi meg, de egyúttal egy lényszerű arc is megjelenik. Nevezhetjük ezt meditációs képnek, mely kép a régiek olyan üzenetátadási formája, amit ma számítógépes nyelven tömörített fájlformátumnak neveznek. Az épület gondosan kidolgozott részletei szintén a népi építészetből merítenek.
Nevelési intézményeket bemutató sorozatunkban tudatosan törekszünk a látszóbetonfödém, csiszolt betonpadló, színes falak szentháromságán túlmutató épületeket felsorakoztatni. Bata Tibor fóti bölcsődéje üde színfolt a város kedves, de építészetileg jellegtelen kertvárosában. A tervező keserűsége első látásra nehezen érthető. Játékosság jellemzi a bölcsőde homlokzatkialakítását éppúgy, mint barátságos belső tereit, jó arányú udvarait, igényessége és egyes gesztusai finoman emlékeztetnek a város egykor magas színvonalú építészeti kultúrájára. A magyar építésügy helyzetét, a tervszerinti kivitelezés garanciájának hiányát és a közbeszerzési rendszer visszásságait jól példázza az építés története. A tervet félresöprő, műfűre és gumitéglára váró kifosztott udvarok látványa okán felmerül, hogy korunk bizonyos területeken túlféltő (más területeken olykor védelmet nem nyújtó), természettől eltávolodott, higiénikus közege vajon milyen hatással lesz a felnövekvő nemzedékre…
Építőkockák. Mindenki ismeri ezt a játékot. Vajon tényleg ismerjük? – erre a kérdésre keresi a választ Skaliczki Judit, vizsgálva a játék lélektani szerepe mellett építészeti vonatkozásait, különös tekintettel Takefumi Aida munkásságára. Egy sokoldalú ’szupertárgyról’1 van szó, mely a gyermekek fejlődésének minden fő területét érinti. Ez a játék a gyermeki szellem teljes kibontakozásának eszköze. Történetét kutatva feltűnik, milyen gyakori, hogy építészek próbálnak építőjátékokat alkotni laikusok számára, saját építészeti hitvallásukat közvetítve, vagy akár egy általános építészeti gondolkodás átadására törekedve. Takefumi Aida 1979 és 1984 között tíz épületet tervezett Toy Block Houses néven.
A legnagyszerűbb épületek megszületéséhez a háttérben olyan társtervezők áldozatos munkájára is szükség van, akiknek alkotói nagysága, sokszor az adott személy szerénysége okán is , csak a közvetlen kollégák és a szűk szakmai elit számára ismert és magától értetődő. Az a munkakapcsolat és az a tudás, amelyet Pongor László képvisel kétségkívül egyedülálló. Turi Attila segítségével megkíséreljük az éppen hatvanadik életévét betöltő statikusmester rendkívüli pályaívét felrajzolni .
A trianoni békediktátum Csehszlovákiának ítélte az egész Felvidéket, de Árva és a Szepesség északi részei Lengyelországhoz kerültek. Ez a terület korábban Magyarország része volt, l685-ben létesült Orawka község, a Thurzó grófok árvai uradalmának részeként. A templomot 1651-ben építették, ma ez a környék leghíresebb műemléke. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom legfőbb érdekessége, hogy ugyan Orawka a történelmi Magyarország egyik legészakibb faluja volt, mégis itt található a magyar szentek és boldogok legnagyobb templomi, népi festésű szentkép gyűjteménye. Az orawkai fatemplomot 2000-ben az UNESCO is felvette az emberiség épített kulturális Világörökségének a listájára. Szűcs Endre írása.
Dr. Balogh István építész, festőművészre, professzor emeritusra (1927− 2015) emlékezik tanítványa, Füzes András építész. Képeiben a vonal és a szín elválaszthatatlan szimbiózisban él egymással, festményein a legnehezebb témákat olyan természetes egyszerűséggel ábrázolja, ami csakis folyamatos gyakorlással és kimeríthetetlen lelkesedéssel érhető el. Már túl volt a nyolcvanadik életévén, amikor Balogh Balázs egyetemi tanárral közösen kidolgoztak egy teljesen új kurzust a hallgatóknak. Az építészeti formatan elvezeti a hallgatókat az építészetben jelen lévő nagyítás, a természetben megjelenő törvényszerűségek, fraktálok, a környezetünkben fellelhető ismétlődések és rendezettség felé. Balogh Balázs szerkesztésében, akit saját fiaként szeretett és tanított, kiadásra vár egy életműkönyv.
Az ismertetés nem teljes körű, a folyóiratot keresse az újságárusoknál, vagy terjesztőinknél (Lapker Zrt., FUGA, MÉSZ, Írók Boltja, Líra Könyváruház, Ráday Könyvesház, Püski Kiadó stb.)
megrendelés, előfizetés: (+36 1) 322-06-77, haabkatalin@gmail.com
www.orszagepito.hu