Az Országépítő 2016/3 száma
Megjelent az Országépítő legújabb száma. A tartalomból: Pagony Táj- és Kertépítész Iroda 25 – Kalákák 16 éve, Országépítés közösségi keretben, Fűzépítés, Táji örökségvédelmi kutatások, München repülőtereiből létesült parkok │ Főépítészek – Philipp Frigyes – Vác, Hatvan, Esztergom, Kismaros │ Vándorokból mesterek: Tóthfalusi Gábor │Orgona panzió – Sztána │Károly herceg nyári iskolája - Prince’s Foundation, Heli Judit beszámolója│ Csóka Balázs - Jelentés a határvidékről – Üzletház Nagykaposon│Belsőépítészet: Budai lakásbelső – Dósa Papp Tamás│ Medgyasszay Péter - Vályogépítés: Építésügyi kérdések és kérdőjelek
Országépítő 2016/3
Tavaly ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. Jelenleg Herczeg Ágnes és Vincze Attila vezetik a fiatal munkatársakból álló 12 fős alkotóműhelyt. Tevékenységük a szakma teljes területét lefedi, miközben az Ars Topia Alapítványon keresztül közösségi alkotásokkal és tájművészeti akciókkal járulnak hozzá a Kárpát-medence tájkultúrájának fenntartó ápolásához. Tevékenységüket Pro Natura, Henry Ford Kulturális Örökségért valamint Kós Károly-díjjal, 2011-ben pedig Torsanlorenzo-díjjal ismerték el. Összeállításunkban a műhely legfrissebb munkáit – kalákák, fűzépítő kaláka, nyertes pályaművek, tájfelmérések – mutatjuk be.
A Kós Károly Egyesülés több, mint negyedszázada alapította meg ma is aktív, posztgraduális képzést adó Vándoriskoláját, amelyben eddig közel nyolcvan hallgató szerzett diplomát. Tóthfalusi Gábor Sáros László, Makovecz Imre, Salamin Ferenc és Müller Csaba mestereknél vándorolt, majd 2005-ben Kolozsváron megalapította Tulogdy Lászlóval a Tektum építészirodát. Vándorokból Mesterek rovatunkban Erhardt Gábor beszélget az építésszel, ízelítőt adva az iroda legutóbbi munkáiból. Kiemelt épületként a sztánai Orgona panziót mutatjuk be.
Főépítészek c. rovatunkban Erhardt Gábor Philipp Frigyessel készült beszélgetése olvasható. Philipp Frigyes jelenleg Esztergom és Kismaros, korábban Hatvan, illetve hosszú időn keresztül Vác főépítésze volt. Vác város életében ez a 25 év meghatározónak bizonyult. Főépítészként többedmagával fogalmazta meg a főépítész szerepét meghatározó statútumot, ennek köszönhető, hogy egyáltalán bekerült ez a szakma az akkori építési törvénybe. „A város nem a puszta együttélés kedvéért alapíttatott, hanem az emberhez méltó élet céljából” – így szól Arisztotelész kétezer évvel ezelőtti városdefiníciója. Ez minden munkájának az alapja.
A Károly walesi herceg alapította Prince’s Foundation szervezésében évente megrendezett nyári iskola során a világ különböző tájairól érkező résztvevők előadás-sorozatok, workshopok, rajz-, modellezési és építési feladatok, helyszíni bejárások, városfelfedező túrák során tapasztalhatják meg, hogyan alkalmazhatóak a hagyományos építési módszerek és épületfelújítási-karbantartási fogások a 21. században. Heli Judit a Kós Károly Egyesülés támogatásával vett részt a 27. ilyen alkalmon.
A II. világháborút lezáró trianoni békediktátum a magyar Nagykapost Csehszlovákiához csatolta. A város kulturális és gazdasági kapcsolatait az új határok elvágták, a helyi lakosság egy részét haláltáborba, vagy málenkij robotra hurcolták. Később ipari üzemeket telepítettek ide, a magyarság számaránya 60%-ra csökkent. A szocializmus alatt bontották le a Fő utca déli oldalán álló polgárházak sorát. Ebben a szellemi és gazdasági határhelyzetben bízták meg Csóka Balázs építészt a Fő utca szemközti oldalára egy üzletház és oktatási központ terveinek elkészítésével. Az új üzletház hangulatában egy „lehetett volna” világot jelenít meg.
A Dénes Eszter által bemutatott budai lakásbelső Dósa Papp Tamás építész saját otthona, egyben első belsőépítészeti munkája, melyet azóta számos megbízás követett. A mai fiatal generáció otthonaiban általában egy ismert nemzetközi bútoráruház darabjaival találkozhatunk, a tehetősebb réteg lakberendező által csinosított lakásai pedig, bár az aktuális trendet követik, rendszerint személytelen kirakatotthonok. Ezt a lakást azonban, amellett, hogy klasszikus formákat, színeket mutat, számos különleges, egyedi tárgy teszi otthonossá.
Medgyasszay Péter cikkében a vályogépítés körüli építésügyi kérdéseket veszi számba, javaslatokat is megfogalmazva. A fenntartható fejlődés, a felelős erőforrás-gazdálkodás szempontja miatt indokolt alacsony beépítési energiával előállítható, természetes anyagú termékek alkalmazása. A hazai szabályozások lehetővé teszik ugyan ezek beépítését, azonban fontos lenne a rendszer finomítása. Két termékcsoport esetén (vályog és szalma) létrejöttek ugyanis 2012-ben előszabványok, hogy a felelős műszaki vezetők helyett a gyártók tudják vállalni termékük után a felelősséget, nem terhelve ezen kis mennyiségben gyártó vállalkozásokat számukra vállalhatatlan, akkreditált labor bevonásával járó költségekkel.
Az ismertetés nem teljes körű, a folyóiratot keresse az újságárusoknál, vagy terjesztőinknél (Lapker Zrt., FUGA, MÉSZ, Írók Boltja, Líra Könyváruház, Ráday Könyvesház, Püski Kiadó stb.)
megrendelés, előfizetés: (+36 1) 322-06-77, haabkatalin@gmail.com
