Az Országgyűlési Biztosok Hivatala
Generáltervező, építész és belsőépítész:
Ferdinánd Árpád, Békesi Tamás (Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft.)
Generáltervező, építész és belsőépítész:Ferdinánd Árpád, Békesi Tamás (Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft.)
Tervezés: 2000.
Építés befejezése: 2002.
A beépítés
A két épület telke egy négy épületben álló tömb két északi tagjaként egymással szomszédos. Az épületek zártsorú beépítéssel készültek, belső udvarokkal és udvari épületszárnyakkal. A Tüköry utca 5. alatti épület nem védett, míg a tervezési terület túlnyomó részét jelentő Nádor utcai épület műemléki védettséget élvez.
A Nádor utca 22. alatti épület rövid történeti áttekintése
Az épületet Feszl Frigyes tervezte, építése 1844-1848 között zajlott. Eredeti funkciója szerint bérházként üzemelt, de viszonylag korán, már 1864-ben szállodává alakították át. Legközelebb 1917-ben módosult a funkciója, amikor irodaházat rendeztek be benne. Ettől kezdve mind a mai napig irodaházként működött.
Az országgyűlési biztosok hivatala tágabb értelemben magába foglalja az
- Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát és munkatársait
- Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Általános Helyettesét és munkatársait
- Adatvédelem és Információszabadság Országgyűlési Biztosát és irodáját
- Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosát és irodáját
- Országgyűlési Biztosok Hivatalát.
A Hivatal ellátja a négy Biztosnak és a munkatársainak illetve irodáinak gazdasági, üzemeltetési feladatait.
- Az országgyűlési biztosok miniszteri
- Az általános helyettes államtitkári
- A hivatal vezetője helyettes államtitkári besorolású személyek.
Ez a Hivatal 15 éve még nem létezett Magyarországon, ideiglenes korábbi elhelyezése után most kapott először végleges otthont. Vezetői kreatívan működtetik előzmények nélkül, lehetőleg bürokráciától mentesen. Kialakításakor szakítottunk a közfelfogásban létező hivatali sztereotípiákkal, nevezetesen, hogy egy ilyen intézmény személytelen, szürke, rideg. Reméljük sikerült.
A Hivatal működésénél fogva három zónára osztható. Az első a nyilvánosság számára nyitott terület, a földszinti közösségi terek füzére: díszkapualj, könyvtár, panasziroda és díszudvar. A második a félig nyilvános terület az első emelet utcai frontján található recepciós díszelőtér, a díszterem és a vezetői szobák, ahová meghívott vendégek is bejuthatnak. A harmadik zóna a hivatal hátországát biztosító irodák és kiszolgáló területek összessége.
A könyvtár
A restaurált díszkapualjból közvetlenül megközelíthető a Nádor utca földszintjén kialakított könyvtár olvasóteremmel és egy belső szabadpolcos tárló résszel, melyet könyvtárvezetői iroda egészít ki. Domináns anyaga a cseresznyefurnéros bútorlap, melyből polc- és falburkolati rendszer, valamint az olvasótermi asztalok is készültek.
A panasziroda
A panasziroda a meghallgató térből és egy panaszváróból áll, melyeket a díszkapualj könyvtárral szemközti oldalára építettünk. A portásfülke falait is beleértve sok üveget használtunk, mely azt eredményezte, hogy a könyvtár végéből a felsorolt tereken keresztül ellátni a panaszirodáig, vagyis a teljes Nádor utcai földszint vizuálisan együttesen érzékelhető térsorozatot alkot. A panasziroda berendezése teljesen puritán: csak mahagóni furnéros meghallgató asztalokkal bútoroztuk, melyeket mahagóni keretlábas üvegparavánok választanak el egymástól. A padló itt sötétkék mintás fehér terazzo.
A díszudvar
A régi, nem eredeti, rossz minőségű kéthéjú acél tartószerkezetű üvegtetőt elbontottuk. Az eredeti, lefedésmentes állapotot jobban közelítő, légtérkapcsolat szempontjából nyitott üvegtetőt terveztünk a helyére, ezáltal természetes szellőzést és bevilágítást igénylő irodák is nyithatók ide, még a földszinten is. Arra törekedtünk, hogy az új egyhéjú üvegtető sokkal légiesebb, könnyebb és anyagtalanabb legyen, mint a régi. Ezért a tetőt a korábban legdíszesebben épített földszint feletti párkány helyett egy szinttel feljebb, a sík architektúrájú homlokzati mező magasságában függesztettük be az udvar fölé, hogy az alsó párkány helyreállítható lehessen.
A belső homlokzatok ablaksorainak hierarchiáját tekintve a földszinti és az első emeleti ablakok tartoznak inkább egymáshoz, hisz ezeknek félköríves szemöldökzárásuk és díszes nyíláskeretezésük van, míg a második és harmadik emelet ablakai egyenes záródásúak és dísztelenek. Így az üvegtető helyének megválasztásakor az is szempont volt, hogy ide inkább való egy vízszintes térelhatárolást jelentő fedés. További szempont volt, hogy az udvar korábbi fedett műhelycsarnok jellege helyett kedvezőbb arányú tér jöhessen létre a lefedés egy szinttel való megemelése által, és a víztiszta ragasztott biztonsági üvegezésen keresztül az udvar padlóján állva mind a négy szint láthatóvá váljék, tehát visszaadhassuk vizuális értelemben az eredeti belső udvar képi megjelenését.
A díszudvart fedő üvegtető két egymástól független szerkezeti egységből készült: egy minden oldalról függesztett és kilengés ellen lehorgonyzott, egyedi acélszerkezetű belső mezőből, valamint az udvar térfalaihoz erősített négy oldalon körbefutó üvegezett konzolsorból. A függesztett, befelé lejtő üvegmező szélei szabadok, a fedés sehol nem érintkezik az épülettel. A vápánál bádogozás helyett üveg vízterelő lapokat építettünk be a minél áttetszőbb vizuális megjelenés érdekében. Ugyanezen hatás kedvéért az üveglapok toldásánál csak szilikonos tömítés készült. A végoldali vízlecseppenés kivédésére az utolsó üvegsávokat, mint egy vezérsíkot a repülőgépen, enyhén megdöntöttük, így nincs szükség peremszegélyezésre. Az acélgerendákon vonal mentén felfekvő, 2x8 mm ragasztott biztonsági üvegtáblák fogadására MERO Varioclip profilt használtunk.
Az üvegtető és az általa védett díszudvar időjárástól és napszakoktól függően más és más hangulatot mutat. Az építési idő alatt leesett vastagabb hótakaró alatt a középső mező szinte teljesen besötétedik, a tér felülről bezárul, míg a napfény mind a négy oldalon indirekt módon világítja meg a teret (lebegő hómező). Amikor ónos eső esett, kivitelezési felár nélkül jutottunk �homokfúvott, mattított üveghez”, a bejutó fény mennyisége alig csökkent, de a mögöttes kontúrok elmosódtak, a tárgyérzékelés tompult (vízfestmény-hatás). Napos, száraz időben szinte teljes az átláthatóság, ekkor csak az üvegtáblák enyhén zöldes árnyalata módosítja a falak, padlók, bútorok eredeti színét. Este, ha a falikarokat és a padlóvilágítókat is bekapcsolják, az üvegtető többirányú lejtése érdekes tükröződéseket hoz létre.
Ferdinánd Árpád - Békesi Tamás
Alaprajzok: (pdf)
- A földszint alaprajza (193K)
- Az első emelet alaprajza (129K)
- A második emelet alaprajza (92K)
- Az üvegtető alaprajza (27K)
Generáltervező, építész és belsőépítész:
Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft
Ferdinánd Árpád, Békesi Tamás
Munkatársak:
- Fazekas Katalin,
- Tari Réka,
- Koloszár Réka,
- Borsos Melinda,
- Barkóczi Tamás,
- Robotka Tamás
Belsőépítész tanácsadók:
- Szabó Móni,
- Tomics Hajni
Statikus: Facskó Gergely (Artrad Mérnök Iroda)
Épületgépész: Lencsés János (Le´vél Kft.)
Épületvillamosság:
- Pap Lászlóné,
- Lisz Rezső,
- Vas Attila (GPS Kft.)
Építtető: Országgyűlési Biztosok Hivatala
Megrendelő: Kincstári Vagyoni Igazgatóság
Bonyolító: KIVING Kft
Generálkivitelező: KIPSZER Fővállalkozó és Tervező Rt
Üvegtető építője: Horváth és Társa Kft
Üvegtető szakkonzulens: MERO képviselet
