Balatoni harcsázó parametrikus tervezési kísérlete

Mándoki Réka diplomamunkájában a szerkezettervezés eddig kevésbé ismert útját választotta, parametrikus tervezéssel kísérletezett. "A tervezés során használt technikát, eszközt, módszert kell kellő gondossággal és mélységben elsajátítani úgy, hogy az ne akadályozza, hanem segítse az alkotás folyamatát." - fogalmazza meg Pálóczi Tibor véleményét Mándoki Réka munkája kapcsán. 

Feladat

Diplomám témájául a Balaton a gasztronómia és a parametrikus tervezés hármasát választottam. Próbáltam egy olyan haléttermet tervezni, ami egyértelmű szálakkal kacsolódik a déli part múltjához, különösképp az 1958 uáni balatoni építkezésekhez, de szerkezeti kialakításában és működési koncepciójában korunk új igényeire reagál. Fontosnak tartom, hogy a Balaton ne központosított legyen, hanem a kisebb helyek is rendelkezzenek olyan szolgáltatásokkal és értékekkel, ami által vonzó célpontot tudnak jelenteni és megállásra tudják késztetni az átutazókat.

Építészeti koncepció

Az épület egy halétterem franchise koncepcióját vázolja fel, ahol a helyszínre adaptálhatóság eszköze a parametrikus szerkesztés, mely segítségével midig egyedi, de arculatában hasonló épületeket hozhatunk létre. A tervemmel szeretnék tudatosan szembehelyezkedni azokkal a jelenleg a Balatont jellemző, főként nosztalgiából táplálkozó berögződésekkel (pl. a teljesen tájidegen hekk-kultusszal), melyek megnehezítik a fejlesztései törekvéseket. Azért választottam az épület funkciójának a harcsázót, mert a harcsa, amit 2017-ben az év halának is megválasztottak, helyi édesvízi halként felhívhatja a figyelmet a Balaton és hazánk valódi értékeire.

Építészeti megoldások

Az épület kialakításánál fontos szempont volt, hogy a vendégtér egy nagyon nyitott "csupa üveg - csupa szellő" tér legyen, közvetlen kapcsolattal a stranddal és a Balatonnal. Ennek megfelelően az összes kiszolgáló funkciót a vasúttal párhuzamos oldalra egy tömbbe szerveztem, ahol nem zavar senkit sem. Itt kapnak helyet a vizes blokkok, a gépészeti helyiségek, a raktárak és az öltözők is. A konyha, mint az épület lelke az elrendezés közepére került, összekapcsolva kiszolgáló tömböt és a vendégteret. A nyitottságra való törekvés itt is megjelenik, a konyha egésze látványkonyhaként üzemel. A térben a gépészet artikuláltan megjelenik a belső térben nem burkoljuk, de a lehető legrövidebb úton távozik a térből. A funkcionális elrendezésél törekedtem arra, hogy a közlekedősáv kialakítása tovább erősítse a nyitottság érzetét. Az előkészítő helyiségek blokkjai a önálló magként úsznak a konyha területén. A félnyereg tető dőlése a szemet a Balaton felé irányítja. A homlokzaton a rétegrend legteteje jelenik már csak meg, hiszen a függönyfal felzár egészen az ellenlécezésig. Így az épület kívülről sem nehezül el,annak ellenére,hogy az energetikai előírásoknak tökéletesen megfelel. A homlokzat fa burkolata a környezethez és a belsőtérhez való illeszkedést szolgálja. A terasz árnyékoló rendszere független az épülettől, a nyári üzemben jelenik meg kiegészítő elemként.

Az épület különleges fa tartó-, és tetőszerkezettel rendelkezik, ami alapvetően meghatározza az arculatot. Ezek mellé a domináns elemek mellé nagyon visszafogott minimál hatású beavatkozások szükségesek. Az épület belső kialakítása során a nagyobb felületek fehér felületképzést kapnak, a falak fehérre vakoltak, a padló világos színű műgyanta borítást kap. Az ételek csomagolása, a kültéri ponyvák, vagy az árnyékolók képezhetnek megfelelő felületet az arculati elemek elhelyezésére. Az épület tervezésének kezdete óta fontos vissza-visszatérő motívum a háló. A terülő minták és a díszsorok komplex hatást érnek el egyszerű elemek ismétlésével. A funkció miatt a halat választottam alapegységnek, ez jelenik meg a logóban és a további használt mintákban is. A színválasztás során egy igazi balatoni színt kerestem. A logó kialakítása követi a flat minimal alapelveit, miközben részben visszautal a történeti előképekre és a 60-as évek építészetére.

Mándoki Réka

Opponencia Mándoki Réka diplomatervéhez

A turizmus és ezen belül a vendéglátóipar az évtized egyik húzó ágazata hazánkban. A Balaton szere­pe e tekintetben meghatározó jelentőségű. Ennek a klímaváltozás - az üdülési szezon hosszab­bodá­sával- várhatóan további lökést ad. Tetten érhető bizonytalan törekvés abban az irány­ban, hogy a már a múlt században kialakult építészeti struktúrájú települések (Füred, Tihany, Keszthely, Földvár) mellett a tó általános épített környezete, építészeti arculata is fejlődjék. Ennek egyik fontos eleme a karakteres építészeti megoldások alkalmazása. Itt nem típustervekre, hanem hasonló szemlélettel ter­vezett épületekre gondolok, amelyek biztosítják/biztosítanák Közép-Európa egyik legnagyobb üdülő­övezete sajátos megjelenését, ahol a vendégek jól érzik magukat, ahova visszavágynak és vissza­tér­nek.

Réka diplomamunkája: a „Harcsázó” – halétterem ezt a célt tűzi ki és éri el nagy magabiztossággal, következetességgel, fegyelmezett tudatossággal.
Maga a harcsa sem véletlenül lett a névadó hal, mert mint a műszaki leírásban olvasható „szemben a tájidegen hekk-kultusszal, a harcsa a Balaton sajátos értékeire hívja fel a figyelmet”….további esetleges okként szolgálhatott a minden évben megrendezett hagyományos Fonyódi Harcsafesztivál. A tervezési program ambiciózus: A diplomamunka egy adott étterem terve, de az alkalmazott para­metrikus feldolgozási mód lehetővé teszi az arculatában, kialakításában egységes, de egymás­tól mégis eltérő épületcsalád kialakítását, amely például alapul szolgálhatna egy a tó körül kialakítandó franchise hálózat megvalósításához.





A terv matematikai pontossággal építkezik. A funkcionális, szerkezeti, esztétikai kapcsolatok, összefüg­gések tiszták és logikusak. A tervlapok, leírások, számítások, szakirodalmi hivatkozások igényesen egészítik ki egymást.
A javasolt helyszín a fonyódi Vitorlás utcai szabadstrand a vitorláskikötővel és füves pihenő­területtel határos része, zavartalan kilátással a tóra és a Badacsonyra. Az étterem külső személy- és áruforgalmi- valamint közmű kapcsolatai tisztázottak. A gépkocsiparkolás biztosított. A terv javasolja a hullámverésnek kitett és emiatt jelenleg csupasz terület tereprendezését és kertészeti kialakítását.

A téglalap alakú alaprajz jól szervezett. A kiszolgáló funkciók a vasúti vágány felöli oldalon telepítettek. A vendégtér – hatalmas és zavartalanul egységes üvegfelületekkel, emelkedő félnyereg tetővel - a tó irányában tárulkozik. A belső fogyasztóteret U alakban veszi körbe a külső oldali, árnyékoló vitorlával védett vendégrész. Az alaprajz kiemelkedő eleme a központi elrendezésű, látványkonyhaként működő főzőkonyha technológiai és építészeti kialakítása.
A tartószerkezet az alaprajznak megfelelően kettős, de egymást logikusan kiegészítő: a kiszolgáló épületrész hagyományos, falazott, vasbeton födémű épülettömbje, amely megtámasztja és merevíti a fogyasztótér 5,5 méterenkénti fesztávolságú rétegelt ragasztott fa tartószerkezetű főtartóit, amelyekre háromszög elrendezéssel fa gerendázat támaszkodik, a rendszerhez illeszkedő kiosztású felülvilágí­tókkal. A kiszolgálótér homlokzati szerkezete: falazat elé szerelt külső oldali hőszigetelés és átszellőztetett fa lécrács homlokzatburkolat; míg a fogyasztótér térelhatárolása fa bordázatú függönyfal, részben nyáron eltolható egységekkel, és kültéri textil árnyékolóval kialakítva. A szerkezeti rendszerek csomópontokkal jól dokumentáltak.





A diplomamunka kidolgozottsága igényesen részletes. Kiemelkedő a 3 dimenziós modell feldolgozási mód és az ezen bázison kialakított látványtervek. A bejárható modell átgondolt, össze­hangolt tervezést tett lehetővé az anyaghasználat és belsőépítészeti megoldások tekintetében. A tervezés a szakágak és az organizáció tekintetében is átgondolt. Dicséretes és kiemelendő a tartószerkezeti rendszer parametrikus modellje és szerkezeti analízise.
2017 augusztus 25-27-i hétvégén kerül sor a Fonyódi Harcsafesztiválra, amikor az előzetes program ajánló szerint „….pompás illatok és ízek közepette vidám és családias hangulatban kóstolhatjuk végig a harcsából készült ételeket. A gasztronómia mellett főzőverseny, színpadi programok, koncertek, tánc, gyermekprogramok várják a résztvevőket”. Opponensként úgy gondolom, hogy a fenti program tökéletesen megfelel a tervezett épület szolgálta­tásainak, jelezve annak realitását, életszerűségét, minőségét. Mándoki Réka diplomaterve jó témaválasztásra épülő, átgondolt, következetes munka. A diplomamunkát elfogadásra javaslom.

Dr. Krámer Péter, építészmérnök

Hozzászólás a parametrikus tervezést illetően

Polónyi Károlyék nem kisebb feladatra vállalkoztak az 50-es években, mint a Balaton térségének egységes szempontok alapján történő fejlesztésére. Ehhez az egységes arculathoz tartozott a természeti tájhoz illő, újszerű építészeti megoldások keresése is, legyen szó állandó vagy idényjellegű épületekről, építményekről. Réka Balaton-parti harcsázójának koncepciója Polónyiék máig nagy hatású elképzeléseivel rokon tervezői szemléletet mutat, kortárs módon megfogalmazva és megoldva a harcsázó ötletét.

Réka a szerkezettervezés eddig kevésbé ismert útját választotta. Az egyetemi képzés részét még nem képező parametrikus tervezéssel kísérletezik. A parametrikus tervezés gyakorlata ugyan még maga is formálódóban van, de vannak területek, ahol előnye már most is megmutatkozik. A tartószerkezetek optimalizálása az egyik ilyen. Réka jól döntött, amikor ebbe a kísérletbe belevágott. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy kísérlet, azaz még nem egy kitaposott utat járt be, amikor diplomatervéhez a parametrikus módszert is segítségül hívta. A parametrikus tervezésben meglátta azt, hogyan és mikor lehet, kell alkalmazni (kritikai szemlélet!).





A parametrikusságnak köszönhetően Rékának lehetősége volt ugyanazzal az algoritmussal több, jó megoldás előállítására és az azonnali vizuális visszacsatolásnak köszönhetően azok kiértékelésére is. Egy ilyen algoritmus nemcsak formálási-geometriai szabályokat, törvényszerűségeket tud kezelni. Megadhatunk erőtani, ökológiai, energetikai és egyéb paramétereket is, melyek a végleges formára hatással vannak. Ez a komplex szemlélet a tartószerkezetek tervezése során elengedhetetlen, mert így épületeink szerkezetei nemcsak az építész formaadási ambícióinak fognak megfelelni, hanem a választott paraméterek függvényében egy sokszorosan optimalizált szerkezetet tudunk megtervezni.

A korábbi normatív tervezés gyakorlata a poszt-racionalizálás elvét követte. Az építész először megálmodta, megtervezte az épületet, majd csak ezután jött a tartószerkezeti tervezés. Sokszor a statikai tervezés a kapott anyagot véglegesként, készen vehette csak figyelembe, az építészeti megoldást jelentős mértékben nem befolyásolták a számítások. Ezzel szemben a parametrikus tervezés az építészeti tervezéssel egyidőben használható, már a tervezés korai szakaszaiban is van lehetőség az elképzelések kiértékelésére. Ezt a módszert a tervezői gyakorlat pre-racionálizálásnak hívja, melynek eredményeként egy következetes struktúra születik meg. Réka diplomatervének tartószerkezete is ilyen. A függőleges és tetősíkban lévő teherhordó szerkezetek geometriai rendje, anyag fel és kihasználása és nem utolsó sorban a különböző helyzetekhez adaptálható variációi a parametrikus modellnek köszönhetően egyetlen, koherens képet mutatnak.





Korunk építésze számára nem az a kérdés, hogy a számítógép az építészeti tervezésből kihagyható-e vagy sem. A tervezés során használt technikát, eszközt, módszert kell kellő gondossággal és mélységben elsajátítani úgy, hogy az ne akadályozza, hanem segítse az alkotás folyamatát. Az új technológia alapos ismerete lényeges, mert a mélyebb értés intuitívabb használatot is jelent. Ez a törekvés és kísérletező kedv vagy mondhatnák úgy is, hogy új szemléletmód Réka diplomatervének szerkezeti megoldásaiból maradéktalanul kiolvasható és az eredmény magáért beszél. A diplomatervet elfogadásra, Rékának pedig a megkezdett út folytatását javaslom.

Pálóczi Tibor, építész