Bár megkapta az engedélyt, kérdéses a nagykovácsi kastélypark-fejlesztés megvalósítása
Az előzetes környezetvédelmi vizsgálati eljárásra készített, tavaly áprilisban nyilvánosságra került és nagy port kavaró terveket módosították, a turisztikai épületet például egy az egyben lehúzták. Noha az idén májusban elindított építési engedélyezési eljárás során jóváhagyó döntés született, a megvalósulás körül még vannak kérdőjelek.
Tavaly tavasszal kerültek nyilvánosságra a Magyar Cserkészszövetséghez tartozó nagykovácsi kastélypark fejlesztésének látványtervei, amelyek nagy port vertek fel. A Teleki-Tisza kastély 2014-ben került a szövetséghez, ugyanekkor nyilvánította a kormány a kastélypark-komplexumot érintő beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. A kastélyt 2018-ban adták át állami támogatásból felújítva, a körülötte lévő hatalmas, helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló parkot pedig, ahol számos épület található, ugyancsak attól az évtől kezdve üzemelteti a szövetség – bár jelenleg magánterület, a meghatározott nyitvatartási időben szabadon látogatható. Noha az ide elképzelt beruházás tervei idén nyáron megkapták az építési engedélyt, a kivitelezés megkezdése egyelőre még nincs napirenden.
A projekt távlati célja, hogy a szövetség gazdaságilag is önfenntartóvá válhasson. Ahogy Szórád Elődtől, a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt projektvezetőjétől megtudtuk: a rendelkezésre álló, közel bruttó 400 millió forintos állami forrást kifejezetten a tervezési folyamatra és a megvalósításhoz szükséges engedélyek megszerzésére kapta a szövetség. Az összeg a nagykovácsi mellett egy kecskeméti és egy miskolci beruházás tervezését is magában foglalta, mind az építészeti, mind a gazdasági és környezeti aspektust tekintve. Nagykovácsit illetően jelenleg a projekt lezárása és annak adminisztrációs folyamata zajlik; ha befejeződik, akkor születhet döntés a beruházás elindulásáról.
Az elmúlt időszakban ugyan jóformán semmit nem lehetett hallani minderről, ám 2021 tavaszán ez korántsem volt így. Szórád Előd elmondta, a kastélypark fejlesztési koncepciójához szükséges lett volna a helyi településrendezési eszközök, így az építési szabályzat és a rendezési terv módosítása is – ezek alapján ugyanis a telek egy része beépíthető, ám a másik része nem, mivel ott a meglévő zöldfelület megtartandó, illetve felújítandó. Kivételes építmények azonban elhelyezhetőek rajta, mint például játszóeszközök, kerti tűzrakóhelyek, kerti utak, tereplépcsők. Erre a területre egy turisztikai épület került volna. A módosítással kapcsolatban a projektet vezetők az önkormányzathoz fordultak még 2020-ban, hogy a támogatásukat kérjék. Ezt meg is kapták, így a tervezési folyamat elindult, habár a HÉSZ tényleges módosítása nem történt meg. A CAN Architects műhelyében készülő terveket lakossági fórumokon, egyeztetéseken, közösségi tervezési alkalmakon és beszélgetéseken mutatták be, online és személyesen egyaránt.
Amikor azonban 2021 áprilisában nyilvánosságra kerültek az előzetes környezetvédelmi vizsgálati eljárásra készített tervek, a helyi lakosok egy csoportja online petíciót indított az ügyben, hogy elérjék a bővítés leállítását, tiltakozva a zöldterület csökkenése, a parkolók számának növekedése és a leendő épületek magassága ellen. Ezen a ponton az önkormányzat a lakossági megmozdulás hatására visszakozott, és a megkötött szerződések, a bennük foglalt határidők ellenére leállt a településtervezési munka a projektvezető tájékoztatása szerint. Néhány héttel később, az előzetes vizsgálat lefolytatását követően a Pest Megyei Kormányhivatal azt a döntést hozta, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, valamint hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása. Az önkormányzat és a Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület ezt megtámadva bírósághoz fordult.
Ugyanazon év májusában kiderült, hogy a Cserkészszövetség a kialakult helyzetre tekintettel felülvizsgálja a fejlesztési terveket, újragondolják a tervezési programot és megpróbálják beépíteni a felmerült új szempontokat. Röviddel ezután, nyáron a nagyközség vezetése lakossági konzultációt indított a témában. A módosított tervekre vonatkozó építési engedélyezési eljárás 2022 májusában indult el, és nem sokkal később meg is született a jóváhagyó döntés, a megvalósulás körül ugyanakkor még vannak kérdőjelek.
Szórád Előd elmondta, a terveket "a rendelkezésre álló szűk lehetőségek és a jelenleg is érvényben lévő helyi építési szabályoknak – ezáltal az ezzel kapcsolatos kéréseknek – megfelelően" átdolgozták; a legfőbb változás a korábbiakhoz képest, hogy a turisztikai épületet úgy, ahogy van, kihagyták. "Azt gondoltuk, jó ötlet lett volna a település kapujában egy információs és találkozási pontot létrehozni, ez lett volna a turisztikai épület. Ugyanakkor nyilván megértettük, hogy a tervről többet kell még helyben beszélgetni", tette hozzá a projektvezető, aki szerint Nagykovácsi népszerű turisztikai célpont, és a covid idején is látható volt, hogy Budapestről nagy igény van arra, hogy kijöjjenek ide az emberek.
Jelezte, hogy az elmúlt időszakban, még az eredeti tervek nyilvánosságra kerülése előtt is több lakossági észrevételt kaptak, amelyeket ugyan zömmel be is építettek a munkájukba, vannak ugyanakkor olyan szakmai, gazdasági és tulajdonosi alapvetések, amelyekből fenntarthatósági okok miatt nem tudtak engedni. Ilyen például a kastély melletti szálláshely kérdése, amely egy már meglévő, ám rossz állapotú épület helyére került volna. "Amikor nekiálltunk a munkának, azt javasolták a szakemberek, hogy a száz körüli szobaszám a gazdaságilag megtérülő és fenntartható. Ebből lett végül ötven, ez a legkisebb, ami még működőképes lehetne. Voltak javaslatok, kérések a lakossági fórumokon, hogy a szálláshely legyen még kisebb, de annál kisebbet egyszerűen nem éri meg csinálni, mint amit a kastély befogadóképessége, jelenleg is jól látható kapacitása eleve megkíván."
A már említett projektelemek mellett az elképzelések szerint szolgálati lakásokat alakítottak volna ki a kastélyparkban (ugyancsak meglévő, ám elbontásra ítélt épületek helyén), valamint egy gazdasági-karbantartó épületet, pavilont, szakrális helyet is tartalmaztak a tervek, az emblematikus tornyot pedig külsőleg és belsőleg is felújították volna. A tízhektáros parkban futókört, sétaútvonalakat, játszóteret és kalandparkot képzeltek el. A turisztikai épület "lehúzásával" egy olyan döntést hoztak, ami szerintük gazdaságilag is kérdéses, hiszen a két épület egymást is szolgálta volna, így azonban felborult az egység. "Most arra van szükség, hogy átértékeljük, így is rentábilis lesz-e az elképzelés, és hogy az a sok funkció, amit elterveztünk, megvalósítható lesz-e egy épületen belül is", összegezte a projektvezető, aki a jövőre utalva megerősítette: a szövetség arra törekszik, hogy "minél szorosabb együttműködés alakuljon ki Nagykovácsival, és megtalálja a gazdasági fenntarthatóság, az építészet és a kastélypark ökoszisztémájának arányát, valamint a helyi igények közös metszetét".
