Design/Formatervezés

Barokk átiratú kályha a Laffert-kúriában

2013.10.21. 11:10

A Szabó Edit által tervezett működőképes kerámia kályha egy olyan kortárs mű, mely egy barokk kályha átirata alapján jött létre. Az új kályha az egykori kályhák funkcióját, a reprezentációt és a fűtést rekonstruálja barokk szerkesztési elvek mentén. 

Jellemző probléma, hogy a 20. században kifosztott magyarországi barokk terek rehabilitációja, rekonstrukciója során kevés információ maradt meg az eredeti térről, és ezért nehéz az üressé vált enteriőrök szakszerű berendezése és tartalommal való feltöltése. Tervezői koncepcióm az, hogy ha információ hiányában nem lehetséges a kályha rekonstrukciója, akkor jelezni kell, hogy egy új, és nem barokk tárgyról van szó. Az új kályha a barokk kori kályhakészítés hagyománya szerint készült: táblás felosztású, az elemek formába préseléssel készültek. A barokk kori hagyományoknak megfelelően, többnyire mintába rejtett fugarendszer fut végig a felületen.
Anyaga mázas, samottos massza, mérete: 85x70x300 cm.

A dunaharaszti későbarokk Laffert-kúria „fényes” termeiben kályhák álltak. A művészettörténeti kutatás alapján csak annyit tudunk, hogy barokk copf stílusú kályhák lehettek, nem maradt fenn több emlék. Így a tervezői szempont az lett, hogy egy barokk kályha átiratban kerüljön helyreállításra, a magyarországi copf stílusú kályhák arányrendszerét és mintakincsét felhasználva. A Laffert-kúria esetében a rekonstrukció célja nem csupán egy kályhamásolat elhelyezése volt, hanem a barokk kályha eredeti kettős funkciójának helyreállítása - fűtés és reprezentáció. Az elkészült barokk átiratú kályha tehát működőképes, fával fűthető. A barokk kori hagyományoknak megfelelően, a kályha kis darabszámban manufakturálisan újra gyártható és a korabeli szemlélethez hűen a jövőben hiánypótló feladatot vállal további barokk terek rehabilitációs programjában. 

A beépítés helyszíne

A dunaharaszti Laffert-kúria (Granárium) épületét báró Laffert Ferdinánd Antal építette. A 18. század elején épült, barokk Grassalkovich-stíluskörbe tartozó épületet feltehetőleg Mayerhoffer András építész tervezte. A 20. században teljesen kifosztott kúria romos épületét, a főhomlokzati útszakaszt és a megmaradt kertet 2010 és 2011 között Európai Uniós pályázatból teljesen felújították. A rekonstrukciót és rehabilitációt az Atelierachitects építésziroda tervezte.

Rekonstrukció és átirat:

Egy rekonstrukció során legtöbbször azt a megoldást alkalmazzák, hogy egy másik kastély ismert kályhájáról készítenek másolatot több-kevesebb sikerrel, vagy vásárolnak egy korabeli darabot, melynek tulajdonképpen semmi köze sincs az adott térhez. Tehát egyik esetben sem beszélhetünk valós rekonstrukcióról. Egy jól ismert, kiváló megoldás a berlini Neues Museum helyreállítása. A háborúban elpusztult műemléki épület rehabilitációja során azt a kontrasztos módszert alkalmazták, hogy a megmaradt műemléki részekhez a hiányzó újat, mai anyagokból, kortárs részletekkel egészítették ki. Tervezői koncepcióm az, hogy ha információ hiányában nem lehetséges a kályha rekonstrukciója, akkor jelezni kell, hogy egy új, és nem barokk tárgyról van szó, a fenti példákhoz képest annyi különbséggel, hogy ezt egy átirat segítségével próbáltam megoldani.

Az új kályha egy barokk kori kályha emléke, „lenyomata”. A péceli Ráday kastélyt bizonyítottan Mayerhoffer András tervezte, ugyanabban az időszakban és szintén Grassalkovich stílusban, így feltehetőleg a Laffert-kúria kályháit is ugyanazon mesterek készítették. A Ráday kastélyban két eredeti copf stílusú kályha áll, ezért a kályhatesten az egyik ottani kályha arányrendszerének megfelelő mintaosztás adta az átirat alapját.

Barokk térszerkesztés és kályha

A barokk szerkesztés, a barokk kastélyok, kúriák térsora, az ún. enfiládos térsor egyik jellemző jegye a kályhafülke. A barokk térben a tüzelőteret elkülönítették a lakótértől, ennek érdekében tüzelőfülkéket, folyosókat hoztak létre. A Laffert-kúria szűk folyosója egykor fűtőfolyosó volt, ahonnan télen a személyzet a szobák kályháit táplálta. Az egymás mellett lévő két szoba kályháját egy közös tűztérből fűtötték. Napjainkra az épület terei más funkciót töltenek be, emiatt az új kályhát már a teremből kell fűteni. 

Az átirat

Az új kályha tervezése és megvalósítása során a barokk szerkesztési elvek adták az átirat alapját, mint a szimmetria, torzítás, illúziókeltés, díszletszerűség, átmenetiség és kontraszt. Ezek a szerkesztési alapelvek egymásba is áthatnak. Mivel nem ismert, hogy pontosan milyenek voltak a Laffert-kúria eredeti kályhái, ezért a kályhafülke szolgált a kályhaforma alapjául. A kályhafülke elliptikus, negatív térforma, egy bemélyedés a falban. Ennek a bemélyedésnek a kitöltött, pozitív formája lett a kályha alapja. Ugyanakkor a barokk szerkesztési alapokhoz illeszkedik az is, hogy a régi kör alaprajzú kályhából elliptikus alapforma lett. Az ellipszis a barokk térszerkesztés jellemző jegye, hiszen a barokkban a centrális kupolás reneszánsz tereket nyújtott, elliptikus terekké alakították át. Az új kályha esetében az elliptikus nyújtás azt is jelzi, hogy kortárs feldolgozásról van szó.

Az illúziókeltés a barokk terek legfontosabb jellemzője volt. Az alapul vett régi kályha eredeti plasztikája a kályhatest csak egy adott szakaszában, metszetében jelenik meg. Ahol a kályhatest alakja negatív ívbe fut át, ott a minta is negatívba fordul át. Ezzel a pozitívból negatívba átforduló plasztikai váltással létrejön egy nem valós térbeli hatás. A barokk másik fontos jellemzője a díszletszerűség. A terembe belépve egyik ajtóból a kályha alapformájának pozitív része, másik ajtóból a homorú, vagyis negatív plasztikájú része érvényesül. Ha szemből nézünk rá, akkor a pozitív és negatív felületeket együtt látjuk. A kontraszt, mint barokk szervezőelem, a pozitív-negatív formaváltásban és a fény-árnyék hatásban érvényesül. A kályhatest felületére tervezett finomplasztikai megoldás érzékelteti az átmenetiséget, mely szintén a barokk jegye.

A barokk átirat részeként a Laffert-kúria kályhájának készítése a barokk kor technikáját követi. Akkoriban a kályhákat nagyméretű táblás osztással, vázszerkezetre felépítetten, vagy faformákba préseléssel készítették. Az új kályha során alkalmazott eljárás hasonló volt, annyi különbséggel, hogy a faforma helyett célszerűbb gipsz présforma készült, az égetés pedig nem fatüzelésű, hanem elektromos kemencében történt. A kályha osztása, fugarendszere, a lehető legtöbb helyen a mintát követte, így optikailag rejtett maradt. A kályhát Silárszky István cserépkályha építő mester építette fel, aki közreműködött a tűztér tervezésében és a kályhaelemek felosztásában és a rejtett ajtó megvalósításában. Az egyedi elemekből álló kályha felépítése nyolc napig tartott.

A Laffert-kúria barokk átiratú kályhája az NKA támogatásával jött létre.
Köszönet az Atelierarchitects építészirodának, Kiss-Gál Zsuzsa és Kiss-Gál Gergő építészeknek, a megújult Laffert-kúria tervezőinek, hogy a teljes folyamatot követve támogatták a munka megvalósulását. Köszönet a máz elkészítésében való segítségéért Költő András szilikátipari vegyészmérnöknek, a lakatos munkákban Veszeli Zoltán szerszámkészítő mérnöknek, továbbá a Dunaharaszti Önkormányzatnak és Novák Anikó projektfelelősnek. A fotókat Kováts Dániel készítette.

Szabó Edit